Idén február közepén hozott ítéletében egyértelmûen kimondta a Kúria: nem minõsül üzletszerûnek a 2012. január elseje elõtt eladott ingóságok értékesítése, ha annak ellenértéke nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt. Ez a határ 2008-ig évi 4 millió, 2008-tól pedig 5 millió forint volt.

Az ítélet szerint az üzletszerûség feltétele "az adólevonási jog megnyílása", amely "az alanyi adómentesség határának átlépését követõen következik be". Mindezek alapján a Kúria leszögezte, jogszerûtlenül állapította meg az adóhatóság a személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget arra az évre vonatkozóan, amikor az értékesítés ellenértéke nem lépte túl az alanyi adómentességre meghatározott összeghatárt.

KATTINTS! Óriásit bukott a NAV: itt a mentõöv adózók százainak

Az adott évi jövedelem meghatározásakor az ingó értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyek - mint korábbi cikkünkben közölt táblázatunkból is kiderül - jóval kedvezõbbek, mint amennyit önálló tevékenységbõl származó jövedelem után kellene fizetni. Ismételten hangsúlyozzuk: az ingóságok értékesítésébõl származó jövedelem után adót kell fizetni, nem mindegy azonban, hogy mennyit.

A Kúria új eljárás lefolytatására kötelezte az adóhatóságot. Az adóhatóság lefolytatta az új eljárást, és a Kúria ítéletének megfelelõen az érintett magánszemélynél az adott évre az ingó értékesítésre vonatkozó kedvezõbb szabályok szerint állapította meg a fizetendõ adót.

Mi történik más ügyekben?

A lapunk birtokában lévõ adóhatósági határozatok, illetve bíróságnak benyújtott elõkészítõ irat tanúsága szerint azonban más ügyekben nem hajlandó figyelembe venni az adóhatóság az említett Kúria-ítéletnek az alanyi adómentes határig történõ értékesítésre vonatkozó megállapítását, és sorra üzletszerûvé nyilvánítja az ingó értékesítést olyan ügyekben, amelyekben az adózók szintén az adott évre meghatározott alanyi adómentességi határnál kisebb összegben értékesítettek ingóságokat. 

Még megdöbbentõbb az, amilyen hivatkozással a NAV elnöke elutasította egy interneten keresztül ingóságokat értékesítõ magánszemély felügyeleti intézkedés iránti kérelmét. Mint azt lapunk korábban megírta, az említett Kúria-ítélet megnyitja a jogorvoslati lehetõséget azok elõtt is, akik 2012. január 1. elõtt szintén az alanyi adómentes határ alatti összegben értékesítettek ingóságokat, de az adóhatóság megállapította, hogy üzletszerû tevékenységet folytattak, és tetemes bírságot, adót és egészségügyi hozzájárulást rótt ki rájuk. 

Felügyeleti intézkedést kérhetnek azok az adózók, akiknek jogerõs adóhatósági határozattal lezárt ügyük van, de nem fordultak bírósághoz, illetve azok, akikkel szemben még zajlik az adóvizsgálat.Perújítást lehet kérni, ha bíróság döntött az adózó kárára. Mindkét esetben az említett ügyben hozottKúria-döntésre kell hivatkozni, amely új ténynek, körülménynek számít, aminek ismeretében az adott ügyben más ítélet születhetett volna - magyarázta lapunknak korábban Angyal József okleveles adószakértõ.

Megdöbbentõ, hogy mi történik a benyújtott kérelmekkel

Ezen felbuzdulva kezdeményezett felügyeleti intézkedést a NAV elnökénél egy Zala megyei adózó. A magánszemély 2009-ben alig több mint 500 ezer forint összegben értékesített ingóságokat egy internetes aukciós oldalon. (Az 500 ezer forint mindössze az egytizede az 5 millió forintos alanyi adómentes határnak.) Az adóhatóság azt állapította meg, hogy az adózó üzletszerû tevékenységet folytatott, mivel rendszeresen, havi 27-78 alkalommal értékesített, többnyire használt holmit az interneten keresztül. Az adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a magánszemélynek csak 10 százalékos volt a költséghányada, vagyis 90 százalék (474 ezer forint!) jövedelemre tett szert az értékesítésbõl. Az adózó terhére 115 ezer forint adókülönbözetet állapított meg. 

Mint említettük, a Kúria ítéletében kimondta, hogy az alanyi adómentes határ alatt nem minõsíthetõ üzletszerûnek az ingó értékesítés, mivel nem nyílt meg az adózó adólevonási joga. Ahhoz ugyanis adószámot kellett volna kérnie, és az áfakörbe tartoznia. 

Az adóhatóság azonban átsiklik ezen a megállapításon. A NAV elnöke elutasította az alanyi adómentes bevételi határ tizedrészéért értékesítõ magánszemély felügyeleti intézkedés iránti kérelmét. Intézkedését azzal indokolta, hogy a magánszemély jogszabálysértõen járt el, mivel nem jelentkezett be az áfatörvény hatálya alá, miközben gazdasági tevékenységet folytatott. Véleménye szerint az adózó jogszerûtlenül hivatkozik beadványában arra, hogy nem terhelte bejelentési kötelezettség.

