Készül egy újabb devizahiteles mentõcsomag, amely a lakáscélú hitelekre vonatkozik majd. Ezt a nemzetgazdasági miniszter mondta arra reagálva, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden kijelentette: a kormányzat keresi a megoldást, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitelesek szerzõdésein, akár visszamenõleg is. Sajtóhírek szerint több terv is készült a bajba került devizahitelesek megmentésére, a kormány hamarosan dönthet ezekrõl.

Sok devizahiteles eladná lakását, csakhogy megszabaduljon a magas törlesztõ részletektõl. A pénzügyi hatóság adatai szerint jelenleg több mint 100 ezren vannak, akik 3 hónapnál is régebben tartoznak bankjuknak. Rajtuk is segíthet a most készülõ újabb kormányzati mentõöv.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV-ben arról beszélt: vizsgálják, hogyan lehet jogszabály módosítással segíteni a bajba jutott devizahiteleseken. "A jelenlegi jogszabályok szûk esetekben, meghatározott körülmények esetén lehetõvé teszik azt, hogy szerzõdést jogszabállyal módosítsunk. Most annak a lehetõségeit nézzük, annak az alkotmányos kereteit nézzük, van-e arra mód, hogy adott esetben az õszi ülésszakban mondjuk egy törvénnyel, egy jogszabállyal devizahitelek feltételeit általános érvénnyel módosítsuk"- nyilatkozta Navracsics Tibor, miniszter.  A miniszter megerõsítette: a módosítás a már megkötött szerzõdésekre is vonatkozna.

Július 4-én a Kúria egy iránymutatónak szánt ítéletet hozott egy devizahiteles által indított perben, és kimondta, hogy a törlesztéskor jelentkezõ árfolyamrést költségként kell elszámolni. A devizahitelesek érdekeit képviselõ civilszervezetek szerint a készülõ új jogszabállyal kötelezni lehetne a vételi és az eladási árfolyam különbözetébõl adódó többletjövedelem visszafizetésére is a bankokat. Ez egy hiteles esetében, akár több százezer forint is lehet.

Az Origo információi szerint a kormány vizsgálja annak a lehetõségét is, hogyan lehetne kártalanítani az ügyfeleket a szerzõdéskötéskor érvényes, illetve a jelenlegi árfolyam különbségébõl adódó többletterhek miatt.A Bankszövetségnél egyelõre nem kívántak nyilatkozni a kormány terveivel kapcsolatban. A nemzetgazdasági miniszter megerõsítette, hogy készül egy újabb devizahiteles mentõcsomag. Azt mondta, hogy még egyeztetnek a bankokkal. „A Szövetséggel csak a jelzáloghiteleket érintõ devizaalapú hitelekrõl tárgyalunk. A kormánynak eddig sem, és ezután sem célja, hogy ezt a hitelezõi kört kiszélesítse” – mondta Varga Mihály.

A miniszterelnök a Kúria július eleji döntése után arról beszélt, azt kellene megvizsgálni, hogy hibás termék-e a devizahitel. A Széchenyi Hitelszövetség szerint is, ezt kell elõször tisztázni ahhoz, hogy végérvényesen meg lehessen oldani a 2004 és a 2010 között eladósodott családok problémáját. "Amennyiben alkalmatlannak találja, olyan törvénymódosításokat kell elvégezni, amibe be kell vonni a Magyar Nemzeti Bankot és a banki közösséget. A kölcsönszerzõdéseket újra kell számolni és az eddigi fizetéseket is figyelembe véve egy olyan forint kölcsönt kell kialakítani, amely az adósoknak megfizethetõ" – nyilatkozta Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. A civilszervezet számításai szerint így akár 40-50 százalékkal is csökkenhetnének a törlesztõ részletek.

