A 2010-es 5,1%-os csökkenés után 2011-ben 1,9%-kal csökkentek a lakásárak, reál értelemben pedig 5,5%-kal. 2011. második felében az elsõ félévhez képest további 1,6%-kal csökkentek az árak, az eddig beérkezett adatok szerint 2012 elsõ negyedévében is folytatódott a kismértékû csökkenés. Tehát 2012 elsõ negyedévében nominálisan 0,4%-ot csökkentek a lakásárak 2011 utolsó negyedévéhez képest és 2,6%-kal 2011 hasonló idõszakához képest.

Lakáspiaci forgalom - továbbra is évtizedes mélyponton

A 2011-es 92 ezer darab tranzakció alig harmada a lakáspiaci forgalom 2003. évi csúcsértéknek. Az FHB becslései és a KSH elõzetes adatai szerint a végtörlesztés okozta forgalomnövekedés nélkül 2011-ben az elmúlt 3 év minimuma realizálódott volna. Az adásvételek száma mélypontját mutatja, a piac hibernált állapotban vár a fordulatra. 

Az elsõ negyedév eddig beérkezett adatai egyelõre megerõsítik azon várakozásokat, miszerint az idén se áll vissza korábbi szintjére a lakáspiaci aktivitás, a forgalmi adatokra az állami beavatkozások (ld. kényszerértékesítési kvóta bevezetése, Nemzeti Eszközkezelõ újraszabása, támogatott lakáshitelezés és szocpol bevezetése) hatása pedig elhúzódó és késleltetett lesz.

Lakásépítés 2012-ben - a kínálati oldal mélypontja

A lakásépítés soha nem látott gödörben van. Tavaly 12 655 új lakást adtak át Magyarországon, Budapesten mindössze 3192-et. 2012 elsõ negyedévében további 22%-os visszaesés volt tapasztalható. A 2011 elsõ negyedévi 3141 átadott lakáshoz képest mindössze 2444 új lakást adtak át. 
Mivel a kiadott építési engedélyek nagyon jól elõrejelzik a háromnegyed év múlva használatbavételi engedélyt kapó lakások számát, nagy biztonsággal állítható, hogy a lakásépítés negyedéves teljesítménye lényegesen már nem süllyedhet tovább, valószínûleg a válság alatti autonóm kínálat elérte negyedéves mélypontját. Ugyanakkor az engedélyek lassuló csökkenése azt is jelzi, hogy az új lakások átadásában 2013 elsõ negyedéve elõtt nem várható fordulat.

Negyedévente megjelenõ makrogazdasági szemléletû lakáspiaci elemzéseik alapján az FHB szakértõi állítják, hogy a válságban minden a makrogazdaságról szól, azaz kilábalási csodaszer nincs. A lakáspiaci feszültségeket csak a fiskálisan fenntartható, méltányos, kiszámítható és hatásos állami beavatkozás segítheti. Egy esetleges állami beavatkozástól az várható el, hogy fiskálisan fenntartható legyen, azaz ne jelentsen mértéktelen terhet a költségvetésnek; hatásos legyen, vagyis tartós hatással bírjon a lakáspiacra; méltányos legyen, tehát foglaljon magába rászorultsági elveket. Az elvárásoknak való teljes megfelelés nehézségét az is jelzi, hogy a lakáspiac esetében az elvárások között konfliktus lehet (például a méltányossági és a hatásossági kritérium ütközhet, hiszen inkább a középréteg aktivizálása tudna hatni a lakáspiacra, míg a rászorultsági elv alapján a lakásprogramok célcsoportja nem mindig ez a réteg).