Nagy Márton szerint a magyar bankrendszerben a nemteljesítõ hitelek aránya "már tetõzött vagy legalábbis idén tetõzik". Hangsúlyozta, hogy az igazi kérdés nem az, hogy mekkora ez az arány, hanem, hogy miként változik idõszakról idõszakra, és, hogy a rossz hiteleknek mekkora részét fedezték a bankok értékvesztés leírásával. A jegybanki szakember hangsúlyozta, hogy a - szervezet számításai szerint - 16-17 százalékon tetõzõ nemteljesítõ hitelarány nincs nagy hatással a bankok likviditására. Ha akarnának, tudnának hitelezni - tette hozzá. A hitelezés beindításával kapcsolatosan Orbán Gábor kiemelte, hogy "nincs egy nagy svung", amivel ezt meg lehetne oldani. Sok kis ötlet kell és ennek az lesz az eredõje, hogy megfordul a piac - mondta.

Árfolyamgát

Sokan nem értik, mirõl szól az árfolyamgát, illetve bizonyos bankoknál másféle ösztönzõk is léteznek, ezért van jelenleg mindössze 37% körül az igénybevevõk aránya a jogosultak körében - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetõ igazgatója. A kampány is kevés lesz ahhoz, hogy egy 70%-os arány összejöjjön - vélte.

Orbán Gábor, az NGM államtitkára szerint jelenleg jobbat nem tudnak kitalálni annak a körnek, amelyik igénybe veszik az árfolyamgátat. Az árfolyamgát elve bevett gyakorlatnak tekinthetõ külföldön is, de gyakorlati elõnyét (hogy ez nem csak átütemezés, de a törlesztés egy részének elengedését is jelenti) nem mindenki érti meg. Az alacsony részvételi arány fõ oka a bonyolultsága, és valamennyire a bankok is ellenérdekeltek. Az adósok egy része még kedvezõbb konstrukcióra vár, de erre hiába várnak - jelentette ki Orbán. Kérdésre válaszolva elmondta: lehet szó a program meghosszabbításáról, de kampánnyal még fokozható a népszerûsége.

Az MKB-nál a jogosultak 40% körüli aránya igényelte a konstrukciót - mondta Nagy Gyula, az MKB lakossági üzletágat vezetõ vezérigazgató-helyettese. A CIB a piaci átlagon van, de telefonos kampányt folytat, hogy minél magasabb legyen az árfolyamgátban részt vevõk aránya - mondta Horváth Krisztián, a CIB Bank ügyvezetõ igazgatója.

90 napon túl késedelmesek

Felfalusi Péter, a MAKISZ elnöke szerint a makrogazdasági helyzet javulása segíthet csak abban, hogy a nem teljesítõ hitelek problémája enyhüljön. Szerinte talán a Nemzeti Eszközkezelõt igénybevevõk jogosultsági körének bõvítése lenne a legjobb megoldás a helyzet rendezésére. Horváth Krisztián megemlítette, hogy a csökkentett törlesztõrészlettel járó átütemezési idõszakok lejártát követõen is nõ a nemteljesítés veszélye. Nagy Gyula szerint az ideiglenes megoldások helyett végleges megoldásra van szükség. A magáncsõd jó megoldás lehet, de csak a jog szigorú betartatása mellett.

Nagy Márton szerint a nem teljesítõ hitelek kezelésére jelenleg nincs hatékony program Magyarországon. A bankok irtóznak a magáncsõdtõl, mert attól félnek, hogy olyan formája fog megvalósulni, amely a jelzáloghitelezés intézményét veszélybe sodorja. Kérdés, a magáncsõd a meglévõ szerzõdésekben milyen változást hoz. Szerinte lehet egyensúlyt teremteni, van jó magáncsõd is. Írország példája szerinte kiegyensúlyozott.

Orbán Gábor jó iránynak nevezte a tavalyi program valamiféle megismétlését és a Nemzeti Eszközkezelõ jogosultsági körének bõvítését a késedelmes hitelek problémájának rendezésére (de ez utóbbiban szerinte nem kellõen együttmûködõk az ügyfelek). Az ír példa nagyon jó - mondta a magáncsõddel kapcsolatban. Elmondása szerint fel is vette a kapcsolatot a témában az illetékes ír államtitkárral. A magáncsõd bevezetéséhez komoly felkészülési idõ kell, csodálkoznék, ha már idén bevezethetõ lenne - mondta Orbán.