2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Bojt, ahová haza lehet jönniForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2012-10-23 09:51:46
Három napos Õszirózsa Fesztivált tartottak Bojton, ebben az egykor gazdag bihari kis faluban október harmadik hétvégéjén. A rendezvény az Új Magyarország Vidékfejlesztési program 2007­2013 Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával valósult meg.

A második nap érkeztünk, ahol már a falu határában felöltöztetett szalmabála vált a lábához helyezett butykossal utalva arra, hogy étel-italban itt nem lesz hiány. Elõzõ nap keresték Bojt sütijét, otóber 20-án pedig az újfalui Ifjúsági Fúvószenekar ébresztette a falut. A galmbdúcos bojti portán fogadták a Bakator zenekar muzsikájára érkezõket, ahol mustrálhatták a Bihari Népmûvészeti egyesület tagjainak portékáit. Vass Mária polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd felsorolta azokat az ismert embereket akik szívükön viselték Bojt sorsát: Diószegi Sámuel lelkész, botanikus, Bihari Nagy Lajos haditudósító, tanító, Gulyás Pál költõ és Bethlen Gábor fejedelem udvari tudósítója, Veres Gáspár. Egyperces néma felállással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Berényi József tiszteletesemlékének, aki több mint harminc esztendõt szolgált a faluban. – Jó hogy van egy hely, ahová minden alkalommal hazajöhetünk – mondta a polgármester köszöntõjében. Bojt Község Önkormányzat Képviselõ-testülete posztumusz díjban részesítette Somogyi Gáspárt és Bojt közszolgálat elismerésben részesült: Turzó Lajosné, Oláh Józsefné és Fekete Zsigmondné. A Bojt Községért Alapítvány nevében Bodnár Andrásné köszöntötte a megjelenteket, majd felcsendült a 165. zsoltár: „Itt van az Isten köztünk…”.

szüreti felvonuláson a helyi néptáncosok mellett fellépett az ártándi Tamota, a borsi Galagonya, a bedõi Doina Bihor Rului, a biharkeresztesi Szarkaláb néptáncegyüttes és a bojti Kale bishora néptánccsoport. Négy állomáshelyen szólalt meg a magyar, román és cigány népzene, és számos érdeklõdõ kísérte figyelemmel a felvonulók mûsorát. A Bojti Aranykapu versenyben elsõsorban a Rákóczi utcán élõk jeleskedtek. Volt ahol nem csak kidíszítették a kaput, hanem az anyókának, öregembernek öltözött gyerekek, részeivé váltak a kompozíciónak. Nem hiába innen került ki a három elsõ helyezett a délutáni eredményhirdetéskor: Rácz László, Makula Kálmán, Makula Tamás Zsolt. Az utolsó állomáshelyen a polgármesterek tánca Benkõ Sándor (Ártánd) és Vass Mária(Bojt) nagy sikert aratott. Az ebédet követõen a vendégek megtekintették az intézményeket, majd megkoszorúzták a templomkertben található emlékmûvet.

A legidõsebb bojti elszármazott az 1913-ban született Lakatos Imre ellátogatott abba az Ady utcai házba, ahol hat évet dolgozott cselédként, de katonakorában is visszajárt. Az 1912-ben épült porta minden szegletére emlékezett. Tudta, hogy tizenkét lépcsõ vezetett a pincébe, mutatta, hol tárolták a gabonát, hogy állt a gémeskút az udvaron. A régi képeket vizsgálva már fel kellett tennie a szemüveget. ­ Ez a dédapád – mondta a ház tulajdonosának, Lakatos Ferencnek. „Jó emberek voltak az õseid, ha valaki szükséget szenvedett valamiben és betért ide, nem távozhatott üres kézzel.” Aztán érkezett Jolán néni is a nagynéni, aki 1935-ös születésû. Nagy találkozás volt. Este aztán ránk szakadt a csend, de reggel korán ébredt a falu. Megelevenedett a galamdúcos porta nagy volt a sürgésforgás. Indult a természetjáró túra a Bojti Nagy Rétre és sorra gyulladtak a tüzek a bográcsok alatt. Készült itt pandúr gulyás, csirkepörkölt és ki tudja mi minden. Nekünk már menni kellett, de a vendégek csak jöttek, jöttek, egymást érték az autók… Talán õk is úgy távoznak, ahogy a közel száz esztendõs egykori bojti legény: „Mintha csak hazajöttem volna…”

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!