Végtörlesztést pedzegetnek

Sokfajta olvasata van annak, amit kedden este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hír TV-ben mondott. Navracsics a Kúria döntésével kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány a devizahitelesek helyzetének õszi rendezését tervezi. Ahogy megírtuk, csupán az árfolyamrés-probléma megoldásának is komoly következményei lehetnek, mások viszont - köztük elemzõk is - egy még távolabb mutató, újabb végtörlesztésszerû "mentõcsomag" következményeitõl tartanak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután annyival pontosította a találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a devizaalapú jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak.

A tranzakciós illeték, a 144 milliárdos éves bankadó és az õsszel befizetendõ 75 milliárd forintos egyszeri különadó után már csak az hiányzik a magyar bankoknak, hogy egy újabb kötelezõ devizahitel-követeléselengedést (hair-cut) varrjanak a nyakukba. Ez 2011 szeptembere és 2012 februárja között több mint 260 milliárd forintos veszteséget okozott nekik, deviza jelzáloghiteleik közel 24%-át eltüntette, emellett jelentõsen gyengítette a forintot is.

Sokan most egy újabb hasonló mentõcsomag veszélyére hívják fel a figyelmet. Az origo értesülése szerint szóba került például a hitelfelvétel óta bekövetkezett árfolyam-emelkedés megosztása vagy akár teljes elengedése is a lehetséges megoldások között. Ezen olvasat szerint Navracsics lényegében arról beszélt, hogy "nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok - az árfolyam elszaladása - miatt válik képtelenné tartozása fizetésére", vagyis lehetõvé tennék a devizahitelek kedvezõ árfolyamon való (vég)törlesztését.

Navracsics keddi és Varga Mihály szerdai szavai alapján még a kormány sem tudja pontosan, milyen megoldást választ a devizahiteleseken "kívül álló" okok enyhítésére. Az árfolyamréssel kapcsolatos beavatkozás radikálisabb alternatívájaként piaci szereplõk is reálisnak tartják, hogy a végtörlesztéshez hasonló egyfajta tartozás-elengedésre gondolhat a kormány. Az alábbi táblázatban bemutatjuk, mekkora veszteséggel járna ez a bankszektor, illetve az OTP számára, amennyiben a deviza jelálzoghiteleseik 100%-a részt venne benne.

Hogy a piacon is komolyan veszik ezt az olvasatot, azt a Citigroup ma közzétett egyik kommentárja is mutatja. Ebben a bank elemzõje úgy véli, hogy a legrosszabb forgatókönyvben kikényszeríti a kormány, hogy kedvezõ árfolyamon forinthitelre váltsák a lakossági devizahiteleket. A frankhitelek 180 forinton történõ forintosítása például 24%-os követelésleírást jelentene, ami (ha nem javítaná az ügyfelek fizetõképességét) az OTP számára 210 milliárd forintos veszteséget hozna, így elvinné a legnagyobb magyar bank 2014-re várható profitjának 87%-át. Amennyiben helyreállítaná a program az ügyfelek fizetõképességét és lehetõvé tenné céltartalékok felszabadítását, 66 milliárd forint lenne a negatív hatás, ami a 2014-es eredménybecslés 27%-a. Kevésbé rossz forgatókönyveket is elképzelhetõnek tart az elemzõ, a részletek hiányában pedig továbbra is vételre ajánlja az OTP papírjait.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután annyival pontosította a találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a devizaalapú jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak. A tárgyalás ténye pozitívum, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a fenti számításainkban szereplõ bármifajta követelésleírás komoly bizalomvesztést és veszteséget okozna a bankszektornak így is, úgy is. A bankok tõkéje a veszteség mértékével csökkenne, részben a türelmüket egyre inkább elvesztõ anyabankok újabb bevonását, részben pedig a magyarországi hitelezés újabb jelentõs visszafogását és piaci bizalomvesztést vonva maga után.

Mások Navracsics azon mondatára hívták fel a figyelmünket, mely szerint a devizahitelszerzõdésekbe való beavatkozás "akkor fordulhat elõ, ha valamilyen szerzõdéskötéskor fennállt körülmény elõre nem látható módon alapvetõen megváltozik, és nem róható fel ebbõl adódóan a félnek, hogy lehetetlenné válik a teljesítés." Ez a mondat arra utalhat, hogy nem a teljes lakossági deviza-jelzáloghitelállomány esetére, hanem csak annak nem fizetõ részére vonatkozóan tervez lépéseket tenni a kormány. Ezek aránya egyébként március végén 20,3% volt a bankszektorban az MNB adatai szerint.

