Ahogy azt már megszokhattuk, a hónap elsõ napjaiban az Államadósság Kezelõ Központ frissítette honlapján a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap vagyonának összetételét és értékét összefoglaló táblázatát ezúttal a márciusi adatokkal. Ez alapján az év harmadik hónapjában összességében 1,3 milliárd forinttal mérséklõdött az alap vagyona, így 314 milliárd forintnyi különféle eszközt tartalmaz.

Ezen belül az egyes eszközök szerinti lebontás arra enged következtetni, hogy devizában denominált részvényeket és befektetési jegyeket adhattak el, az érte kapott összeget forintra váltva pedig egyelõre benne hagyták az alapban. Így azt egyelõre nem fordíthatták adósságcsökkentésre.

Az ÁKK egyébként jól idõzítette az eladásból származó deviza átváltását, hiszen márciusban volt idén a leggyengébb a forint.

A forinteszközök állománya a februári 156,4 milliárd forintról kicsivel több mint 20 milliárddal 177,5 milliárdra növekedett, ezen belül pedig a legjelentõsebb változás a számlapénz soron figyelhetõ meg. Márciusban ugyanis 80,7 milliárd forintot tüntettek fel a korábbi 57,8 milliárd után. Mivel ezen a részen belül más érdemi változás nem következett be, a számlapénzek növekedésének okát a devizaeszközök oldalán kereshetjük.

Eszerint a befektetési jegyek és ETF-ek állománya a korábbi 60,8 milliárdról 46,7-re mérséklõdött, míg a részvényeknél 8 milliárddal 80 milliárdra csökkent az érték. Emellett lenullázódott a korábbi 900 milliós devizában denominált számlapénz, de még van 200 milliónyi külföldi állampapír az alapban.

Szokásunkhoz híven a frissített adatokkal megnéztük azt is, hogy jelenleg hogyan is áll a köznyelvben olykor nyugdíjtõzsdének aposztrofált egyenlege az alapnak. Míg korábban még 280 milliárd forintos általunk számított árfolyamokon elszenvedett esetleges veszteségrõl adtunk számot, ez némileg korrigálódott azóta. A legfrissebb, március végi 314,7 milliárdos összeggel kiegészítve 264 milliárdos bukást kapunk eredményként.

Ahogy az a táblázatban is látható, az átvett 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyonból 1775,4 milliárd forint ment közvetlenül adósságcsökkentésre, közel 450 milliárd a költségvetésbe folyt, és 132 milliárdot térítésmentesen átadtak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõnek. Tehát a teljes összeg 60 százaléka lett az eredeti, adósságcsökkentõ célra fordítva, 10,7 százaléka még rendelkezésre áll, 9 százaléka pedig a jelen állás szerint az elszenvedett veszteséget jelenti.