A legfrissebb adatok szerint kimerült az új lakások piaca. Az FHB legfrissebb felmérése is arra utal, hogy 2012 utolsó negyedévében kevesebb lakás épült, mint az elõzõ év azonos idõszakában, és 2012 egészében is kevesebb építés történt, mint 2011-ben. Tavaly 10 600 új lakást adtak át Magyarországon, míg Budapesten ugyanebben az idõszakban 1 972 darabot. A számok magukért beszélnek, továbbra is nagyon alacsony mind a lakásépítések, mind az építési engedélyek száma. 2012-ben ismét meghaladta az épített lakások száma a kiadott engedélyek számát, ami kedvezõtlen elõjel 2013-ra. Az új lakások térvesztése ugyanakkor nagyobb hangsúlyt helyezhet a használt lakások forgalmára. Arról nem is beszélve, hogy a 2013 januárjától elérhetõ állami támogatások, valamint a jelzáloghitelek kedvezõbb kamatai, törlesztõrészletei reális perspektívát nyújthatnak a lakásvásárlóknak.

A 2012 elsõ negyedévében kifutó végtörlesztési idõszak jelentõs forgalomélénkülést és csak minimális árcsökkenést hozott a hazai lakossági ingatlanpiacon. Ezt a számbéli felfutást ugyanakkor a második negyedév tranzakciói rögtön korrigálták is. Azóta pedig leginkább - helyenként néhány százalékos pozitív és negatív eltéréssel - a stagnálás jelei mutatkoznak a szegmensben. Ugyanakkor a használt lakások piacán továbbra is jelen vannak a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok. 2013 elejétõl az értékesíthetõ lakások kvótája az egyes negyedévekben 4 százalékra emelkedett a tavalyi 3 százalékhoz képest. Az összességében szerény országos forgalomnak pedig mintegy nyolcadát teszik ki ezek az ingatlanok, és a nyomott árak akár az országos árszintet is befolyásolhatják. A használt lakások árát tekintve tehát vélhetõen továbbra is a stagnálás jelei mutatkozhatnak, amit - különösen az elmúlt évekre visszatekintve - akár jó hírként is értékelhetünk.

Az FHB friss prognózisa szerint tehát a lakás célú ingatlanok, különösen a használt lakások árszintje vonzó lehet a lakásvásárlást fontolgatók számára. A lakásárak ugyanis az elõzõ évtized elsõ felének szintjére csökkentek, miközben a keresetek nõttek ugyanebben az idõszakban. A stabil állással és tipikus jövedelemmel rendelkezõk számára a jövedelmek szintjének és a lakásárak pályájának eredõjeként 2013-ban könnyebb lehet lakást vásárolni, mint az utóbbi évtizedben bármikor.

Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg elérhetõ támogatások is jóval kedvezõbbek, mint az utóbbi évek lehetõségei. Az idén januártól megemelt mértékû kamattámogatás a hitel futamidejének elsõ 5 évében jelent nagyobb könnyebbséget. Ebben az idõben a fizetendõ részletek közel egynegyedét lehet megspórolni. Továbbá a "szocpolként" ismert lakásépítési (lakásvásárlási) támogatás is újra elérhetõ az új lakásvásárlók számára. Ez az állami hozzájárulás jelenleg 800 ezer forinttól indul, és a gyerekek számától, a lakás energetikai besorolásától, valamint a lakás nagyságától függõen meghaladhatja a három millió forintot is. Ugyanakkor sajtóhírek szerint a támogatás nagysága és az érintettek köre idén még tovább emelkedhet, felhasználhatósága pedig bõvülhet. 

A használt lakások piacát górcsõ alá véve felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy felújított, vagy felújítandó lakást érdemes-e választani. A 2009 óta tartó áreséssel ugyanis a magasabb minõségû ingatlanok ára is kifizethetõbbé vált, ezzel azonban piacot veszítettek a felújítandó ingatlanok tulajdonosai, amelynek az lett az eredménye, hogy ez a kategória nagyobb értékvesztést szenvedett el, mint a jó minõségû társaiké. Esetükben tehát minden eddiginél több pénz jut a korszerûsítésre, mely bizonyos esetekben a jó állapotú ingatlanokhoz képest kisebb teljes bekerülési költséget is eredményezhet. Arról nem is beszélve, hogy az új kamattámogatási rendszerben is lehet korszerûsítésre hitelt igényelni, és ösztönzõként hathat az is, hogy a lakásépítési támogatást (az aktuális szocpolt) pedig kizárólag magasabb energiahatékonyságú épülethez lehet igénybe venni.

Amennyiben megnézünk néhány ingatlanpiaci szempontból kiemelt területet, akkor kiderül, hogy valóban mekkora potenciál is lehet a felújítandó kategóriában. Esetenként ugyanis akár többmillió forintos árkülönbség is lehet egy felújítandó, illetve egy felújított, minden más ismérv tekintetében mindazonáltal azonos ingatlan között. Budapesten XIII. kerületében például már 180 ezer forintos négyzetméteráron is vásárolhatunk felújítandó állapotú ingatlant, míg felújított társaik jó százezer forinttal drágábban kelnek el négyzetméterenként. Ha pedig a felújítási "ökölszabályt" vesszük figyelembe, amely 40 ezer Ft/m2 költségen kalkulál, akkor jól látszik, hogy esetenként még a felújítás bekerülési költségével is jóval a felújított lakások ára alatt juthatunk hozzá legújabb otthonunkhoz. Érdemes tehát megfontolni, hogy felújítandó, vagy felújított lakást veszünk-e. Ugyanakkor arról semmiképp sem szabad megfeledkezni, hogy e döntést minden esetben egyedi piackutatásnak kell megelõznie.

Számos esetben azonban a felújítandó lakások bizonyulhatnak gazdaságosabb döntésnek, fõként, hogy a legtöbb esetben hitelfelvételre is sor kerül a tranzakciók során. Mindazonáltal egy felújítás rengeteg kompromisszummal, s feszültséggel is jár. Érdemes tehát még az adás-vételi szerzõdés megkötése elõtt, akár már a lakás elsõ szemléje során szakember - belsõ építész, tervezõ, energetikus - tanácsát kérni, aki gondolatébresztõ ötletekkel szolgálhat, illetve becslést adhat a felújítás várható költségérõl is. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a felújítások egy fontos része az energetikai korszerûsítés, melynek bekerülési költsége némileg magasabb, mint egy ráncfelvarrás, ugyanakkor a kellemesebb lakásklímát teremtõ beavatkozás hamar forintosítható megtakarítást termelhet számunkra.