Rövidesen minden magánpénztár a csendes enyészet sorsára juthat – jegyezte meg portálunknak az egyik a szektorban dolgozó szakember. A taglétszám az idei elsõ negyedév végén a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint már 68 ezer fõ alá csökkent. (A nagy visszaléptetési hullámot követõen ez még 100 ezer volt.) A tagdíjbevétel közben mindössze 40 millió forintra (ez fejenként 588 forint befizetését jelenti) rúgott. Az államhoz a kasszák 2013 elsõ három hónapjában 519 millió forintot utaltak vissza. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a pénztárak mûködési vesztesége az idén a tavalyi kétszeresére nõhet.

A társaságokat mûködtetõk számára az sem jelenthet gyógyírt, hogy közben a tagok vagyona igazán impozáns hozamokkal nõ (a 2012-es hozamokat itt találja). A manyupok az elsõ negyedévben közel 13 százalékos éves hozamot értek el. A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint az egy fõre jutó vagyon 2,7 millió forintra emelkedett az elõzõ negyedévi 2,37 millióról.

Ahhoz azonban, hogy a kasszák tovább tudják hatékonyan kezelni a tagok pénzét, életben kellene õket tartani. A törvény pedig magánügyként kezeli a tagdíjfizetést. A tagok azonban – mint az a PSZÁF számaiból is kitûnik – nem gyarapítják számlájukat. Elsõsorban ezzel indokolta a Pannónia, hogy magánnyugdíjpénztára végelszámolását javasolja. Tájékoztatásuk szerint a tagdíj- és mûködési támogatás fizetésének hajlandósága a teljes tagság körében igen alacsony, a mûködtetést nem biztosítják. 2012-ben hétmillió forint tagdíjbevételt írtak jóvá (ebbõl 630 ezer forintot fordíthattak a mûködési költségekre), emellett 535 ezer forint mûködési célú adomány érkezett.

Az igazgatóság úgy gondolja, hogy a magánágazat még meglévõ mûködési tartalékait figyelembe véve nincs több idõ kivárásra (arra számítottak, hogy a jogalkotók a megtakarításokat átvihetõvé teszik az önkéntes nyugdíjpénztárakba). A júniusi közgyûlésnek viszont még jóvá kell hagynia a felszámolás július elsejei indítását.

Nem csak a kisebbek távozhatnak

Az Aranykor nyugdíjpénztár most összehívott rendkívüli júniusi közgyûlése is a végelszámolásról határozhat (a magánágazat kiválása is szerepel az elõterjesztésben). Ha így lesz, akkor a két legkisebb piacon maradt magánkassza tûnhet el. Méretben rögtön utánuk az MKB következik, ott azonban hosszabb távon gondolkodnak. A jelenlegi feltételek alapján (ebbe az is beletartozik, hogy a tagok nem szánják el magukat a fizetésre) a pénztár mûködése 2016 végéig biztosított.

Az AXA magánkasszájának piacról kivonulása már hosszabb ideje erõsen valószínûsíthetõ. A döntés viszont még nem született meg. A kassza május végi közgyûlésén azonban már látszott, hogy a tartalékok elfogytak. A mûködési kiadások fedezetére ugyanis a likviditási tartalékból 28 millió forintot a mûködési tartalék javára csoportosítottak át.

Közben elhúzódik az Erste magánnyugdíjpénztári ágazatának végelszámolása. A törvény szerint a döntéstõl számítva egy éven belül kell az eljárást lefolytatni, ez azonban a pénztárnak nem sikerült. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) engedélyezte, hogy a határidõ 2014. február 20-áig tolódjon ki. Ebben már mindenképpen bele kell férniük, mert a jogszabályok szerint nincs mód még egy hosszabbításra.

A kivonulók helyett érdemes gyorsan másik pénztárat választani, a választáshoz itt kaphat segítséget