2013. január 1-tõl tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár. A kormány végleges döntést hozott - nyomatékosította a politikus. Az intézkedés 3,8 millió családi otthont érint, mégpedig egyformán. Magyarországon mintegy 3,8 millió családi otthon van, melynek 76 százalékát fûtik gázzal - emelte ki Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár a kormány döntését azzal indokolta, hogy míg Nyugat-Európában az átlagkereset 6 százalékát teszik ki a rezsiköltségek, addig hazánkban mintegy 20 százalékára rúgnak egy átlagos lakás fenntartási költségei. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy 2002-2010 között több mint 200 százalékkal emelkedtek a lakossági energiaárak.

Egy példával szemléltetve az államtitkár által bejelentett költségcsökkenést, vegyünk alapul egy hazánkban átlagosnak mondható 120 négyzetméter alapterületû családi házat, melynek éves átlagos gázfogyasztása 3000m3/év, ami a 2012-ben tapasztalt átlagárat alapul véve 408 000 forintos költséget jelent a háztartásnak. Ehhez képest az államtitkár által bejelentett költségcsökkenés közel 40 ezer forintra is rúghat évente, amely havonta több mint 3 ezer forint megtakarítást jelent a háztartás számára.

A villamos energia esetében is bejelentett költségcsökkenés érzékeltetéséhez pedig vegyünk alapul egy 4 fõs háztartást, melynek havi áramigénye ~250 kWh. Ez évente 3000 kWh, ami átszámítva 145 800 forintos költséget jelentett a családnak 2012-ben általános villamos energia esetén. Ehhez képest 2013-ban már jó 15 ezer forinttal több maradhat a családi kasszában éves szinten.

A Portfolio.hu elemzõje szerint bár kétségtelen, hogy a lakosság számára egyre nagyobb terhet jelent a rezsikiadások fedezése, továbbá hogy az elmúlt két év során jelentõsen emelkedtek a villany- és gázszámlákkal kapcsolatos lakossági tartozások, a lépés akár középtávon is negatívi hatást fejthet ki az energiaszolgáltatás biztonságára, ugyanis az érintett szolgáltatók között nem egy már most is veszteségesen üzemel. Véleménye szerint az egységes, 10 százalékos rezsidíj csökkentés semmiképpen sem nevezhetõ hatékony megoldásnak, ugyanis ez esetben a gazdagabb rétegek éppúgy részesülnek a kedvezményekbõl, mint azok, akik már most sem képesek a számláik befizetésére. Utóbbiak esetében ugyancsak kérdéses, hogy egy 10% engedmény érdemben javít-e a helyzetükön. A lépés az energiaszolgáltatóknak 90 milliárd forintos, míg a költségvetésnek 23,5 milliárd forintos bevételkiesést vezethet.