- Hogyan lett vadász? Mikor került a vadásztársaságba?

- Ezelõtt 20 évvel, barátok unszolására elmentem többször is hajtónak vadászatokra. 3 éves hajtómunka után levizsgáztam, fegyvert vásároltam és beadtam a tagsági felvételemet a vadásztársaságba, amit jóváhagytak. Azóta teljes jogú tagként tevékenykedek a társaságban.

- Mióta elnök?

- Több vadásztársasági tag is felkért, hogy próbáljak indulni az elnöki posztért. Tavaly októberben volt az idõszakos vezetõségi választás, ahol demokratikus úton többségi szavazattal elnyertem az elnöki címet.

- Meséljen a társaságról!

- A társaságnak most 49 tagja van. A társaság taglétszámát 50 fõnél maximalizáltuk, figyelembe véve a vadászati területeket és a vadak mennyiségét. Ettõl több vadászt sajnos nem tudunk tagjaink közé felvenni, mert nem tudunk nekik megfelelõ vadászati lehetõséget biztosítani. A vadásztársaság 16.000 hektár területen gazdálkodik, amelyeket földtulajdonosoktól bérlünk.  Mi elsõsorban apróvad és õzgazdálkodást folytatunk.

- Melyek a jellemzõ vadfajok ezeken a területeken?

- Apróvadból a nyúl, de sajnos abból van a legkevesebb, majd a fácán, amibõl évente 1500-3000 példányt nevelünk, hogy megvédjük természetes állományukat. Ez nagy áldozatokkal és erõfeszítésekkel is jár. Nagyon fontos még az õzállományunk, amelybõl elég szép létszámmal rendelkezünk. Ezekbõl akár 15-20 darab érmes õz is elõfordul egy évben.

- Ez mit jelent?

- Egy õz agancsának a minõsége 6-8 év alatt éri el azt a szintet, hogy érmes trófea lehessen belõle.

- Hogy lehet a társaságba bekerülni?

- Vadásztársasági tag minden magyar állampolgár lehet nálunk. Az aki a magyar vadászati törvényeknek és a magyar alapszabályainknak, házi szabályunknak megfelel és a tagság többségi szavazattal tagjai sorába fogadja. Elsõbbséget élvez a vadásztársasági tagoknak a közvetlen hozzátartozója, fia, lánya.

- Milyen fontosabb tisztségek vannak a társaságban?

- A vadásztársaságot 5 fõ, ún. Intézõ Bizottság irányítja, õket 5 évre választja többségi szavazással a vadásztársaság tagsága. Õk viszik a folyó ügyeket és hozzák meg a fontos döntéseket. Folytatják a vadgazdálkodást, az alkalmazottaknak munkát adnak és pénzügyileg úgy gazdálkodnak, hogy a társaság jól mûködjön. Javaslatokat is tehet egyes fejlesztésekre, amelyben a minden évben megszervezett közgyûlés dönt többségi szavazattal. Javaslat lehet pl. tanyafejlesztés, építkezés, beruházás, nagy értékû vásárlás. A vadásztársaságnak még kötelezõen alkalmaznia kell hivatásos vadászokat minden megkezdett 3000 hektár terület után. A társaság fennállása óta 4 hivatás vadászt alkalmazunk.

- Mikor van a vadászati szezon?

- Minden évben a Magyar Közlönyben megjelenõ vadászati szezont kell a vadásztársaságnak betartani. Minden vadfajra más hónapban lehet vadászni. Az apróvadas vadászati szezon pl. (nyúl, fácán) szeptemberben kezdõdik és január végéig tart. Hivatalos õzbak vadászati szezon pedig április 15-én kezdõdik. A vadászok többsége örömmel részt vesz a vadászatokon, kevésbé vagy jobb eredményekkel. A vadászatokat leginkább terítékkészítéssel zárjuk le és utána a társaság egy ebéddel vagy egy baráti beszélgetéssel zárja a napot.

- Ha nincs szezon, akkor mivel foglalkoznak?

- A szezon után is vannak feladataink: a vad óvása és védelme, vadetetõk készítése, a vadak etetése téli és nyári idõszakban. Nyári idõszakban les építéssel foglalkozunk. A vadásztársaság tagjai fontos és szigorú feladatuknak tartják a környezetvédelmet, ezért tavasszal 10-15 fõvel az erdõket takarítják, a mások által kihordott kommunális hulladékot összegyûjtik és elszállítják.

- Meséljen egy-két emlékezetes vadászatról!

- Sok emlékezetes vadászatot tudnék említeni. Régen a vadásztársaság közel 19.000 hektár területtel rendelkezett, majdnem Berettyóújfalutól Újirázig miénk volt a határ. Akkoriban még elõfordult, hogy 500 fácánkakast is tudtunk lõni egy vadászat során. Sajnos ezek az idõk elmúltak. Ezért dolgozunk, hogy ezek visszajöjjenek. Emlékezetes vadászat volt az is, amikor Varga Balázs vadászmesterünk egy este egy kukoricatábla mellett két darab vaddisznót is el tudott ejteni. Neki is, de nekünk is egy felejthetetlen esemény volt. De volt olyan vadász társunk, aki egy vadászaton egy álló helyzetbõl 3 rókát tudott terítékre hozni. Erre is örömmel emlékezünk. Olyan vaddisznó vadászatunk is volt a mi kis vadászterületünkön, mikor egy nap 3 vaddisznót, köztük egy ezüstérmes 21 cm agyarú vadkant sikerült elejteni. Erre az eredményünkre az egész megyében felfigyeltek. De a vadász minden egyes sikeres vadászatát az emlékezetes és megbecsült emlékek között tartja számon.

- Járnak-e ide külföldiek vadászni?

- Igen, járnak külföldiek is a mi vadászterületünkre, fõként Európából (németek, svájciak, osztrákok, franciák, dánok, spanyolok), de volt már orosz és arab vendégünk is. A mi õzállományunk lelõhetõ mennyiségének egy részét értékesítenünk kell vadásztatás formájában. Mi megadjuk annak a lehetõségét a külföldi vadászok számára, hogy pénzért õzbakot lõjenek. Az anyagi erõforrásaink ebbõl és a tagdíjakból tevõdnek össze.

- Miért fontos a vadászat?

- A vadászat egy õsi foglalkozás. Régen az élelem miatt vadásztak az emberek, míg ma a vadászatnak állományszabályozó szerepe van. Ha utóbbi nem lenne, akkor egyes vadfajok túlszaporodnának más vadfajok kárára. Másodsorban a jó hangulat, a barátság, a társaság kedvéért vadászunk.

- Milyen egy jó vadász Ön szerint?

- Mi közösségben vadászunk, ezért jó vadásznak az olyan embert tartom, aki elsõsorban a vadásztársaira figyel. Tud örülni a másik sikerének és tud megtartóztatóan vadászni. Barátként tekintsünk egymásra és segítsük a társainkat. Mi a társaságért vagyunk.

- Vadászatokon mire kell figyelni a leginkább?

- Legelsõsorban egymásra kell vigyázni, hogy ne okozzunk balesetet. A vadat úgy ejtsük el, hogy annak ne okozzunk szenvedést, tehát törekedjünk arra, hogy az állat azonnal elpusztuljon. Minden egyes elejtett vadat mindig meg kell keresni. Nagyon fontos még arra figyelni, hogy lövést leadni mindig csak teljes mértékben felismert vadra lehet.

Rozsik Rita