2022. december 3. Szombat, Ferenc, Olívia.
 
Öt ok, amiért perre mentek a devizahitelesekForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2013-06-20 11:06:15
A jövõ héten jön az újabb forduló a devizahitelesek kontra bankok meccsen. A tét nem kicsi, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint szélsõséges esetben bankpánikot is hozhatnak az ítéletek. Miért érdemes perelni, és miért nem?  

Az ezres nagyságrendet közelítheti a jelenleg folyó bankellenes devizahiteles perek száma, abból kiindulva, hogy csak az OTP-vel szemben több mint 300 ügy hever a bíróságokon. Sõt ha az OTP Csoporthoz tartozó, az autófinanszírozással foglalkozó Merkantil Bankot is ideszámítjuk, akkor az 500-at súrolja a legnagyobb hazai bankcsoportot bíróságon támadók száma - ismertették a bank vezetõi egy szûk körû háttérbeszélgetésen.

A pert indítók mindegyike devizahiteles, aki a törlesztõ részlet megugrása miatt átverve érzi magát. Bizonyos esetekben részben jogosan, ha úgy érzi, hogy nem kapta meg a kellõ tájékoztatást a kockázatokról, jóllehet a hitelfelvételkor mindenki aláírta, hogy érti és vállalja az árfolyamkockázatot. Az euró árfolyama plusz/mínusz 15 százalékkal is eltérhet a folyósításkori árfolyamtól, a svájci frank kurzusa pedig bármilyen széles sávban ingadozhat, ami a forintban kifejezett törlesztõrészletet is jelentõsen megemelheti - tartalmában ez volt a lényege a bankok által alkalmazott kockázatfeltáró nyilatkozatnak, amelyet vagy nem olvastak el aláírás elõtt a most perlekedõk, vagy nem szívlelték meg az abban foglaltakat.

Az OTP-t érintõ ügyek közül egyébként még csak 15 zárult jogerõs ítélettel: hét eset permegszüntetéssel fejezõdött be (mert például nem volt kellõen megalapozott a beadvány), hatszor az adóst utasították el, két alkalommal viszont a devizahiteles nyert. Azonban ez a két ügy sincs még teljesen lezárva, mivel továbbkerült a Kúriára, amely eddig nem határozott. Az egyik csoportos perbõl, amelyet egy pertársaság indított a bank ellen, azért nem lett semmi (el sem tudott indulni), mert a pertársaságba tömörülõk nem tudták kifizetni, vagy eleve rosszul számolták ki a befizetendõ illeték összegét.

Egyelõre tehát a bankoknak kedvezõ jogerõs ítéletek vannak túlnyomó többségben, így nem árt megnézni, hogy hol van esélyük a pereskedõknek, illetve mi az, amin a legkönnyebben elcsúszhatnak. Ha ugyanis jogerõsen elveszítik a pert, akkor a perköltséget is rájuk verik, ezzel pedig még rosszabb helyzetbe kerülnek, mint elõtte voltak. (Ráadásul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is levélben intette óvatosságra a Kúriát.)

1. A devizahitel nem devizahitel

Ezzel nem érdemes próbálkozni. Az elmélet egyre divatosabb, de aligha lehet bizonyítani. Az ellenkezõjét viszont elég könnyû belátni. A bankok különbözõ forrásokból jutottak euróhoz vagy svájci frankhoz, és ezt helyezték ki devizahitel vagy devizaalapú hitel formájában. (Saját devizabetétjeikbõl, az általuk felvett bankközi devizahitelekbõl, a külföldi leányvállalatuktól devizában kapott osztalékból, vagy a forintban gyûjtött megtakarítások devizára cserélésébõl szereztek kihelyezhetõ forrást.)

A devizaalapú hitel csak annyiban tér el a valódi devizahiteltõl, hogy a folyósítás elõtt a kölcsön összegét forintra váltották, hiszen az ügyfeleknek valójában forintra volt szükségük, és a törlesztést is forintban tudták kényelmesen megtenni. Ettõl még a devizaalapú hitelek mögött ugyanúgy devizaforrások állnak, mint a valódi - devizában is nyújtott és abban visszafizetendõ - hitelek mögött, hiszen, ha nem így lenne, akkor nem is tudták volna lényegesen olcsóbban adni ezeket a bankok a forinthiteleknél.

Ilyen alapon eddig még nem meszeltek el egyetlen bankot sem, a szerzõdés nem lett emiatt semmis, és egyébként a Kúria kérdésére a PSZÁF-nak is ez az egyértelmû állásfoglalása.

2. A devizahitel hibás termék

Ez is sokat hangoztatott érvelés, de a bíróságok ilyen sommás megállapításokkal aligha tudnak mit kezdeni. A devizahitelezés elharapózása valóban hiba volt, még akkor is, ha nagyon sokan ma is a kölcsönbõl megszerzett lakásukban élnek. Több százezer ember fizetési gondjaiért több körülmény és több ember felelõssége felvethetõ (maguké az ügyfeleké is), de ilyen megközelítésbõl biztosan nem mondja ki a bíróság, hogy a devizahitel-szerzõdés érvénytelen vagy semmis.

3. Az árfolyamrést másképp kellett volna számítani

Az árfolyamrés már egy olyan részletkérdés, amelyet jogosan lehet kapirgálni, ezt mutatja például Kásler Árpád nyert ügye is. Az árfolyamrés a devizaalapú hitel folyósításakor és a törlesztéskor használt árfolyam közötti különbség, amely 2010 novemberéig a bank által alkalmazott vételi és eladási árfolyamon történt minden hazai banknál. A kettõ közötti marzs néhány százalékpontos is lehetett az egyes bankokban, de 2010 novemberétõl a PSZÁF javaslatára módosították a hitelintézeti törvényt. Azóta csak a középárfolyamot lehet használni a törlesztéskor, ami akár néhány ezer forinttal csökkentette az adósok havi terheit.

A Kásler-perben a Szegedi Ítélõtábla azt mondta ki, hogy a banknak ugyanazon az árfolyamon kellett volna a folyósítást és a törlesztéseket is elszámolnia, ezért újra kell számolni a törlesztéseket, és valahogy rendezni az adós általi túlfizetést. Ez egyébként még nem történt meg, mert az eset a Kúriánál landolt, az pedig továbbküldte Luxemburgba, végsõ ítélet tehát csak az uniós bíróság döntése után várható, talán jövõre.

4. Az árfolyamrést fel kellett volna tüntetni

Az árfolyamréssel kapcsolatos másik jogerõs, a bankot elmarasztaló (szintén az OTP-vel szembeni) ítélet arra vonatkozik, hogy hogyan kellett volna ezt az elemet a szerzõdésben feltüntetni. Itt egyébként nem teljesen egységes a banki gyakorlat: az OTP például nem tüntette fel külön sorban a költségek között az árfolyamrést (mert szerintük az nem költség), viszont a THM mutató számításánál figyelembe vették. A Fõvárosi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy emiatt semmis a szerzõdés, de a végsõ szót a Kúria mondja ki június 25-én, a bank ugyanis kérte az ítélet felülvizsgálatát.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!