Az utóbbi pár évben a kõolajtól látványosan elmaradt a gáz árának emelkedése, ami a palaforradalom hatására jelentkezõ kínálati többletnek köszönthetõ. Ezzel megnyílt a lehetõség arra, hogy a következõ évtizedekben egy olyan forradalmi változásnak legyünk szemtanúi, amire legutóbb bõ 50 éve volt példa utoljára. A változást nem csak a gáz bõséges kínálata és ezzel olcsó ára segíti, de a szabályozó hatóságok is komolyan hajlanak abba az irányba, hogy a kék fûtõ- és hajtóanyag elterjedését segítség elõ. A forradalom kibontakozásához azonban szükség lesz a technológiai feltételek megteremtésével együtt növekedésnek induló keresletre is.

Mi kell a gyors elterjedéshez?

A kõolajat legnagyobb arányban a szállításban használják, így itt érdemes vizsgálódni, milyen tényezõk kellenek ahhoz, hogy a kõolaj egyeduralkodó szerepét megtörje, majd átvegye a gáz. Négy alapvetõ tényezõt érdemes megemlíteni, mely alapján a gáz megtörheti a kõolaj alapú termékek monopóliumát a szállításban, a kérdés csak az, hogy a gáz elterjedése milyen ütemben zajlik majd.

1. Az újonnan felfedezett gázkészletek növekedése az olajkészletek növekedési üteme felett van, így a gáz egyre könnyebben elérhetõ világszerte.

A világ gázkészletei 1988 és 2011 között 92%-kal növekedtek, melynek nagy része az utóbbi pár év (észak-amerikai) palagáz forradalmának és új tengeri lelõhelyeknek köszönhetõ. Ugyanebben az idõszakban a bizonyított olajkészletek csak 61%-kal nõttek.

2. A gáz és olajárak közötti hagyományos kapcsolat megtört (különösen Észak-Amerikában) és a gazdasági ösztönzõk is abba az irányba mutatnak, hogy a költséghatékonysági megfontolások miatt a gáz felé tolódjanak a fogyasztók.

Korábban a magas amerikai és európai gáz és olajárak arra késztették a kitermelõket, hogy egyre újabb technológiákkal, új mezõket kezdjenek kitermelni. A palagáz-forradalomnak köszönhetõen az észak-amerikai gáz ára a 8-12 dollár/MMBtu ársávból a 4-6 dollár/MMBtu-s szint közelébe csökkent, ami az 10 évvel ezelõtti áraknak felel meg, miközben az olaj triplázott.

3. Elsõsorban a feltörekvõ piacokon a kormányok a bõséges gázforrások miatt limitálhatják a gázárakat, ami vonzóbbá teheti a CNG-s és LPG-s üzemeltetésû autók elterjedését.

A fûtési költségek a lakosság jövedelmének jelentõs részét elviszik, így a mindenkori kormányok a hatósági árak megszabásával szeretik kézben tartani a gáz árát.

4. A kõolajtermékek használatából eredõ környezetterhelés miatt egyre szigorodnak a környezetvédelmi elõírások, ami szintén a gázüzemû jármûvek elterjedését segíti, fõleg a tengeri, a közúti és a vasúti árufuvarozásban.

A tengeri közlekedésben a fejlett országok vizein hajózók kényszerülhetnek nagyobb arányban a gázra való áttérésre, melyet a szabályozó hatóságok csökkenõ szennyezõanyag-kibocsátásra irányuló lépései magyarázhatnak. A szigorú fellépés oka, hogy ezen országok tengereire esik a hajóforgalom által kibocsátott CO2 szennyezés jelentõs része.

Ezen tényezõk egymást erõsítve adhatnak lendületet. Ugyanakkor fontos megemlíteni a nem szénhidrogén alapú meghajtási módok elterjedését (elektromos/hibrid gépjármûvek), ahol szintén igen gyors a technikai fejlõdés, és a benzin valamint gázolaj tüzelésû motorok hatékonyságának fejlesztését, melyek lassíthatják a kék fûtõanyag elõretörését.