A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz már most kétszer annyi kárbejelentés érkezett a termelõktõl, mint tavaly egész évben – mondta Kiss Zoltán, a hivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának vezetõje. A megyében a kukoricatermés sínyli meg legjobban a szárazságot, a termõterületek csaknem felén ezt a növényt termesztik.

Móra Tibor, a nádudvari Nagisz Növény Kft. ügyvezetõ igazgatója ismertette: a tavalyi hektáronkénti 8,3 tonnás átlagtermés után az idén 4-5 tonnával számolnak. Hasonló kiesést várnak szójából is: a tavalyi hektáronkénti 3 tonnának várhatóan a felét tudják betakarítani.

Bács-Kiskun megyében a homokhátsági területeken egyes növényekbõl 30-60 százalék közötti terméskiesés is várható – közölte Pogonyi Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának igazgatója.

A napraforgó alsó leveleinek felszáradása már megkezdõdött, ezzel csökken az asszimilációs felület. A felmérések szerint a kár elérheti a 35-50 százalékot. A szõlõszemek a hosszan tartó szárazság miatt apadnak, a várható lékihozatal 20 százalékkal csökkenhet.

Azokban a gyümölcsösökben, amelyeket nem tudnak öntözni, az idõ elõtti levélhullás hátráltatja a fák téli felkészülését, és ronthatja a jövõ évi termõképességet. A szárazság okozta terméskiesés eléri a 30-40 százalékot. Az almánál a nagy forróság kényszerérést okoz, a fedõszín nem tud kialakulni, a kalcium beépülése sem teljes, ami tárolási problémákhoz vezet.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 110 ezer hektáron termesztett kukorica terméskiesése mintegy 330 ezer tonna – tájékoztatta Gutyán Tamás, a megyei kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatóságának vezetõ falugazdásza az MTI-t. A mintegy 51 ezer hektáron termõ napraforgónál 51 ezer tonna, az 1.600 hektáron termõ burgonyánál pedig 3.200 tonnás veszteségre számítanak. A szárazság a gyümölcsösökre is kedvezõtlen hatással volt: megkezdõdött az alma hullása, a gyümölcsök kisebbek, méretben átlagosan 15-20 milliméteres elmaradás tapasztalható.

A megtermett mennyiség elég lesz az élelmiszerellátáshoz, csak az export csökken – tette hozzá.

Zala megyében a becslések szerint a mezõgazdasági kár meghaladja a 10 milliárd forintot – mondta Horváth Gyula, a Zala Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának vezetõje. A kukorica hektáronkénti átlagtermése az elmúlt öt évben 6,6 tonna volt, az idén a becslések alapján 4,5 tonnára számítanak hektáronként. Ugyanakkor az 50 ezer hektáros területbõl 3,5 ezer hektár csak silózásra, vagy még arra sem alkalmas. Az elmúlt esztendõkben évente 330 ezer tonna kukorica termett, az idén 121 ezer tonna terméskiesésre kell számítani. A jelenlegi, tonnánkénti 60 ezer forint felvásárlási áron számolva a kár meghaladja a 7,2 milliárd forintot.

Veszprém megye gyümölcsöseiben, szõlõiben már a tavaszi fagyok megtizedelték a termést, a szántókon pedig a nyári aszály miatt takarítanak be az átlagosnál is kevesebb terményt – írta a hivatal földmûvelésügyi igazgatója. Boros Gábor hozzátette: a terméscsökkenés a takarmánynövényeket is sújtotta, õszi árpából, takarmánybúzából és tritikáléból a hozamok 8-10 százalékkal csökkentek.

Pest megyében is elsõsorban a kukoricatáblák sínylették meg a nyári forróságot, a 65 ezer hektárnyi vetésterületen körülbelül 60 százalékkal kevesebb termésre számítanak egy átlagos év terméséhez képest – közölte Gondos Imre, a megyei agrárkamara titkára.

