Csak akkor érdemes gondolkodni ilyen jellegû adócsökkentésen, ha a 7 százalékpontnyi adócsökkentés nyomán kiesõ, nagyjából 700 milliárd forintot a költségvetésben máshonnan biztosítani tudják – mondta el az Adó Online-nak Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértõje, aki úgy véli: ha már a kormány a közteher csökkentésében gondolkodik, érdemesebb lenne a munkabért terhelõ 27 százalékos szociális hozzájárulási adót mérsékelni. A munkahelymegtartó képességet ezzel ugyanis jobban lehetne javítani.

Bár nem lényegtelen, hogy az szja 9 vagy 16 százalékos, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezen felül a jövedelemre rakódik a 18,5 százalékos egyéni járulék, valamint a munkáltatónak 27 százalékos szociális, és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is kell fizetnie, akkor látszik, hogy az élõmunkára tett teherben az szja a legkisebb tényezõ. Ennek megfelelõen az adószakértõ nem sok értelmét látná, ha pont ezt csökkentenék. Ugyanebbõl a 700 milliárd forint költségvetési megtakarításból a szochót közel 10 százalékponttal lehetne leszállítani.  Nálunk ugyanis az eddigi szja-csökkenés ellenére is el lehet mondani, hogy viszonylag magas az élõmunka közterhe. Ha ezt lehetne tovább csökkenteni, az a vállalkozásokat komolyan segítené – mondta Vámosi Nagy Szabolcs.

Adótechnikai szempontból azonban mindenképpen jobb a fogyasztást terhelõ adókra helyezni a hangsúlyt, mert az átlátható, könnyebben beszedhetõ. Az eddig bejelentett különadók olcsók és ellenõrizhetõk, valamint a fehérítésben is lehet szerepük, hiszen akárhogy is kereste valaki a pénzét, amikor elkölti, akkor adóznia kell – vélte az adószakértõ.

Felmerült az a kérdés is, hogy esetleg a megtakarítandó összeget a jelenlegi adóátstrukturálás keretében kívánnák kigazdálkodni. Az utóbbi idõkben ugyanis megfigyelhetõ, hogy a súlypont a jövedelmeket terhelõ adók irányából áttevõdik a fogyasztást terhelõ adók felé. Vámosi szerint azonban ez meglehetõsen torz adórendszert eredményezne, hiszen a jövedelmek adóztatásában nem csak az állam bevételi szempontjai játszanak szerepet, hanem a közteherviselés elosztási funkciója révén egyfajta jövedelemkiegyenlítõ hatás is. Ez a progresszív adóra fokozottabban igaz, míg a lineárisra kevésbé. A tõlünk nyugatra lévõ adórendszerek a mi jelenlegi szja-kulcsunknál is magasabbat alkalmaznak. Igaz, ott a társadalombiztosítási járulék sokkal kisebb - mondta. Az adószakértõ szerint a jövedelemadókról nem szabadna lemondani: ha ugyanis megszûnne az szja, akkor durván 45 százalékos áfát kellene az ellensúlyozására bevezetni.

Miközben a kormány a jövedelemadót tekintve a szolidaritási elemet kiiktatva a lineáris rendszert tartja igazságosnak, az áfa esetében már bevezette volna a progresszív áfát. Volt ugyanis kísérlet a 35 százalékos áfakulcs alkalmazására bizonyos luxustermékek esetében, de ehhez nem járult hozzá az EU. Mindemellett a világon a modern adórendszerekben nincs olyan, ahol ennyire lecsökkentenék a jövedelemadót, és az árakarat terhelõ adók ilyen magasak lennének. Tõlünk nyugatra – Izland kivételével – nincs is olyan hely, ahol ne progresszív lenne az szja-kulcs. Tõlünk keletebbre lehet ugyan olyan országot  találni ahol hasonlóan alacsony szintû egykulcsos szja lenne, de Bulgáriában egészen más a közteherviseléshez való hozzáállás és a civilizációs fok is – nyilatkozta az Ernst&Young adószakértõje.

