Telkeik elvesztése is fenyegetheti azokat az ingatlanfejlesztõket, akik az elkezdett lakásépítéseik félbehagytával a telek megszerzésétõl számított hat éven belül nem tudnak használatbavételi engedélyt felmutatni − hívta fel lapunk figyelmét Kévés György Kossuth-, Ybl- és Príma-díjas építészmérnök.

Az építési telek vásárlásakor a fejlesztõk akkor kapnak mentességet az átírási illeték alól, ha az illetékkötelezettség felmerülésétõl számított összesen hat éven belül megszerzik a lakóépület használatbavételi engedélyét, ami azonban az elmúlt években kialakult gazdasági, ingatlanpiaci helyzetben szinte megoldhatatlan kihívássá vált. Ugyan a korábban négyéves illetékmentességet egy 2009-es jogszabály hat évre módosította, a fejlesztõk azonban − egy-két kivételtõl eltekintve − ennek sem tudnak megfelelni, a kényszerûségbõl félbehagyott objektumokat banki projekthitellel befejezni, illetve a kialakult piaci helyzet miatt továbbra sem lehetséges − fogalmaz Kévés, aki szerint a 2004−2009 között telket vásárló és azon az építkezést befejezni nem tudó fejlesztõk a közeljövõben mind nagyobb számban lépik túl önhibájukon kívül a határidõt. A telek értékétõl függõen néhány millió forinttól százmilliós nagyságrendig is terjedhet az illeték mértéke, amit a fejlesztõk zöme bevétel híján képtelen lesz befizetni, miután a NAV jogosan árverezheti el az ingatlanokat, ezzel akár felszámolásba küldve a vállalkozásokat − hangsúlyozza Kévés.

Saját példájáról szólva elmondta, az Orczy Forum városközpont 2006-os befejezésekor a VIII. kerületi Kálvária utcában megvásárolt telken kezdett bele egy 48 lakásos lakóépület megvalósításához, de a megváltozott lakáspiac miatt csupán a vasbeton szerkezet készülhetett el. A folytatásra tett kísérletek rendre meghiúsultak, s noha az illeték fizetése alól 2013 márciusáig mentességet kaptak, ez nem segít, a befejezésre nincs semmi remény.
Hab a tortán, hogy rövidesen tömegesen lejárnak a válság elõtt megszerzett, öt évig érvényes építési engedélyek is − teszi hozzá az építész. Az új tervek elkészítése pedig nem csak pluszköltség − egy beruházás értékének legalább 1,5 százaléka a tervezés −, hanem adott keretek között akár el is lehetetlenülhetnek a beruházások az idõközben módosult építési elõírások, az új OTÉK miatt.