A Portfolio.hu szerdai, budapesti hitelezési konferenciáján a vállalati hitelezésrõl szóló panelbeszélgetésen Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója elmondta, hogy erõteljesen bõvítenék a magyar cégek exportfinanszírozását, amire megfelelõ alapot biztosít, hogy az Eximbank kereskedelmi és hitelfedezeti garanciakeretét az elõzõ évi 80 milliárd forintról az idén 350 milliárd forintra növelték. Hozzátette: az Eximbank ma már az igények szerint tud pénzösszegeket kihelyezni, elsõsorban a kis- és közepes vállalkozások kivitelének elõmozdítására, bõvítésére.

Kifejtette: a piacról drágábban szerzik be a szükséges forrásokat, mint ahogy azt a magyar exportáló cégeknek kínálják tovább, ezért az államtól úgynevezett kamatkiegyenlítési támogatást is kapnak. Ennek összege 2013-ban már mintegy 7 milliárd forintra emelkedett, és az idén már felülrõl nyitott ez az elõirányzat. Az Eximbank 400 millió euró refinanszírozási hitelkeretrõl 13 kereskedelmi bankkal kötött már együttmûködési szerzõdést, de a pénzintézeti kör várhatóan tovább bõvül majd.

Nátrán Roland szerint a magyarországi bankszektor intenzív tõkeáttétel-csökkentést hajtott végre az elmúlt idõszakban, ami a vállalati hitelezés visszaesésével jár. A jelenlegi helyzetet Nátrán Roland az elhúzódó gazdasági válságra és az eurózóna problémáira, a magyarországi leánypénzintézetek anyabankjainak reakcióira vezette vissza.  Magyarországon ez a "mérlegalkalmazkodás" erõteljesebb ment végbe, mint a régió többi országában, de csak részben vezethetõ vissza országspecifikus okokra - emelte ki Nátrán Roland. A beruházások növekedése a nemzetgazdasági tárca elõrejelzése szerint 2014-ben már megindulhat, de hitelezés nélkül nincs növekedés - fûzte hozzá.

Az MNB új hitelprogramja közel 800 millió euró keretösszegû, az Eximbank pedig 2 milliárd eurós, felülrõl nyitott összegû refinanszírozási és közvetlen finanszírozási programmal rendelkezik - mutatott rá az Eximbank vezérigazgatója. Elmondta: az Eximbank egy OECD által meghatározott referencia-kamatláb (CIRR) alapján árazza közvetlenül adott és refinanszírozási hiteleit is, a teljes futamidõ során fix kamat mellett. Az alacsony kamatot az teszi lehetõvé, hogy sem profitmarzsot, sem mûködési marzsot, sem országkockázatot nem tartalmaz - tette hozzá.

Balássy László, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese szerint jó az a lendület, amely az Eximbankot jellemzi, különösen a beszállítói programja lesz hasznos. Kiemelte: az MNB programja is kedvezõ, de nagyon rövid a jelentkezési idõ. Egy vállalkozói kört meg lehet vele célozni, de nem a teljeset, hiszen a most érvényesített banki átlagos kamatmarzs 300-350 bázispont, szemben a jegybank által elõírt 250 bázispontos maximális kamatréssel - tette hozzá.

Csont Dávid, a CIB Bank ügyvezetõ igazgatója a jegybank hitelprogramjáról kifejtette, hogy a programok jelentõs fejlesztési igényt támasztanak a bankokkal szemben. Walter György, az FHB vezérigazgató-helyettese pedig azt hangsúlyozta: azoknál a kis- és közepes vállalkozásoknál, amelyek bekapcsolódhatnak az MNB hitelprogramjába, a bankok által elvárt kockázati felárat átlagban fedezheti az MNB által meghatározott maximum 2,5 százalékos kamat.

Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója szerint minden olyan program, amely piacot teremt, hatásos lehet. Az Eximbank programja ezért minden szempontból kedvezõ, az MNB programja azonban a bankok által ügyletenként kihelyezni tervezett átlagos hitelnagyság szerint legfeljebb ezer vállalkozás esetében bõvítheti a forráshoz jutást.

Simonyi Tamás egy "eretnek" véleményt is megfogalmazott. Úgy vélte, hogy "nem kell több hitel Magyarországon", azért, mert a hazai megtakarítások alacsony szinten állnak. Kiemelte: még egy garanciaprogram sem segít, mert ennek hosszabb távon az adófizetõk fizetik meg az árát.
Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetõje pedig úgy vélte, hogy az MNB hitelprogramja alapján felvetõdik a kérdés, ki fog kivel fog versenyezni: a bankok a bankokkal, vagy az ügyfelek egymással.

A kis- és közepes bankokkal egyeztetett szerdán a jegybank

Folytatódtak az egyeztetések szerdán a jegybank és a pénzintézeti szektor képviselõi között a növekedési hitelprogramról, ezúttal a kis- és közepes bankokkal tárgyalt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése. Az MNB holnapján közzétett közleményben emlékeztetett: hétfõn a nagybankok, kedden pedig a takarékszövetkezetek képviselõivel egyeztetett a jegybanki vezetés.

A monetáris tanács április végén véglegesítette a jegybank növekedési hitelprogram részleteit és végrehajtásának ütemezését. Ennek értelmében a jegybank szerdán elõzetes véleményezésre küldte a hitelintézeteknek keretszerzõdés-tervezetet. A jegybank május 15-én publikálja honlapján a kis- és közepes vállalatok számára nyújtandó kedvezményes hitelek terméktájékoztatóját, és ekkor küldi meg a pénzintézeteknek a keretszerzõdéseket végleges formájukban. Az MNB május 28-án tájékoztatja a pénzintézeteket, hogy mekkora forrást kaphatnak, a program pedig június elsején indul, és augusztus végéig tart. Ezt követõen a monetáris tanács szeptemberben értékeli a program eredményeit.

Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésbõl álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok összesen 500 milliárd forint értékû, kedvezményes hitelhez juthatnak meglévõ forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendõ megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát.

A jegybank vezetése április 30-án jelentette be, hogy a monetáris tanács döntött a program részleteirõl. Ennek értelmében a kedvezményes hiteleket a kereskedelmi bankok legfeljebb 2,5 százalékos, garanciadíjat is tartalmazó kamattal továbbíthatnák a kkv-k számára. A tanács ezen kívül arról is döntött, hogy milyen feltételekkel, milyen futamidõre bocsátja a bankok rendelkezésére az ingyenes jegybanki forrást.