Nemcsak hogy napirenden van a családi adókedvezmény kiterjesztése, de egyenesen kétféle javaslat is a kormány elé kerül hamarosan. A Fidesz változata szerint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, a KDNP-s opció szerint pedig a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére terjesztenék ki az adókedvezményt. Pálffy István, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõ-helyettese nem meglepõ módon a saját javaslatukat tartja célszerûnek (bár minden bizonnyal ez ütne nagyobb lyukat a jövõ évi büdzsében), hiszen ezzel többeken "segítenének". Az mfor.hu kalkulációi alapján tény, hogy többek helyzetén javíthat, nagy "világmegváltással" egyik változat sem jár.

Eddig ahhoz, hogy a két gyermek után járó havi 20 ezer forintos kedvezményt ki lehessen használni, egyetlen 125 ezer forintos bruttó kereset is elegendõ volt, hiszen a 16 százalékos szja-kulccsal pont 20 ezer forintot vonnak le a bérébõl, miközben egy 98 ezer forintos minimálbérért dolgozó havonta 4320 forintot hagyott bent a kasszában. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, és a nyugdíjjárulékra is kiterjeszthetõ lesz a kedvezménye, ennyivel fog nõni a nettó bére, vagyis a 79 870 forint helyett 84 190-et vihet haza.

Teljesen már a helyzet, ha már 3 eltartott gyermekrõl van szó, akik után minden esetben érvényesíthetné a család az adókedvezményt. Ebben az esetben ugyanis havi 99 ezer forint illetné meg a szülõt, vagy szülõket, viszont nemcsak hogy a minimálbéres, de 110 ezernél sem érvényesíthetõ. Ebben az esetben ugyanis 17 600 forint szja-t kell fizetni, ami után 83 320 forint még a kasszában marad, amit kvázi ha a teljes, munkavállalói adó- és járulékkörre kiterjesztenék, sem lehetne teljesen kihasználnia egy egyedülálló szülõnek. Mivel azonban ez talán kevésbé életképes helyzet, az mfor.hu inkább olyan forgatókönyveket készített, ahol mindkét szülõ dolgozik.

Egészségbiztosítási járulék: félmegoldás leginkább

Ha a kormány végül az egészségbiztosítási járulék mellett döntene, akkor az azt jelentené, hogy míg egy 3 gyermekes, két keresõs családban fejenként bruttó 306 ezer forintos bérért kellett dolgozni az adókedvezmény teljes kihasználásért, a jövõben "elég lesz" 210 ezerért. Bár, 2400 forint még így is bent maradna. Ami viszont a hazavitt összeget illeti, míg most a két szülõnek 342 300 forint nettója származik a két fizetésbõl, a kedvezmény kiterjesztése után 371 700 forintból gazdálkodhatnának egy hónapban, vagyis 9 százalékos növekedés történne.

Két minimálbérért dolgozó szülõ esetében viszont nem ennyire kedvezõ a helyzet, hiszen még a kedvezmény kiterjesztése után sem tudnának 53 920 forintot kihasználni, bár azért a nettóban egy majdnem 14 ezer forintos növekedést realizálhatnának.

A nyugdíjjárulékos kiterjesztés jobb lenne

Eddig egy 5 fõs család (3 gyermek és 2 keresõ szülõ) esetén ugye fejenként bruttó 306 ezer forintra volt szükség az adókedvezmény teljes kihasználásához, ha viszont a nyugdíjjárulékra terjesztenék ki, akkor jócskán lecsökkenne ez a határ. Fejenként ugyanis átlag alatti, 190 ezres bruttó bér mellett is érvényesíteni lehetne a teljes, havi 99 ezer forintos kedvezményt.

Két bruttó 190 ezer forintos fizetés esetén a két szülõ által hazavitt 309 700 forintos nettó 347 700 forintra emelkedik, ami 12 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben, ha az egészségbiztosítási járulékra terjesztenék ki a kedvezmény igénybevételét, csak 9 százalékos nettó növekedést tapasztalhatnának az érintettek. Miközben ugye az utóbbi esetben még 11 600 forintot bent is hagynak a kasszában.

Visszatérve a nyugdíjjárulékos kiterjesztésre, két minimálbéres szülõ esetén szintén 12 százalékkal 179 340 forintra növekedne a hazavitt közös nettó összeg, és még 48 040 forint így is kihasználatlan maradna. A jelenlegi helyzetnél viszont vitathatatlanul még ez is jobb lenne.

Miért is?

Minderre azért is van szükség, mert a 2011-es adatok szerint 112 milliárd forintot hagytak az államkasszában azok a gyermekes családok, akik az alacsony jövedelmük miatt nem tudták teljesen kihasználni a családi adókedvezményt. Harrach Péter korábbi nyilatkozata szerint abban az esetben, ha a nyugdíjjárulék terhére történne a bõvítés, azzal további 36 milliárd forint maradna a családoknál. Vagyis a költségvetésben ennyi kieséssel járna az adóbevételeknél. Arra ugyan információ nincs, hogy az egészségbiztosítási járulék terhére történõ kiterjesztése mennyit hagyna a családoknál, ám Pálffy István, KDNP-s frakcióvezetõ-helyettes minapi nyilatkozata szerint a két javaslat forrásigénye között 12-20 milliárd forintos eltérés mutatkozik.

Székely Sarolta
mfor.hu