Az elõzetes adatok alapján a háztartások élelmiszer-fogyasztása 0,6 százalékkal mérséklõdött 2012-ben. A lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások – amelyek az összkiadás több mint 27 százalékát teszik ki – reálértéken 1,3 százalékkal mérséklõdtek.

A ruházat és lábbeli, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások fogyasztásának volumene mintegy 7 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben – 8,1 százalékkal – pedig a szeszes italokra, dohányárukra fordított kiadások estek vissza. Ebben a jövedékiadó-emelés árnövelõ hatásán kívül a vendéglátóhelyeken bevezetett erõteljes korlátozás, illetve tiltás, továbbá a munkahelyi ellenõrzések szigorítása is szerepet játszott a KSH szerint. A hírközlésre fordított kiadások volumene 2,5 százalékkal csökkent.

2012-ben a háztartások havi fogyasztási kiadásai közül csupán az egészségügyi kiadások emelkedtek, reálértéken 1 százalékkal.
A háztartások kiadásaiknak több mint felét, 51,7 százalékot lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költötték, ezek közül is lakásfenntartásra és háztartási energiára fordították a legtöbbet, ami az elõzõ évinél 0,7 százalékponttal nagyobb hányadot jelentett. A háztartásoknak a napi szükségletek – az étkezés, a lakhatás, a munkába, az iskolába járás költségeinek – fedezése után a többi szükséglet kielégítésére már csak összes kiadásuk alig több mint 37 százaléka maradt, ez 2012-ben az elmúlt évihez képest 0,9 százalékponttal csökkent.

A KSH az alsó és a felsõ jövedelmi ötödben is felmérte a háztartások fogyasztását. E szerint a háztartások összes fogyasztása 2012-ben nominálértéken a legalsó, vagyis a legszegényebb jövedelmi ötödben 34 479, míg a legfelsõben 123 388 forint volt. 2012-ben tovább nyílt az olló a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévõ háztartások között, ezt az is mutatja, hogy a családok fogyasztásának volumene az alsó jövedelmi ötödben sokkal nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal csökkent, míg a legfelsõ ötödben csak 1,1 százalékkal.

Az alsó jövedelmi ötödben élõk kiadásaik 61,8 százalékát fordítják a létfenntartáshoz szükséges rugalmatlan alapszükségleteik kielégítésére, így élelmezésre és lakásfenntartásra. A legjobb anyagi körülmények között élõknél ez 42,9 százalék volt 2012-ben.

A KSH felmérésébõl kiderült az is, hogy 2012-ben az elõzõ évihez képest dinamikusabban, 5,6 százalékponttal nõtt a plazma- és az LCD-televízióval, 4,9 százalékponttal a hordozható számítógéppel, 3,4 százalékponttal a digitális fényképezõgéppel és 1,6 százalékponttal a mosogatógéppel ellátottság. A digitális fényképezõgépek és a laptopok elterjedtsége a középsõ jövedelmi kategóriákba (2., 3. és 4. jövedelmi ötödbe) tartozó háztartásoknál mért erõteljes növekedés következménye.

Az elõfizetéses mobiltelefonok terjedési üteme csökkent 2011-hez képest (2012-ben 2,5, 2011-ben pedig 5,2 százalékpont volt). A kártyás mobiltelefonokkal való ellátottság kismértékben (1,1 százalékponttal) szintén csökkent, annak következtében, hogy elõfordulása csak a legalsó ötödben nõtt, a többiben visszaesett.

- MTI –