Szemmel láthatóan sem a tavalyi forintosítás, sem pedig a Nemzeti Eszközkezelõ mûködése nem hozott megoldást esetükben. Ma még korai megmondani, mivel pótolná ezt a hiányosságot a kormány, ezért a fentihez hasonlóan ismét bizonyos követelésleírási arányokkal kalkulálunk. Az OTP esetében nem elérhetõ a deviza jelzáloghitelek NPL-rátája (a jelzáloghiteleké 19,2%), így itt is a 20,3%-kal számoltunk. Ez a kevésbé széles körû forgatókönyv már egy fokkal kezelhetõbb mértékû veszteséget hozna a bankszektor számára, ráadásul e hitelek közel felére már céltartalékot képeztek a bankok, így ezek felszabadításával a végsõ veszteségek valószínûleg a lenti táblázatban szereplõk közel felére rúgnának. Más kérdés, hogy egy ilyen megoldás tartósan helyreállítaná-e az érintettek fizetõképességét.

A fentiekben két különbözõ forgatókönyv különbözõ kimeneteit mutattuk be, korábbi cikkünkben pedig egy harmadikét. A három esetben a bankszektor és az OTP azonnali veszteségei az alábbi intervallumokban szóródhatnak:

1. eset (minden deviza jelzáloghitelekre 10-50%-os haircut):
- bankszektor: 355-1776 milliárd forint
- OTP: 80-401 milliárd forint
2. eset (csak a nem teljesítõ deviza jelzáloghitelekre 10-50%-os haircut):
- bankszektor: 76-380 milliárd forint
- OTP: 16-81 milliárd forint
3. eset (a kormány az árfolyamrésbe "nyúl bele"):
- bankszektor: 13,5-81 milliárd forint
- OTP: 3,0-17,9 milliárd forint

A fentiek fényében nem szorul bõvebb kifejtésre, milyen nagy a bizonytalanság a kormány újabb devizahiteles mentõcsomagjával kapcsolatban.

Az árfolyamváltozások miatt nyúlnának bele?

Jövõ szerdai ülésén tárgyal a kormány a devizahitel-szerzõdések átírásának lehetõségeirõl. A polgári törvénykönyv (Ptk.) lehetõvé teszi, hogy a parlament jogszabállyal módosítsa szerzõdések tartalmát - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca tudatta, vizsgálják, hogy a szerzõdéskötéskor fennállt körülmények alapvetõ megváltozására hivatkozva hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerzõdést. Ilyen - a szerzõdésmódosítást indokló - körülmény elsõsorban az árfolyam-különbözet, hiszen nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok, például az árfolyam "elszaladása" miatt válik képtelenné tartozása fizetésére – írták válaszukban.

A KIM tájékoztatása szerint a jövõ szerdai kormányülésen fogják tárgyalni a lehetséges megoldásokat, amelyek célja, hogy a gazdasági ésszerûség mentén minél több devizahitelesnek tudjon segítséget nyújtani a kabinet. Hangsúlyozták: a hatályos Ptk. lehetõvé teszi, hogy az Országgyûlés jogszabállyal módosítsa szerzõdések tartalmát. A jogalkotó ugyanis jogosult a fennálló és tartós szerzõdési jogviszonyokat módosítani, ha valamely körülmény szerzõdéskötés után beállt változása folytán a megállapodás változatlan tartalmú fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti – magyarázták, hozzátéve: a beavatkozás feltétele, hogy "a körülményváltozás túlmegy a normális változás kockázatán, és nem volt ésszerûen elõre látható, továbbá, hogy a körülményváltozás társadalmi méretû legyen, vagyis a szerzõdések nagy tömegét érintse".