A 40 ezer hektárt kitevõ napraforgó vetésterületen 50 százalékos, a 4 ezer hektárnyi burgonyaföldeken 20 százalékos terméskiesés várható az aszály miatt. Cukorrépából a megszokottnál várhatóan 30 százalékkal, zöldségfélékbõl 20 százalékkal kevesebb terem majd az idén Pest megyében. Az állattartóknak a lucerna és a szálas takarmányok már most észlelhetõ jelentõs hiánya okozhat komoly gondokat a megyében – fogalmazott Gondos Imre, aki szerint a takarmányárak elszabadulására is fel kell készülni, amely jelentõs fogyasztói áremelkedéshez vezethet.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagos termésre számítanak a gazdák és a mezõgazdasági társaságok. Nem lesz hiány sem kukoricából, sem napraforgóból, és várhatóan a takarmányellátással sem lehet gond – közölte Berta Béla, a megyei kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatóságának vezetõje.

Fejér megyében ugyanakkor hétrõl-hétre csökken a kukorica terméshozama; a jelenlegi becslések szerint hektáronként már 4,5 tonnás átlagtermés sem várható a 91 ezer hektárnyi vetésterületrõl – mondta el a megyei kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatóságának igazgatója.

Czetnerné Kócsa Márta tájékoztatása szerint a termõterülettõl függõen, nagy szóródást mutatnak a termésmennyiségek. A jobb vízgazdálkodású talajokról hektáronként hat tonnánál nagyobb termésmennyiséget is betakaríthatnak a gazdák, míg az aszállyal nagymértékben sújtott területekrõl legfeljebb két tonna hektáronkénti átlaghozamra számíthatnak.

Az aszálykárokat súlyosbítja, hogy a megye déli részén jégverés is pusztított június-júliusban, s különösen a napraforgó és a kukorica kultúrákban okozott jelentõs, helyenként a 90 százalékot is meghaladó kárt.

Heves megyében is kritikus helyzetet idézett elõ az aszály, egyes növények termésmennyisége 30-70 százalékkal is elmaradhat az elmúlt évek átlagától. A megyei földmûvelési igazgatóság vezetõje, Bocsi Csaba elmondta: a már betakarított növények közül az õszi káposztarepce, a tavaszi árpa és a zab szenvedte el a legnagyobb hozamkiesést.

A takarmányok és tápok ára 20-30 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul a legelõk állateltartó képessége is a minimumra csökkent.

A szõlõültetvényeken a gombás betegségek ugyan gyenge fertõzöttséget mutatnak, viszont a rovarkártevõk elszaporodtak.

Vas megyében az aszály miatt a korábbi évekhez képest 30-40 százalékkal kevesebb kukorica terem az idén – tájékoztatta Lukács Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának mezõgazdasági fõfelügyelõje az MTI-t. Tavasszal közel 30 ezer hektáron vetették el a kukoricát, ebbõl mintegy ezer hektáron kellett a növényt felaprítani és eldolgozni a talajban, vagy levágni silónak.

A napraforgó 7 ezer hektáros vetésterületén a várható termésátlag 2,1 tonna lesz. A napraforgót tonnánként 125-127 ezer forintos áron jegyzik, de az olajos növény ára várhatóan eléri a 145 ezer forint tonnánkénti árat, s ha a felvásárlási árak ilyen mértékben emelkednek, akkor a növényolajipar is valószínûleg emeli az árakat. A késztermék, a napraforgóolaj így valószínûleg 30-40 százalékkal kerül majd többe.

Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb területen, 33.600 hektáron kukoricát vetettek. A hektáronkénti átlag 5,4 tonna lesz, szemben a tavalyi betakarításkor elért 7,4 tonnás eredménnyel – mondta el az MTI-nek a kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatóságának vezetõje. Maller László szerint a 31.000 hektárról learatott õszi búza a tavalyinál 35 százalékkal hozott kevesebb termést, a repce terméseredményei átlagosan 10 százalékkal csökkentek. A napraforgótáblákról hektáronként 2,1 tonnára becsülik a betakarítható termést, de vannak csak 0,9 tonnát hozó területek is, szemben a tavalyi 2,5 tonnás átlagterméssel.

