A tranzakciós illeték megemelése alaposan felforgatja a bankszámlák költségeit. A kiadások ezzel olyan szintre emelkedhetnek, ami már a munkavállalók érzékelhetõ tehernövekedésével jár. Lassan már feledésbe merül, hogy a bérek kifizetésére szolgáló munkáltatói pénztárak felszámolásakor arról volt szó, nem kerülhet plusz költségbe, hogy valaki hozzájusson a béréhez. A közszférában a készpénzes kifizetést 1998-ban szüntették meg. A kötelezõ bankszámlanyitást akkoriban többnyire valamilyen módon ellentételezték.

A közszférában dolgozók általában 2500 forintos költségátalányt kaptak. Sok bank ráadásul kedvezményekkel is csábítgatta az érintetteket. Mindez azonban mára már eltûnt. Az õsszel várható banki díjemelések még ott is érzékelhetõek, ahol megtartották a korábbi jó feltételeket. Érdekes módon – mint arról a Napi.hu beszámolt – az Emberi Erõforrás Minisztériumában a milliós fizetésekhez még változatlanul járt a 10 ezer forintos folyószámla-költségtérítés. A minisztérium a cikk megjelenése után gyorsan közölte: lemondanak róla, inkább jótékonyságra fordítják ezt az összeget. Mindenkiét.

Csak hogy ez ma már nem is néz ki annyira sima ügynek. A Kúria ugyanis kimondta: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény egyértelmûen rögzíti, hogy a munkavállaló béréhez való hozzájutása egy összegben nem jelenthet számára többletterhet. A Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivõje indított próbapert, mert munkáltatója,  a korábbi fenntartó pécsi önkormányzat, nem volt hajlandó kompenzálni a bankszámlára utalt fizetés felvételének többletköltségeit. (Ezek a költségek pedig most sem csekélyek, de rövidesen vaskosabb summára rúghatnak.)

Összevont perindításban is gondolkodik a szakszervezet

A PDSZ elnöke, Mendrey László a hvg.hu-nak azt mondta, minden tagjuknak javasolni fogják, hogy forduljanak a bírósághoz, de gondolkodnak egy összevont perindításban is. A neten élénk vita bontakozott ki a kommentelõk között arról, miért csak a közalkalmazottak számára harcolható ki a költségtérítés. A jogi magyarázat az, hogy a közszférában tették kötelezõvé a számlanyitást. A versenyszférában pedig ez továbbra is szabad megállapodás tárgya.

Valójában mindenki tudja, hogy ez egyáltalán nincs így. A cégek nem mûködtetnek már pénztárakat, a munkabért szinte sehol sem hajlandóak készpénzben kifizetni. Ez – hívta fel több jogász is a figyelmünket – akkor nem vitatható, ha a kollektív szerzõdésben lefektették. Ellenkezõ esetben azonban a munkáltató nem kötelezheti a dolgozót arra, hogy a munkabér átutalása miatt bankszámlát nyisson. (Mint azonban valaki fogalmazott: érdemes lehet kicsit „megvakargatni” azt is, pontosan mit is tartalmaz a bérkifizetésekrõl a kollektív szerzõdés, mert esetleg azon is található fogás.) A júliustól érvényes új Munka törvénykönyvében is szerepel az a kitétel, hogy „a munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat”. A banki átutalásról jogilag lehetséges tehát – kikövetelve, vagy közös megállapodással – a készpénzes kifizetésre váltani. A másik út, vagyis a költségek munkáltatókra hárítása, a jelenlegi álláspiaci (és gazdasági) helyzetben sokkal nehezebben járhatónak tûnik. Elvben azonban ezt a lehetõséget sem zárják ki a jogászok.

A cégeknek azonban mindenképpen érvágást jelenthet a dolog. És ez nem csak a készpénz magasabb költségeit jelenti. A törvény szerint ugyanis magasabb adót kell fizetni (ez most 0,3 százalék, augusztustól viszont 0,6 százalék lesz, már felsõ korlát nélkül), ha a készpénzkifizetés fizetési számláról, illetve készpénz-helyettesítõ eszköz útján történik. A vállalatok pedig (szemben például a valutaváltókkal) nyilván csak saját számlájukról fizethetik ki dolgozóikat.