A cigaretta fogyasztói árára vetített legalább 10 százalékos árrésnövekedés nagyjából 50−55 forint dobozonkénti drágulást jelentene, mivel azonban a cigaretta adóterhelése 71 százalék (áfa és jövedéki adó együttesen), a magasabb árrés mindkét adónemnél jelentkezik. Egy 850 forintos terméknél ez rövid távon 120 forint árnövekményt okoz, ami be is fagyhat, ha a cigarettapiac stabilizálódik.

A boltos zsebében 10 százalékos árréssel a jelenlegi 35−40 forint helyett 85 forint maradhat a 850 forintos termékárból, a fennmaradó rész az áfa- és a jövedékiadó-bevétel. Az árváltozás egyelõre kérdéses, a következõ hónapokban a kifutó készletek miatt a gyártók lenyelhetik a növekményt, ám a százalékos árrés növelése jelentõs hatással lesz az árszerkezetre, így belátható idõn belül − talán már a nyár közepén − egyszerre kell jelentõsen növelni a fogyasztói árat. Mindez szokás szerint az olcsóbb, sodródohányok vagy a feketepiac felé tereli a fogyasztást.

Pofon érkezhet a sötétbõl

A trafiktörvény munkatervezetének nyilvánosságra kerülésekor beszéltek a multik arról, hogy megerõsödhet a feketepiac. Mikola Gergely, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója és egyben akkor a Dohányipari Befektetõk Magyarországi Szövetségének szóvivõje arról beszélt, reális esélye van − a trafikrendszer miatt − a 15 százalékos feketepiacnak (Napi Gazdaság, 2012. január 19.). (Most 6 százalék körüli.)

Az már szinte biztos, hogy a dohányosok idén sem ússzák meg áremelkedés nélkül, ami az átalakuló kiskereskedelmi rendszerrel együtt hatványozott kockázatokat rejt. Ha valóban 15 százalékig erõsödik a feketepiac, az nagyjából 5-6 milliárd forint forgalomkiesést jelent a gyártóknak Magyarországon, változatlan forgalmi (fogyasztási) szint mellett áfaoldalon a mostani feketézés mellett további 14, a jövedéki adónál pedig 21 milliárd forintot veszíthet a költségvetés. Jövedelem- és társaságiadó-oldalon erre még körülbelül 5 milliárd forint kiesés rakódik, a szaldó 40 milliárd forint körül alakulhat (jelenleg 17-18 milliárd forint a kiesés).

Az árrés emelkedésébõl persze csoroghat be többlet, ez azonban közel sem annyi, amennyit elveszít az állam. Az akkori aggodalmak nem voltak alaptalanok, pillanatnyilag komoly káosz látszik kibontakozni a trafikhálózat indulásával, bár több olyan koncesszió is van a piacon, amely szervezett kereskedelmi hálózathoz tartozik.

Akiknek lövésük sincs a kereskedelemrõl

Számos koncesszió került olyanok kezébe, akik nem is számítottak a sikerre, ennek megfelelõen most próbálják "kiokosítani" magukat. A rosszabb eset az, hogy sok a stróman, akik nincsenek döntési helyzetben, így a készletezésrõl, árubeszerzésrõl nem tárgyalhatnak a gyártókkal. Összesen 45 nap maradt a rendszer indulásáig, július elsejétõl nem forgalmazhatnak a régi "pontok" cigarettát, ám nem tudni, hányan indulnak el a trafikokkal. A kiírásban 25 pluszpont járt azért, ha valaki július elsejei indulást vállalt, de arról nincs információ, hogy mennyien tettek így. A vállalt indulás elmulasztása azonban számon kérhetõ (a koncesszió visszavételével). Pillanatnyilag nem tudni, hogy a fennmaradó idõ mire lesz elegendõ azoknál, akiknek még helyiségük sincs és kisebb csoda szükséges ahhoz, hogy idõre trafikot nyissanak − már ha vállalták.

Az adminisztráció mellett a gyártókkal is le kell tárgyalni a nyitáshoz szükséges árukészlet szállítását, ennek hiányában szintén borulhat az indulás. A gyártók sincsenek tisztában azzal, hogyan kell majd beszállítaniuk. Jelenleg 350-400 disztribútorral lefedhetõ az ország 42 ezer árusítóhelye, utóbbiak száma csökkenne 7 ezerre, azonban nem biztos, hogy a végpontra kell majd szállítani, elképzelhetõ, hogy elosztókat állítanak fel, ami néhány tucat munkavállalóval megoldható. A gyártóknál így csaknem ezer disztribútor kerülhet utcára.

Várják az öregek jelentkezését

Hétfõn került fel a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapjára egy felhívás, amely azok jelentkezését várja, akik húsz éve trafikot mûködtetnek, forgalmuk 80 százalékban dohánytermék-értékesítésbõl származik és pályáztak, de nem nyertek koncessziót. A miértre nincs válasz, legfeljebb spekuláció, hiszen nincs olyan módosítás, hogy a tervezett 2 ezer lakosonkénti egy trafik arány "hígulna". A zrt. a kormányzati szándéknak megfelelõen vélhetõen igyekszik kezelni a vesztes trafikosok helyzetét, ami az el nem induló vállalkozók koncesszióinak visszavételét is jelentheti. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fõtitkára szerint errõl nem folytak egyeztetések, a jelentkezésnél pedig meglehetõsen szûk kritériumokat szabtak meg. Kérdés még, hogy mi lesz azokkal, akik az eredeti tervek miatt nem akartak pályázni, a megváltozott helyzetben azonban már kifizetõdõnek látják az üzletet. A felhívás azért is kérdéses, mert a zrt.-nek tudnia kell, hogy ki felel meg a kritériumoknak, hiszen a koncessziós pályázat mellé csatolni kellett egy környezeti leírást, amiben szerepel, hogy mióta mûködtet trafikot a jelentkezõ.

A hirtelen megjelenõ kereslet és a szûkös kínálat pedig várhatóan még magasabbra tornázza a bérleti díjat. Nehéz helyzetbe kerülnek a forgalmuk jelentõs részét cigaretta eladásából generáló élelmiszerüzletek, a szakértõ szerint nagyon sok megy majd csõdbe közülük, ezzel a piac más szegmenseiben növeli a túlkínálatot. Az üzlethelyiség-szektor már öt-hat éve az ingatlanpiac legmozgalmasabb szegmense, éppen a túlélésért folytatott harc miatt. Ezt a pezsgést a trafiknyitási hullám tovább fokozza − erõsítette meg lapunk kérdésére Petz Raymund, a GKI ügyvezetõ igazgatója. Mint minden külsõ beavatkozásnak, ennek is véges azonban a hatása, vagyis kérdés, hogy a bérleti díjak a hullám elültével maradnak-e a mesterségesen felduzzadt szinten − tette hozzá Petz.