Somogy megyében a több mint két hónapja tartó aszály miatt a kukorica termésmennyisége csak mintegy fele lesz az átlagosnak – közölte a Somogy Megyei Kormányhivatal az MTI érdeklõdésére. Több kultúrában is csökken a termésátlag, például a napraforgóban, amelynek 30-35 százalékát sújtotta az aszálykár, a cukorrépában és a gyümölcsösökben. A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a kormányhivatalhoz.

Tolna megyében hetente több száz kárbejelentés érkezik a kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatóságához, az eddigi adatok alapján 66 ezer hektárt érint az aszály – közölte az igazgatóság az MTI-vel. Fábián Valentin igazgató tájékoztatása szerint az aszály sújtotta terület nagy része, 44 ezer hektár kukorica-, 12 ezer hektár pedig napraforgó-ültetvény. Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezõgazdasági Termelõk Szövetségének titkára arról számolt be, hogy a 110 ezer hektáros Tolna megyei kukoricaültetvény 35-40 százalékán egyáltalán nem lesz termés, az összes terméskiesés pedig meghaladhatja az 50 százalékot.

Baranyában az õszi betakarítású terményeknél átlagosan harminc százalékos a terménykiesés, s a minõség is rosszabb lesz az átlagosnál – mondta el a távirati iroda kérdésére Tóth Sándor, a Baranya Megyei Kormányhivatal Földmûvelésügyi Igazgatóságának igazgató-helyettese. A kukorica átlagos hozamának kétharmadát tudják learatni, a hektáronkénti hét tonna helyett négy tonnával számolnak a termelõk. A napraforgóból hektáronként két és fél tonnát szoktak betakarítani, idén azonban már a kettõnek is örülni fognak a földtulajdonosok. A megyeszerte 900 hektáron termelt cukorrépánál, amennyiben a következõ két hétben nem lesz csapadék, negyven százalékos vagy még nagyobb mértékû lesz a kiesés.

A borászatban a villányi borvidéken húsz százalékos lesz a csökkenés.

A Gyõr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal értékelése szerint bár a megyét is két hullámban sújtotta a nyári aszály, mégis lényegesen jobb eredmények várhatóak, mint a Dunától keletre.

Tavaszi búzából egy éve 5.147 tonnát arattak, szemben a mostani 1.927 tonnával. A tavalyi ötezer tonnás rozstermésnek a hetven százalékát takarították be, a tritikálé termése 23,8 ezerrõl 22,5 ezer tonnára esett a megyében. A 48,3 ezer tonna tavaszi árpa 17,3 ezer tonnás csökkenés 2011-hez képest. A 11,25 ezer tonnás zabtermés – azonos vetésterület mellett – ötödével marad el az elõzõ évitõl.

Több termett viszont repcébõl, a tavalyi 44,4 ezer után most mintegy 47 ezer tonnát takarítottak be, miközben a növény termõterülete két és fél százalékkal csökkent a megyében. Az 50 ezer hektáron ültetett szemes kukoricából mintegy 100 hektárt pusztított el az aszály, így 313 ezer tonnás termést kalkulálnak.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szemes takarmánynak szánt kukoricából a terület alig több mint felén lesz betakarítható a termés, ám a hõség és az aszály ezeket az állományokat is súlyosan károsította. A megyei földmûvelésügyi igazgatóság tájékoztatása szerint a takarmányozási célú szemes kukorica megyei vetésterülete 53.300 hektár volt, melybõl július végéig 1.535 hektár pusztult ki. Ezen kívül a közelmúltig további 22.627 hektárnyi terménynek szánt kukoricát kényszerültek besilózni a gazdák. A betakarítás elõtt álló állományok is súlyosan károsodtak. A kukorica termésátlaga az elõzetes termésbecslések alapján hektáronként 2,2 tonna körül alakul. Mindössze a termést adó parcellák negyedén várható 3,5 tonnánál nagyobb hozam.