A június 25-i ülésen a részvevõk megállapították: amíg az inflációs és reálgazdasági kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt.

A jegyzõkönyv szerint a tanács egyes tagjai felvetették: indokolt lehet a korábbiaknál részletesebb üzenetet megfogalmazni a monetáris tanács állásfoglalásában a kamatciklusra vonatkozóan. A tagok azonban abban értettek egyet, hogy a jelenlegi helyzetben a bizonytalanabbá váló pénzpiaci környezetre vonatkozó, korábbiaknál erõsebb utalás célravezetõ.

A monetáris tanács értékelése alapján a nemzetközi pénzügyi környezet törékennyé vált, ugyanakkor a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a pénzpiaci mozgások mögött nem kizárólag a magyar gazdasággal kapcsolatos tényezõ áll. A támogató pénzpiaci folyamatok fennmaradása nagyban függ a globálisan meghatározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsolatos fejleményektõl. További kockázatot jelenthet, ha az európai intézmények jelentõs erõfeszítései ellenére az euroövezet recessziója elhúzódik. A tanácstagok egyetértettek abban is, hogy a pénzügyi környezet számottevõ romlása szûkítheti a monetáris politika mozgásterét, ezért a nemzetközi folyamatokat továbbra is kiemelt figyelemmel kell követni.

A monetáris tanács megítélése szerint a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos cél elérésével. Rövid távon az inflációt döntõen a szabályozott árak és a nyersanyagárak csökkenése mérsékli, míg az inflációs alapfolyamatok alakulása továbbra is tükrözi a gyenge belsõ kereslet dezinflációs hatását. Az indirekt adók közvetlen árszintemelõ hatásától szûrt inflációs ráta középtávon 3 százalék alatt maradhat. Hosszabb távon fokozatosan jelentkezhet az egyes ágazatok termelési költségeit növelõ kormányzati intézkedések hatása a vállalati szektorban. A kapacitások alacsony kihasználtsága mellett azonban a fogyasztói árakba történõ továbbhárítás várhatóan fokozatos és csak részleges lehet.

A tanács meglátása szerint a magyar gazdaság év eleji növekedési üteméhez az egyes ágazatok kibocsátást érintõ korrekciója is hozzájárult, azonban a növekedési alapfolyamatokban megfigyelhetõ lassú javulás arra utal, hogy a hazai GDP bõvülése a következõ negyedévekben folytatódhat. A növekedést rövid távon az export vezetheti az új autóipari kapacitásoknak köszönhetõen, így a gyenge külsõ kereslet mellett is növekedhet a hazai export piaci részesedése.

Az elmúlt évek visszaesését követõen a belföldi kereslet alakulása az idén stabilizálódhat. A lakossági reáljövedelmek az idén érdemben bõvülhetnek, azonban a felhalmozott adósságok leépítése, a szigorú hitelezési feltételek és az óvatossági motívumok korlátozhatják a fogyasztás gyorsabb bõvülését.

A vállalati beruházások az autóipari beruházások kifutásával az idén mérséklõdhetnek. A beruházások érezhetõ élénkülése a keresleti kilátások javulásával párhuzamosan következhet be, amit támogathatnak a kis- és középvállalatok esetében a Növekedési Hitel Program eredményeként kialakuló kedvezõ hitelkondíciók. A belföldi kereslet 2014-ben bõvülhet érdemben.

A monetáris tanács álláspontja szerint az eredményszemléletû költségvetési hiány 2013-ban és 2014-ben is a GDP 3 százaléka alatt maradhat. A bruttó államadósság az elõrejelzési horizonton csökkenõ pályát mutat, 2014-re 78 százalék alá süllyedhet.

- MTI -