| Utolsó módosítás: 2013-07-26 11:45:02 |
|
Nyugodt, higgadt tárgyalásokat kezdünk a bankokkal - jelentette ki a Kossuth Rádió péntek reggeli mûsorában Orbán Viktor a jövõ héten, kormány és bankok között kezdõdõ egyeztetésekkel kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy a kormány az igazságos adórendszer bevezetésére törekszik, ezért a családi adókedvezmény kiterjesztése mellett ismét gondolkodik a luxusáfa bevezetésén. Újra nekirugaszkodunk - mondta a kormányfõ, utalva arra, hogy legutóbb a Bizottság elõtt bukott el a javaslat. Devizahitelek
A kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy tárgyalási mandátumot ad a nemzetgazdasági miniszternek arra, hogy tárgyaljon arról: a devizahiteleket ki kell vezetni Magyarországról - fejtette ki. Ez azt jelenti szerinte, hogy "most van ilyen, de a jövõben nem lesz". Tájékoztatása szerint "Varga Mihály szabad kezet kapott, a tárgyalásoktól függ, hogy törlik-e a devizahiteleket vagy forintosítják".
Elismerte, hogy korábban nem sokat foglalkoztak az egyeztetésekkel a bankokkal. "De most más a helyzet, Magyarország erõsebb, ezért higgadt és fegyelmezett tárgyalásra van lehetõség" - tette hozzá.
"Az alkotmányossági háttér is megvan a tárgyalásokhoz, a kormány ugyanis megvizsgálta a horvát esetet. Több megoldás is létezik arra, amivel módosítani tudjuk a szerzõdéseket. De olyan megoldást kell találni, amely nem dönti be a bankrendszert" - emelte ki.
"A lényeg, hogy megszûnjön a jelzálog alapú, lakáscélú devizahitel" - húzta alá megismételve Varga Mihály szavait. Kiemelte, hogy a kormány a lakáscélú devizahitelekkel akar és tud foglalkozni, mert lényeges szempont a kormány számára a lakás, az otthon biztonsága. "A szabad felhasználású devizahitelekkel nem tud és nem is akar foglalkozni" - húzta alá.
"Nem a meglévõ eszközöket akarjuk finomítani" - mondta.
A miniszterelnök azt kérte Varga Mihálytól, hogy siessen az ügy megoldásával, mert a devizahitelek törékennyé teszik az embereket és a magyar gazdaságot.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad Bálint István szerkesztõnek a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában a Magyar Rádió stúdiójában 2013. július 26-án.
Jön a luxusáfa?
A beszélgetésbõl kiderült, hogy a miniszterelnök nem tett le a luxusadó bevezetésérõl. Futunk még egy kört errõl az Európa Bizottsággal - vetítette elõre Orbán, ezzel utalva arra, hogy legutóbb a Bizottság nem járult hozzá a magasabb áfakulcs bevezetéséhez.
Az uniós szabályok nem engedik
Nem új keletû a kormánytól a luxusáfa bevezetésének ötlete. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként már 2011-ben kezdeményezte ennek bevezetését. Fontolóra vennék, írta akkor Matolcsy, Magyarországon egy 35 százalékos magasabb kulcs bevezetését bizonyos termékekre. A jelenlegi uniós áfa-szabályok azonban nem teszik lehetõvé a normál rátánál magasabb áfa-kulcsok bevezetését egyes termékekre. 2011 decemberében az Európai Unió tárgyalt az áfarendszer jövõjérõl, ám ekkor sem támogatták az ötletet. Matolcsy nem tett le az áfarendszer progresszívebbé tételérõl, 2012 áprilisában a Heti Válasz hasábjain szintén még nemzetgazdasági miniszterként arról írt, a kormány lépéseket tett az áfarendszer széthúzása felé, és jobb volna öt áfakulcs, 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal. A kormány 2012-tõl emelte az áfa legfelsõ kulcsát 27%-ra a korábbi 25%-ról. Így az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az általános áfakulcs.
Varga Mihály miniszter azt a felhatalmazást kapta, hogy ennek megfelelõen készüljön a költségvetés.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy például a luxusautóra, vagy az ékszereke vonatkozhatna a magasabb áfakulcs. De szerinte ezt majd a közvélemény eldönti.
A családi adózással kapcsolatban jelezte, az a probléma állt elõ, hogy aki több gyermeket vállal és kevesebbet keres, az ugyan rendelkezik az adókedvezmény lehetõségével, de nem tudja azt érvényesíteni. Ezért döntött úgy a kormány, hogy ilyen esetben igénybe vehetõ a kedvezmény a járulék terhére is. Tájékoztatása szerint ez mintegy 250-260 ezer családnak nyújt segítséget.
A Sólyomról
A mûsorvezetõ aziránt is érdeklõdött, hogy hogyan viszonyul a magyar állam az új nemzeti légitársasághoz, melynek elindulását ezen a héten jelentették be. A miniszterelnök nem lát lehetõséget arra, hogy a társaság állami támogatásban részesüljön, mert azt a Bizottság ismét tiltott állami támogatásnak minõsítené. Úgy vélekedett, hogy a Malév is azért szûnt meg, mert az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy tiltott állami támogatásban részesült. Emlékeztetett: az állam évi 40 milliárd forinttal támogatta a légitársaságot.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
