A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket az MNB kedden kiadott tanulmánya szerint. Jó hír, hogy a pénzintézetek mindezt az elektronikus csatornák készpénzzel szembeni elõnyben részesítésével tették. A bankok arról panaszkodnak, hogy a legnagyobb ügyfeleik a deviza tranzakcióikat egyre többen külföldre helyezik át az illeték bevezetése miatt. Az MNB szerint ez még nem látszik a számokon, szerintük az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni. Elemzésünkben megvizsgáltuk a már rendelkezésre álló tranzakciós adatokat.
Ennyi folyt be eddig az illetékbõl
2013-ban került bevezetésre a pénzügyi tranzakciós illeték, amelybõl az elmúlt három hónap adatai alapján 38,8 milliárd folyt be összesen. Ez az egész évre elõirányzott 301 milliárd forintos bevétel 12,9%-a. Az idõarányos tervek szerint április végéig 82 milliárd forintnyi bevételnek kellett volna teljesülnie. Az illeték az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások széles köre mellett vonatkozik a készpénzfelvételre és a postai készpénzbefizetésre is, viszont nem vonatkozik a bankközi piacon zajló átutalásokra és például a cash pool tranzakciókra sem.
2013.05.22 15:05 Kevés a tranzakciósilleték-bevétel, de az NGM nem aggódik (2.)
Mit mond az MNB?
A költségvetésbe befolyt összeg legnagyobb részét a bankok közvetlenül vagy közvetve áthárították a vállalkozásokra és a háztartásokra. Az MNB erre vonatkozó becslését a "Jelentés a fizetési rendszerrõl 2013" címû kedden kiadott tanulmányában publikálta. A becslést a jegybank a 12 legnagyobb pénzforgalommal rendelkezõ kereskedelmi bank 2013 márciusától érvényes díjtáblázatai alapján készítette el. Ez alapján a háztartásokra 80-90 százalékban, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át az illetéket. A jegybank felhívja a figyelmet arra, hogy az elkészített becslés csak egy pillanatkép az illeték áthárításáról, amely jelentõsen változhat a piaci folyamatok hatására.
Klikk a képre!
|
Így fizeti meg a lakosság az illetéket
A jegybank szerint pozitív fejlemény, hogy a bankok az illeték lakossági áthárítása során a korábbinál erõteljesebben terelik az ügyfeleket az elektronikus csatornák felé. A készpénzfelvételi díjakat általában közvetlenül megemelték a tranzakciós illetékkel, ezzel szemben az elektronikus tranzakcióknál nem teljes körûen, de legalábbis nem közvetlenül hárították át az illetéket a bankok. Utóbbiaknál gyakran kedvezmények megszerzésének szigorításával történt a közvetett díjemelés. A kártyás fizetések azonban szinte minden esetben díjmentesek maradtak, az új kondíciós listák alapján megszûntek az év elején bevezetett kártyás fizetésekre vonatkozó díjak is. Díjmentes készpénzfelvételi lehetõségeket viszont jellemzõen már nem biztosítanak a bankok, számuk jelentõsen lecsökkent.
A készpénzes fizetések jelentõs visszaszorításával egy korábbi MNB tanulmány szerint éves szinten közel 100 milliárd forintos összeg lenne megtakarítható össztársadalmi szinten.
Klikk a képre!
|
A vállalatok valószínûleg kevesebbet fizetnek a becsültnél
A vállalatoknál az illeték tranzakciónként 6000 forintban való maximálása miatt az MNB nem vár nagy változásokat a cégek fizetési gyakorlatában. Ugyanakkor elképzelhetõ, hogy tranzakciókat vonnak össze a díjfizetés optimalizálása céljából, illetve a legkönnyebben mozgatható devizaforgalom egy része áthelyezõdhet külföldre. Mivel a vállalati kondíciók egyedi megállapodásoktól függnek, a kondíciós listától gyakran eltérnek a valóban felszámított díjak, jellemzõen a vállalat szempontjából kedvezõbb irányban. Ezért valószínûleg a listák alapján becsült 90-95 százalékos áthárítási arány alacsonyabb lehet a gyakorlatban.
Korábbi elemzésünkben rávilágítottunk, hogy a hazai részvénytársasági hitelintézetek jutalékeredményében 35%-os emelkedés látható, ami mögött meglátásunk szerint a tranzakciós illeték bevezetése húzódik meg. A bankok ugyanis a tranzakciós díjak emelésén keresztül hárították át a teher jó részét ügyfeleikre. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: példátlan mértékben (+19 milliárd) nõtt a jutalékeredményük az elsõ negyedévben, ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd).
