A kormány 2013. május 15-i ülésén döntött a kéményseprés rezsióradíjának csökkentésérõl. Ennek értelmében az 1 egységnyi munkaráfordításra figyelembe vehetõ legmagasabb összeg 50 százalékkal mérséklõdik Magyarországon. A közszolgáltatás díjának meghatározása a kormányrendelet alapján az 1 egységnyi munkaráfordításra figyelembe vehetõ legmagasabb összeg megállapításával történik. Az ellátásért felelõs önkormányzat az összeghatárra, a közszolgáltatási feladat tartalmára és a település szerkezetére figyelemmel helyi rendeletben rögzíti a tarifát. Az egységnyi munkaráfordítás figyelembe vehetõ legmagasabb összege az eddigi 4000 forint helyett 2013. július elsejétõl legfeljebb 2000 forint lehet.

Bár a kormány döntése mögött, mint indok ezúttal is a "családok terheinek mérséklése" áll, ugyanakkor szakmai egyeztetések híján, amit a most megnyerünk a vámon, azt majd elveszítjük a réven. "Az Ipartestület valamennyi tagja sajnálattal veszi tudomásul, hogy a díjcsökkenés kapcsán semmilyen szakmai egyeztetésre nem került sor sem a döntéshozókkal, sem a döntést elõkészítõkkel" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprõk Országos Ipartestülete (MKOI) elnöke.

Mint mondja, a 2000 forintban megállapított egységdíj maximum csak a kéményseprõ munkát végzõ állomány bérköltségére nyújt majd fedezetet. A jelenlegi bérezési struktúra alapján a szolgáltatás dokumentációs, ügyfélforgalmi, gazdálkodási és technikai feltételét biztosító háttere már nem lesz fenntartható. Az elnök tájékoztatása szerint a szolgáltatásokat 100 százalékbanosan magyar tulajdonosú kis- és középvállalkozások, illetve önkormányzati szereplõk látják el. Kompenzáció hiányában viszont ezek bedõlésével és munkahelyek megszûnésével lehet számolni. Pedig a jogszabályokban elõírt feladatok ellátásához létszámbõvítés lenne indokolt.

Az egységnyi munkaráfordítás figyelembe vehetõ, 2000 forintban megállapított legmagasabb összege csak abban az esetben nem okoz majd megoldhatatlan problémát Vidra Zoltán szerint, ha a szolgáltatók a további csökkentés ellenértékét kompenzációban megkaphatják majd. Amennyiben viszont kizárólag az önkormányzati tulajdonú-résztulajdonú szolgáltatók kapnak majd kárpótlást a tulajdonos önkormányzatoktól, úgy a vállalkozási formában mûködõ szolgáltatók ellehetetlenülnek.

A legsúlyosabb probléma ugyanakkor, mely számos magyar háztartást is érint már a következõ fûtési szezonban kiütközhet. "A lakosság szempontjából már most is jelentõs veszélyhelyzet alakulhat ki, mely ténylegesen a fûtési szezonnal jelentkezik az által, hogy a folyamatosan hírelt díjcsökkenések hatására a szolgáltatók az ellátási területek nagy részén a lakosság ellenállása miatt az ütemezett szolgáltatást nem tudják megvalósítani" - mondja Vidra Zoltán. Az életveszélyes kémények felderítése pedig prioritást kellene, hogy élvezzen. Fõként, hogy rossz kéményekben bõvelkedik Magyarország. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint például bár egyre inkább csökkenést mutat a szén-monoxid mérgezések darabszáma, ez ugyanakkor a döntés nyomán könnyen újra emelkedésnek indulhat.

"A szolgáltatás szereplõi remélik, hogy módjuk lesz a jogszabályok alkotóival szakmai és gazdasági alapon egyeztetni, és a média hírek hatásait normalizálni, illetve a 2013. január 1-tõl hatályos 2012. évi XC. törvény 10. §-ának (3) fejezetére felhívni a figyelmet, mely szerint "A közszolgáltatás díjának fedezetet kell biztosítania a hatékonyan mûködõ vállalkozás ráfordításaihoz és a közszolgáltatással összefüggõ mûködés fejleszthetõ fenntartásához" - hívja fel végezetül a figyelmet az MKOI elnöke.