Idén márciusban mintegy 27 pontnyit emelkedett a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index. A Vásárlási Hajlandóság Index értéke 11 ponttal, míg a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke 41 ponttal magasabb mint tavaly decemberben. A háztartások bizakodóbbak mind saját anyagi helyzetük, mind az ország gazdasági esélyeit illetõen. A két évvel ezelõtti szintre csökkent a munkanélküliség növekedése miatt aggódók aránya.

„A vizsgálat pozitív eredményeinek hátterében egyértelmûen az alacsonyabb energiaárak ígérete áll” – véli Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „Arról van szó ugyanis, hogy a magyar fogyasztó pragmatikus. Ha csak néhány ezer forinttal több marad a zsebében, az gyakorlatilag azonnal jobb kedvre deríti” – fejti ki álláspontját a szakember.

A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) értékében is jelentõs pozitív elmozdulás látható: az index értéke a tavalyi negyedik negyedévhez képest 41 pontnyit emelkedett és 2013 márciusában 184,8 ponton állt meg. A növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind pedig az ország gazdasági helyzetének a megítélése. Ez utóbbi esetében fõként a rövid távú, vagyis az elkövetkezõ 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak: az ország gazdasági helyzetét rövid távon optimistán megítélõk aránya az elõzõ negyedévben mért 17 százalék után márciusban 24 százalékra emelkedett. Ezzel egyidejûleg a tavalyi év azonos idõszakához képest (51 százalék) kevesebben, a lakosság 36 százaléka számít az ország gazdasági helyzetének romlására.

Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária

A helyzetrõl érkezõ hírek ellenére kevésbé borúlátó a lakosság munkanélküliség alakulásával kapcsolatban 2013 márciusában az elõzõ negyedévhez képest: a megkérdezettek 45 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére szemben a 2012 decemberében mért 53 százalékkal szemben.

Némiképp mérséklõdtek árváltozásokkal kapcsolatos negatív inflációs várakozások is az elõzõ idõszakhoz képest, bár továbbra is tízbõl heten (73 százalék) számítanak az árak további, átlagosan 6 százalékos emelkedésére a következõ 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások bár javultak, továbbra is kedvezõtlenek: az elõzõ negyedévben mért 65 százalékkal szemben most a megkérdezettek 51 százaléka számít az inflációnál kisebb mértékû növekedésre, azaz családjának reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

A hitelfelvételi kedv kapcsán elmondható, hogy szemben a tavaly decemberi 32 százalékkal idén márciusban a lakosság 25 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idõ kölcsön felvételére. Enyhén emelkedett – 63 százalékról 69 százalékra – viszont azon válaszadók aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem vennének fel hitelt. A hitelfelvétel ilyen arányú elutasításának háttérében az áll, hogy tíz lakosból hárman (33 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 32 százalék azok változatlanságára számít a következõ 12 hónapban.

A megtakarításokkal kapcsolatban a 2012 decemberi 41 százalékkal szemben idén márciusban minden harmadik válaszadó bizonytalan ama kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 22 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Kissé emelkedett azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelõnek ítélik a körülményeket: a legutóbbi 51 százalékkal szemben 2013 márciusában a megkérdezettek 56 százaléka venne mostanában lakást. Mindössze minden harmadik válaszadó tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, és lakása eladására a megkérdezettek 9 százaléka vállalkozna a jelenlegi körülmények között.

forrás: GfK Hungária Piackutató Intézet