A törlesztõrészletek alapvetõen átutalási minõségükben kerültek a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá. Ennek oka, hogy a hitelintézetek tájékoztatása szerint a banki rendszerekben nem tudják címkézni az utalásokat, nem tudják nyomon követni, hogy az adott utalás hiteltörlesztést szolgál-e, s ennek következtében az illetékmentesség biztosítása nem lehetséges – írta a minisztérium. A tárca a napokban megjelent sajtóhírekre reagálva azt is közölte, nincs tudomása arról, hogy a Magyar Bankszövetség rendelkezne egyszerû megoldással az utalások címkézésére vonatkozóan.

A kölcsöntörlesztés esetében is érvényesnek kell lennie az “illetékplafonnak” – tekintettel, arra hogy a törvény alkalmazásában a kölcsöntörlesztés átutalásnak minõsül – az illeték mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a hatezer forintot – mutat rá a tárca.

Amennyiben a kölcsöntörlesztést a felek úgy rendezik, hogy ugyanannál a pénzforgalmi szolgáltatónál fennálló követelésbe beszámítják a tartozás összegét (vagyis ugyanaz a hitelintézet vezeti a folyószámlát, mint amelyik a kölcsönt nyújtotta), akkor is indokolt elõírni azt, hogy az illeték mértéke ne haladhassa meg a hatezer forintot. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt törvényi szinten is szeretné egyértelmûvé tenni, ezért a szükséges törvénymódosítást elõkészíti – közölte a tárca az MTI érdeklõdésére.

A kölcsöntörlesztés nem minõsül fizetési mûveletnek, de illetékköteles tranzakció lesz jövõre, és a fõszabály szerinti 0,2 százalékos illeték terheli.

A Napi Gazdaság a múlt héten még arra hívta fel a figyelmet: késõbb “tapasztották” a jogszabályhoz, hogy az illetékfizetés a kölcsöntörlesztésekre is vonatkozik, így pórul járhatnak a nagy kölcsönöket felvett vállalatok, de a lakáshiteleikre vég- vagy nagy összegû elõtörlesztést választók is. A tranzakciós illeték összegének hatezer forintban történõ maximálása ugyanis csak a fizetési mûveletekre terjed ki.