A VM emlékeztet: Magyarország az Európai Unióhoz történõ csatlakozásakor a tagállamokkal kötött nemzetközi szerzõdésben vállalta, hogy egy 7+3 éves átmeneti idõszakot követõen összhangba hozza a földjogi szabályozását az uniós rendelkezésekkel. Azaz a tõke szabad áramlását, valamint a letelepedés szabadságát biztosító elõírásokkal. A csatlakozási okmány rendelkezései szerint az átmeneti idõszak lejártát követõen nem tehetõ különbség a magyar és a tagállami állampolgárok között a föld tulajdonjogának megszerzésének körében.

Agrárország

Az új földtörvény javaslatát 2012. július 12-én nyújtotta be a kormány az Országgyûlésnek. Az általános vita során 2012. november 9-ig 204 módosító javaslat érkezett. A széles körû társadalmi és szakmai vita nyomán pedig szükségessé vált a törvényjavaslat koncepcionális átdolgozása.

Szûkítik azok körét, akik földet vehetnek

A törvényjavaslat a földszerzésre jogosultak körét jelentõsen szûkíti: fõszabályként a meghatározott képzettséggel vagy szakmai gyakorlattal rendelkezõ földmûvesek (természetes személyek) számára teszi lehetõvé a föld tulajdonjogának megszerzését. Emellett az elõvásárlásra jogosultak sorrendjét is statuálja. Eszerint elsõsorban a helyben lakó személyek számára nyílik meg a földszerzés lehetõsége.
A gazdálkodók közösségébõl álló helyi földbizottság számára az átdolgozott javaslat vétójogot biztosít a földszerzést engedélyezõ hatósági eljárás során. A földszerzési maximum a hatályos 300 hektár mértéket viszi tovább, a birtokmaximum - azaz a tulajdonolható és bérelhetõ terület együttes nagysága - azonban kevesebb, mint felére csökken, és 1200 hektárban került meghatározásra.

Ez alól csak kis körben, agrárszakmai indokok alapján enged a javaslat legfeljebb 1800 hektárig terjedõ túllépést. Ez az állattartáshoz szükséges takarmánytermõ terület, a vetõmag-elõállítás és közös gazdálkodás esetében lesz lehetséges.

A VM által kidolgozott, és az Országgyûlés Mezõgazdasági bizottsága által benyújtott módosító javaslatokból összeálló új törvényszövegben megtalálható a beadott képviselõi módosító javaslatok jelentõs része, valamint a társadalmi egyeztetés során érkezett észrevételek többsége is.

Nem lesznek nagybirtokok

A közlemény megjegyzi azt is: igen nagy számban érkezett kritika olyan civil szervezetektõl, amelyek mezõgazdasághoz kapcsolódó szakértelme és tapasztalata megkérdõjelezhetõ ugyan, de a minisztérium az ezekkel a szervezetetekkel való konzultációtól sem zárkózott el. Az egyeztetések során a tárca a beérkezõ javaslatokra nyitott volt.

Az átdolgozott törvényjavaslatban szereplõ objektív méretkorlátok nem teszik lehetõvé a jelenleg mûködõ, akár több tízezer hektáros nagybirtokok további létrejöttét, illetve hosszú távú fennmaradását.
A helyiek földszerzésének preferálásával organikusan végbemenõ birtokkoncentráció veszi kezdetét. Az állattartók segítése növeli a versenyképességüket, a hatósági engedélyezés pedig a spekulatív, tõkebefektetési célú földszerzések megakadályozásának hatékony eszköze.

"A törvényjavaslat biztosítja, hogy a jövõben magyar földmûvesek és magyar gazdálkodók vehessenek termõföldet, s véget vet annak az 1100 éves vitának, hogy kié legyen a föld. Az új nemzetérdekû földtörvény lesz a vidék Magyarországának alaptörvénye" - tartalmazza a közlemény.