Ezzel szemben a Kúria is elismeri, hogy a 2011. december végéig hatályban lévõ adószabályok szerint akkor minõsült üzletszerûnek az ingó értékesítés, ha

1. az átruházás ellenérték fejében történt;
2. a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerûen bejelentkezett;
3. az adólevonási joga megnyílt, vagyis az alanyi adómentesség határát át kellett lépnie.

A Kúria által elbírált ügyben érintett adózó nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, nem kért adószámot az adóhatóságtól. Így nem teljesült az üzletszerûségre meghatározott 2. feltétel. A Kúria viszont - annak ellenére, hogy elõzõleg kijelentette, az szja-törvény szerint a három feltételnek valóban együttesen fenn kell állnia az üzletszerûséghez - ítéletében úgy döntött, hogy ha az értékesítésbõl származó bevétel meghaladja az alanyi adómentes határt, akkor mégiscsak elég, ha kettõ feltétel teljesül...

Vagyis az alanyi adómentes határ fölötti értékesítés esetén akkor is üzletszerû a tevékenység, ha a magánszemély nem jelentkezett be az áfa hatálya alá. A Kúria döntését azzal indokolta, hogy az adótörvények alkalmazásában nem minõsül rendeltetésszerû joggyakorlásnak az olyan szerzõdés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Ismét ki kell hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ez a megállapítás csak azokra az évekre vonatkozott, amelyekben a magánszemély az alanyi adómentes határ (2006-ban 4 millió forint) fölött értékesített ingóságokat, az éves szinten ennél kisebb összegû értékesítést viszont jogszerûtlenül minõsítette üzletszerûnek az adóhatóság, és sújtotta tetemes összegû adóval, egészségügyi hozzájárulással, bírsággal.

Hiányos tájékoztatót tett közzé a Kúria, amit ráadásul a Sajtótitkársága jegyez. Mi lehet a motiváció?

A Kúria tavaly decemberben hozott döntést. Ennek nyomán - még azelõtt, hogy a felperesnek megküldték volna az ítéletet -, a Kúria Sajtótitkársága január 7-én közzétett egy dokumentumot, amely a "Tájékoztató a Kúria elvi állásfoglalásáról ingó értékesítés üzletszerûségének megítélésérõl"címet viseli. Az irományban egyetlen szó nem esik az ítélet azon részérõl, amely az alanyi adómentes határ alatti értékesítés esetén jogszerûtlennek minõsítette az üzletszerûség megállapítását...

A Pénzcentrum.hu már február közepén megjelent cikkében figyelmeztetett: a közzétett állásfoglalásalkalmas arra, hogy a bíróságok és a NAV az elvi döntést a saját javukra használhassák fel. A késõbbiekben a birtokunkba került adóhatósági dokumentumokból kiderült: a NAV valóban a hiányos állásfoglalásra hivatkozik, nem veszi figyelembe a konkrét Kúria ítélet 8. oldalán leírtakat. Erre hívtuk fel a figyelmet március közepén megjelent írásunkban.

A legmegdöbbentõbb azonban, hogy a NAV elnöke is a Kúria Sajtótitkársága által kiadott tájékoztatóval támasztja alá a magánszemély felülvizsgálati kérelmét elutasító jogértelmezését! Angyal József szerint érthetetlen, hogy az adóhatóság elnöke egy sajtótitkárság által kiadott tájékoztatóra hivatkozik határozatában, ahelyett, hogy figyelembe venné a Kúria ítéletét (amelyet ITT OLVASHATSZ EL, figyeld a 8. oldal elsõ bekezdését!).

A Kúria azóta sem egészítette ki az elvi állásfoglalásról készített tájékoztatót az alanyi adómentes határig történt értékesítésre vonatkozó kategórikus megállapításokkal. Nem tette közzé mindenki által jól hozzáférhetõ helyen - tekintettel az érintettek nagy számára - az ítélet anonimizált változatát. Mindössze annyit tett, hogy a Sajtótitkárság által jegyzett tájékoztató mögé biggyesztette egy csatolt pdf fájlban az ítéletet. Ott azonban még a hozzáértõ szakemberek sem találják meg egykönnyen, nemhogy a magánszemély adózók.

Nagyon figyelj, 2012 januárjától jócskán megváltoztak a szabályok!

Tavaly januártól a személyi jövedelemadózásban egyértelmûbbé vált, mikor minõsül üzletszerûnek az ingó értékesítés azáltal, hogy a jogszabályba szó szerint átemelték az áfatörvénybõl a gazdasági tevékenység meghatározására vonatkozó rendelkezést. Ennek alapján 2012-tõl önálló tevékenységbõl származó jövedelemnek minõsül az ingó vagyontárgy eladása, ha az gazdasági tevékenység keretében történik, vagyis ha valaki üzletszerûen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja, és ellenértéket kap érte.

Továbbra is vita van az adóhatóság és az adószakértõ között abban, mit jelent az üzletszerûség, a rendszeresség, mikor kell az áfa hatálya alá bejelentkezni, azaz adószámot kérni.