A bankok a deviza-tranzakciók külföldre költözésétõl tartanak
Az MNB megkeresésére több bank úgy nyilatkozott, hogy egyelõre nincs jele annak, hogy a lakosság vagy a vállalatok jelentõsen megváltoztatták volna pénzforgalmi szokásaikat az illeték bevezetése miatt. Ugyanakkor a jegybank keddi sajtótájékoztatóján Kovács Levente, a Bankszövetség fõtitkára jelezte, hogy a bankok a devizaforgalom külföldre költöztetését tapasztalják, mivel a tranzakciós illeték miatt sokszorosára nõtt a deviza-tranzakciók díja. Errõl jelenleg még nem állnak rendelkezésre adatok az MNB-nél. Viszont érdemes megvizsgálni, hogy látszik-e a rendelkezésre álló adatokon a tranzakciós illeték bevezetésének hatása.
Volt-e hatása az illetéknek a tranzakciós forgalomra?
Az MNB által üzemeltetett VIBER pénzforgalmi rendszerben a tranzakciók többsége után nem kell tranzakciós illetéket fizetnie a bankoknak, csak az ügyféltranzakciókra vonatkozik a sarc. Ebben a rendszerben jellemzõen bankok, nagyvállalatok, intézményi befektetõk végeznek tranzakciókat, ezért átlagosan jóval nagyobb értékû, de kevesebb átutalás történik benne, mint a BKR rendszerben. A BKR-ben kerülnek elszámolásra a lakossági, és túlnyomó részt a vállalati tranzakciók, az ebben elszámolt fizetések illetékkötelesek.
Az illetékköteles fizetések tehát a BKR forgalmából és a VIBER ügyféltranzakciós forgalmából állnak elsõsorban. A tranzakciós illeték bevezetésének hatása egyelõre nem igazán látszik az adatokban, hiszen az egy évvel korábbi adathoz képest még növekedés is látható a tranzakciók összértékében.
Tavaly nyáron a BKR átállt a 4 órán belüli átutalásra. A napközbeni elérhetõség miatt jelentõs forgalom helyezõdött át a VIBER-tõl a BKR rendszerébe. Utóbbi ugyanis olcsóbbnak számít, de nem a tranzakciós illeték szempontjából, az ugyanis független attól, hogy melyik rendszerben számolják el az adott tranzakciót. A BKR-ben a 100 millió forint feletti tranzakciók száma 60-70 százalékkal növekedett az MNB közlése szerint, míg a VIBER ügyféltranzakciók száma ezzel párhuzamosan jelentõsen csökkent. Ugyanakkor, ahogyan azt a bankok is jelezték, a deviza-tranzakciók is részét képezhetik ennek a csökkenésnek, deviza-forint bontásban azonban nem áll rendelkezésre egyelõre adat.
A tranzakciók értékének elõzõ évhez viszonyított változását vizsgálva jobban látszik, hogy tavaly július után jelentõs forgalomnövekedés volt tapasztalható a BKR-ben, a VIBER-ben viszont csökkenés figyelhetõ meg. Összességében viszont nõtt a tranzakciók értéke az elsõ három hónapban is, mivel a VIBER-en belüli ügyféltranzakciók aránya kisebb.
Az MNB tanulmányában kiemeli, hogy a tranzakciós illeték hatásait hosszabb idõtávon érdemes vizsgálni. Az adatok egyelõre ugyanis meglepõ módon azt mutatják, hogy a tranzakciók száma 2013 elsõ negyedévben is nõtt mindkét rendszerben, ami nem támasztja alá, hogy a cégek összevonták volna a tranzakcióikat, hogy ezzel az illeték felsõ korlátját kihasználva költségelõnyt élvezhessenek, vagy hogy a deviza-tranzakciók külföldre helyezõdtek volna át. Viszont a bõvülés ütemét tekintve hatalmas megtorpanás látszik a tranzakciók számában, amiben elképzelhetõ, hogy a tranzakciós illeték bevezetése is szerepet játszott. A tranzakciók számát tekintve a VIBER-en havonta 30-40 ezer fizetés bonyolódik, ezzel szemben a BKR-ben 20 millió körül alakul ez a szám, tehát a változást is ennek fényében kell figyelembe venni.
Kedvenc hírek
