"El nem tudom képzelni, hogy a legolcsóbb söröket 170 forintnál magasabb áron is megvegyék ebben az országban" - mondta egy budapesti, hetedik kerületi bolt eladója az [origo]-nak arról, hogy milyen lélektani árszintek vannak az élelmiszer-kiskereskedelemben. "Infláció? Eddig még nem volt" - tette hozzá, amikor felvetettük, hogy a végtelenségig mégsem tarthatóak az árak.

Arra, hogy az efféle a lélektani szintek egyre könnyebben azonosíthatók, és egyre nehezebben átjárhatató akadályt jelentenek a gyártók és forgalmazók számára, egy vidéki kereskedõ hívta fel a figyelmünket. Állítása szerint mind több termékcsoportban világosan érzékelhetõ, hogy akár négy-öt forintos emelés is hatalmas forgalomkiesést okoz, ha épp egy ilyen árponton lendül túl - sokkal nagyobbat, mint egy-egy másik, hasonló mértékû emelés.

A legolcsóbb (nem akciós) sörök ára május 23-án és 24-én

Ennek leglátványosabb jele az volt szerinte, amikor a Coca-Cola február végén megemelte a nagykereskedelmi árait, és ezzel a kétliteres slágertermékének a bolti ára sok helyen épphogy 400 forint fölé került. Az eladások ettõl fogva olyan drasztikusan zuhantak, hogy a vállalat egy hét múlva visszacsinálta az egészet. (A Coca-Cola kérdésünkre csak annyit mondott, hogy az árpolitikáját nem kommentálja.)

Tudatosabbak lettünk

Rögtönzött hetedik kerületi felmérésünk azt mutatta, hogy a kétliteres Coca-Cola ára valóban sehol nem kezdõdik 4-essel, a legdrágább kisboltok is megállnak 399-nél. Több eladó is azt mondta ugyanakkor, hogy a forgalom, mint a legtöbb terméknél, enélkül is esett az utóbbi években.

Vásárlók egy budapesti élelmiszerüzletben

Fotó: Magócsi Márton [origo]

"Mint sejthetõ, jellemzõen a százas értékek mûködnek lélektani határként, de csak akkor, ha a vásárlók tudatosak, és jól kiismerik magukat az aktuális árviszonyok között. Az egyértelmûen kiderül a felmérésekbõl, hogy a fogyasztók tudatossága az árérzékenységükkel párhuzamosan erõsödött az utóbbi öt évben, tehát nagyon valószínû, hogy a lélektani árszintek is fontosabbak és szilárdabbak lettek" - mondta az [origo] kérdésére Dörnyei Ottília, a GfK piackutató ügyfélkapcsolati igazgatója.

Nem véletleül végzõdnek 9-re az árcímkék

"Mindenki tudja, hogy a 9-re végzõdõ árcímkék nagy számának lélektani oka van, de kétségtelen, hogy bizonyos termékcsoportoknál különösen erõsnek bizonyul ez a határ. A reduktív fehérboroknál, például, ez a lélektani határ 1000 forint környékén van, az ezen összeg alatti és fölötti forgalom között nagy a szakadék" - számolt be a CBA tapasztalatairól Fodor Attila, az üzletlánc kommunikációs igazgatója. Azt is megerõsítette, hogy a válságban erõsödött a fogyasztók tudatossága, kiváltképpen a napi fogyasztási cikkek vásárlásakor. Ezért az a gyártó, amely egy-egy emelésnél átlép egy efféle határt, sokat kockáztat. "Ugyan az ismert márkákat, a márkahûség miatt, kevésbé fenyegeti ez a veszély, de a mozgásterük nekik is korlátozott" - tette hozzá.

Sajt és chips is a listán

A Tescónál is vannak bûvös számok. "A tavalyi év során sokáig tudtunk edami sajtot kínálni 990 forintért, és amikor ez 1000 Ft fölé emelkedett, szignifikáns visszaesés volt észrevehetõ a keresletben. Hasonló hatású volt a csipszadó bevezetése is: az érintett termékkörök forgalma hosszú távon visszaesett, miután sok termék ára átlépte az 500 forintot" - írta Varró Balázs, a vállalat kommunikációs vezetõje.

A már idézett kereskedõ tapasztalatai szerint fõleg az italok között lehet könnyen belõni az áthághatatlan szinteket. "A kommersz Napóleon brandyt 1500 fölött nem viszik, az alacsonyabb kategóriájú energiaitaloknál 199 forint a határ. Az eddig 2200 körül mozgó literes vodka árát 2500-ra emeli a beszállító a jövedékiadó-emelés miatt, és nem rendelünk belõle többet, mert tudom, hogy a nyakunkon maradna" - magyarázta a neve elhallgatását kérõ kereskedõ.

A legolcsóbb (nem akciós) energiaitalok ára május 23-án és 24-én

Azt is mondta, hogy a kommersz borok esetében a kétliteresek ára az utóbbi két év során bõven átlépte az 500 forintos szintet, ezért ezek egyre kevésbé fogynak A forgalmazók többsége áttért az egy-, illetve másfél literes kiszerelésre, mert így a vevõk könnyebben elfogadják a drágulást. (Ez a fogás leplezettebb üzemmódban is mûködik, ebben a cikkünkben olvashat róla bõvebben.)

A lélektani árpontokat az infláció, a nyersanyagok és más költségek árának emelkedése elõbb-utóbb el kell, hogy mossa, de a kereskedõknek azért van mozgásterük. "Vannak úgynevezett árjelzõ termékek, amelyek alapján a legtöbb fogyasztó eldönti, hogy az adott bolt olcsó, vagy drága. Ezeket ismerve lényegében ki tudják játszani a boltok a vásárlókat. Ilyen termék a liszt, a cukor, a kenyér, a tej, a tejföl, az olaj. Ezekkel tehát elõfordulhat, hogy még akkor is megéri tartani az árukat, ha rajtuk már nem keres az üzlet egy fillért sem" - mondta érdeklõdésünkre Törõcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének tanára.