2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Ennyiért vehetsz energiatudatos házat Magyarországon - itt a lista!Forrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-03-20 11:05:16
Az egyre növekvõ közüzemi díjak, illetve a klímaválság egyre inkább az energiatudatos épületek irányába tereli a lakosságot. Ennek folyományaként pedig az ingatlanhirdetések között elkezdtek megjelenni hazánkban is a passzív épületek.

A körkép elkészítéséhez ezúttal is az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítõ portál adatbázisát hívtuk segítségül. A szûrés során a "ház" kategóriába sorolt, "passzívház" kulcsszót tartalmazó, fényképpel ellátott hirdetéseket vettük figyelembe, mivel a fénykép nélküli hirdetések gyakran megtévesztõek lehetnek. Bár a körkép elkészítéséhez használt portálon a teljes hazai kínálatnak csak a töredéke jelenik meg, azonban ezek alapján is lehet következtetéseket levonni.

Az adatbázisban csupán 41 hirdetést találtunk, mely megfelelt a szûrési feltételeknek. Bár ez nem is annyira meglepõ, tekintve az építési technológia fiatal életkorát. Az elsõ passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Magyarországon viszont csak 2009 februárjában adták át az elsõ olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik a hivatalos tanúsítvánnyal. A találati lista szerint jelenleg a "passzívház" kulcsszóval hirdetett ingatlanok döntõ többsége Pest megyében (19 darab), illetve Budapesten (11 darab) található. De akad találat Bács-Kiskun (6 darab), Hajdú-Bihar (3 darab), Gyõr-Moson-Sopron (1 darab), illetve Veszprém (1 darab) megyékbõl is.

Bár elhelyezkedésüket illetõen nem túl széles a paletta a passzív házak piacán, árak és alapterületek tekintetében ugyanakkor már jóval összetettebb a kép. A találati listát böngészve találkozhatunk 18 millió forint alatti ingatlannal is - 17,9 millióért kínálnak például Veresegyházán egy 60 százalékos készültségi állapotban lévõ 168 négyzetméter alapterületû családi házat -, de akad a kínálatban több száz millióért kínált budai luxusvilla is, mely szintén büszkélkedhet a hivatalos passzív ház védjeggyel. A hirdetés szövege szerint a II. kerületi Törökvészen 2011-ben épült villa elsõként mondhatta magáénak a passzívház minõsítést a kerületben. Az egyedi luxusról természetesen az ár is árulkodik, a tulajdonosok 380 milliót kérnek a háromszintes, 370 négyzetméteres épületért.

28332_passzivhaz-1.jpgBár az egymillió forintos négyzetméterár meghökkentõ lehet, ugyanakkor ez nem feltétlenül a passzívház minõségi követelményeinek számlájára írható. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egy passzívházas fejlesztés nagyságrendileg csupán 20-30 százalékkal kerül többe, mint egy hagyományos A+ energetikai besorolással bíró épület. Ebbõl nagyjából 5-10 százalékot a gépészet, 15-20 százalékot pedig a többlet hõszigetelés, illetve a nyílászárók emésztenek fel. A budai passzív luxusvilla esetében tehát egyértelmû, hogy a helyszín, illetve a belsõépítészeti megoldások okozzák a magas négyzetméterárat, mely valljuk be, nem kuriózum a budai hegyvidéken.

Jókora probléma tárul viszont elénk, ha egyesével vesszük szemügyre a hirdetéseket. Nem kell hozzá avatott szem, hogy a legtöbb "passzív" jelzõvel jegyzett hirdetésnél kiszúrjuk, hogy csak szépen becsomagolt reklámfogásról van szó. Úgy tûnik, a hazai ingatlanközvetítõk is felismerték az igényt, miszerint a fogyasztók egyre inkább az energiatudatos épületek irányába húznak. Az ilyen épületek zászlóshajója pedig egyértelmûen a passzívház technológiával épült ingatlanok - a fogalommal ugyanis a legtöbb ember, hacsak hallomásból is, de már találkozott. A legtöbb épület viszont nem passzívház, csupán A+ energetikai besorolású, esetleg minõsített anyagokból épült ingatlan. A minõsítési kritériumoknak ugyanakkor semmiképp sem felelnek meg.

Ez az apró trükk viszont a teljes hazai ingatlanközvetítõ rendszert, s szakembereket minõsíti. Éppen ezért minden esetben kérjük el az eladótól az ingatlanra vonatkozó hivatalos papírokat. Egy passzívház esetén a minõsítést igazoló oklevelet, egyéb épületeknél pedig az energetikai tanúsítványt, mely nélkül már nem is lehet ingatlant eladni Magyarországon. Ha nem is tucatjával, de valóban akad a darmstadti Passivhaus Institut által tanúsított épületek is a piacon. Számuk pedig az elõttünk álló években megsokszorozódhat. Gondoljunk csak bele, az Európai Unió direktívája szerint 2020-tól kizárólag zéró kibocsátású ingatlanok épülhetnek Magyarországon is, mely épületeknek legnagyobb nyertesei a passzívházak lehetnek.

28332_passzivhaz-2.jpgMitõl passzív a passzívház?
A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hõmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegõ frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfûtésével vagy utánhûtésével, további levegõ visszaforgatása nélkül. A passzívházak kiemelkedõ hõszigetelésüknek köszönhetõen nem igényelnek hagyományos fûtési rendszert, de azért valamilyen fûtésre szükség van. A kívánt hõmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hõmennyiséget fõleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és mûszaki berendezések által kisugárzott hõbõl fedezik. Elõírás továbbá, hogy az épület fûtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h. A fûtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!