Minden munkavállalónak jó lenne

Egy egykulcsos, egyszámjegyû személyijövedelemadó-rendszer jelenleg példa nélküli az Európai Unióban , de a világ egyéb tájain sem jellemzõ – mondta el az Adó Online-nak Lõcsei Tamás, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának vezetõje. Van néhány ország ahol egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót, mint például: Bahrein, Bahamák, Bermuda, Kuvait. Továbbá olyan is van, ahol progresszív adózás a jellemzõ, de az úgynevezett kisjövedelmûeket nem terheli adó. Az egykulcsos országokat tekintve Európán belül Bulgária a legkedvezõbb, ahol 10 százalék a személyi jövedelemadó mértéke. Szerbiában is 10 százalék adót fizet a többség, míg pl. Oroszországban 13 százalék adót fizet az ott adóilletõséggel rendelkezõ személy.

Az adótanácsadó szerint amennyiben a személyi jövedelemadó kulcsa a jelenlegi 16-ról 10 százalék alá csökkenne, kijelenthetõ, hogy az az összes munkavállalót egyformán pozitívan érintené. Minél kisebb a munkavállalókat terhelõ adók és járulékok mértéke, annál nagyobb a nettó jövedelem, amit részben, vagy egészben fogyasztásra lehet költeni.

Magyarországon a személyijövedelemadó-kulcs igen kedvezõ, viszont a tb-terhek magasak regionális összehasonlításban. Ezért versenyképességünk növelése érdekében érdemes megfontolni a tb-járulékok csökkentését – mondta Lõcsei Tamás.

Forgalmat terelnek az adók

A fogyasztást terhelõ adók növelése a fogyasztási szokások változásán keresztül befolyásolhatja az adott terméket/szolgáltatást értékesítõ vállalat üzleti eredményét, jövedelmezõségét. Példa erre a népegészségügyi termékadó, aminek bevezetése következtében az egyes édesség- és snackgyártók értékesítési és jövedelmezõségi számai az elmúlt években a vásárlási szokások változásainak megfelelõen módosultak. Érdemes kiemelni, hogy a fogyasztást terhelõ adókulcsok emelésének vagy új fogyasztási típusú adók bevezetésének forgalomterelõ hatása nyilvánvalóan eltérõ mértékû lehet egy recesszióban lévõ vagy egy fejlett, növekvõ gazdasági környezetben - vélte.

Lõcsei Tamás szerint az adórendszer ilyen irányú átalakításánál azt is figyelembe kell venni, hogy amikor a személyijövedelemadó-kulcs emelésével növekszik a feketén foglalkoztatottak száma, addig a fogyasztási típusú adók körének és mértékének növelése a feketekereskedelem, a számla nélküli értékesítések malmára hajthatja a vizet. A személyi jövedelmet és a fogyasztást terhelõ adóztatás egyensúlyi pontjának megtalálása kényes feladat, az adóbevételeket számos, változó tényezõ is befolyásolja, ezért a mindenkori adópolitikát alkotók számára komoly kihívást jelent egy, az igazságoshoz közelítõ adórendszer kialakítása.

Mindenesetre ha be is vezetik valamikor a 9 százalékos jövedelemadót, az minden bizonnyal nem ebben a ciklusban lesz. Miután ugyanis a kormányfõ a Fókuszban a nemzeti érdek címû konferencián bejelentette, hogy nem tartja elképzelhetetlennek az egyszámjegyû szja bevezetését, késõbb az Inforádió Aréna címû mûsorának elmondta, a 9 százalékos kulcsot egy óvatos, konzervatív kormány fogja majd bevezetni. Mint kifejtette, az ország ugyanis még nem elég erõs ahhoz, hogy a jövedelemadót érzékelhetõen csökkentse.

Ezt megerõsítve késõbb Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki ugyancsak az Inforádiónak elmondta, hogy az egy számjegyû szja-kulcs hosszú távú cél, 600 milliárd forint pótlását nem tudnák most hirtelen megoldani. Szerinte a miniszterelnök azt fogalmazta meg, milyen kívánatos irányba kell elmozdulnia az adórendszernek.