1971-ben Stafford Beer angol kutató két évtizednyi munka után mutatta be Salvador Allendének találmányát, amiben a vállalatirányítást ötvözte a kibernetikával. Ebbõl nõtt ki a Synco (angolul CyberSin) nevû program, aminek a segítségével az újonnan államosított chilei gazdaságot tervezték irányítani. Az állami vállalatok telexen keresztül küldték a napi termelésrõl, energia- és munkaerõ-felhasználásról szóló adatokat a központi számítógépbe. A rendszer nem volt hosszú életû: az 1973-as katonai puccs után a Pinochet-rezsim beszüntette a mûködését.

Miért érdekes most ez? Mert a NAV hamarosan pont úgy fog rálátni a kiskereskedõk forgalmára, ahogy a Chile gazdaságát irányító központ látott rá a teljes gazdaságra akkoriban: szeptembertõl az ország összes pénztárgépe állandó kapcsolattal csatlakozik majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszeréhez.

Az e-kassza-rendszer persze csak részben hasonló Beer találmányához, hiszen alapvetõen más a célja. Így egyelõre remélhetõleg nem kell attól tartani, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy olyan – a Star Trek világát idézõ – irányítóterembõl kér majd felsugárzást a neki tetszõ iparágakban rejlõ extraprofit részére, mint amilyenbõl a Syncót is irányították.

A boltosok képben vannak

Az Index által megkérdezett kiskereskedõk többsége már felkészült az átállásra: ugyan Parragh László szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) értesítette a kiskereskedõket, a megkérdezett boltosok többsége mégis a médiából értesült az új rendszerrõl. Egy lapunk által megkérdezett borozó tulaja külön szentségelt is amiatt, hogy nemrég kötelezõen be kellett lépniük a kamarába, viszont a változásról nem tõlük, hanem az újságokból kellett értesülniük.

Olyan is volt viszont, aki egyáltalán nem volt képben: „nem is tudtam a szeptemberi határidõrõl, az áprilist tudtam, viszont ha ez tényleg igaz, akkor ez elég ciki, mivel már július vége van és semmilyen hivatalos szervtõl nem kaptunk értesítést” – mondta lapunk kérdésére Péter, egy cukrászda üzemeltetõje. Péter szerint egyébként csak akkor fog valamit érni a rendszer, ha kamera is lesz az új gépekben, mivel azok nélkül azt üt be, amit akar.

Arra is volt példa, hogy a pénztárgépeket forgalmazó cég szólt a változásról: Eszter, egy bisztró üzemeltetõje azt mondta az Indexnek, hogy a partnercég hírlevelébõl értesültek, és így regisztráltak a NAV-nál az 50 ezres támogatás miatt is.

Játék a javakkal

András, egy kisbolt üzemeltetõje azért volt eléggé kiakadva a szerinte körülbelül 150 ezres pluszterhen, mert vállalkozása csak tavaly novemberben indult, így ez a pluszteher nem hiányzott neki. Arra a kérdésre, hogy szerinte csökken-e majd a csalások száma az új rendszer bevezetése miatt, azt válaszolta, hogy szerinte az új gépek mellett is ugyanúgy meg fogják oldani a trükközést a boltosok.

Valódi megoldást szerinte egy olyan adórendszer jelentene, amelyben nem terhelik túl a vállalkozókat felesleges bürokratikus akadályokkal és ésszerûtlenül magas adókkal. Õ egyébként még nem is regisztrált a NAV-nál, és újfajta pénztárgép után sem kezdett még el nézelõdni.

A ruhaboltos Virág azért találja felháborítónak a váltást, mert az õ boltjának annyira alacsony a forgalma, hogy egy ilyen extrateher durván megviseli az üzletet. Az Indexnek azt mondta: nem érti, hogy miért nem lehetett valamilyen limitet bevezetni, ami alatt az 50 ezer forintos megoldásnál hatékonyabban oldották volna meg az átállást a legkisebb boltok számára.

Bár a megkérdezett kereskedõk többnyire szkeptikusak voltak az új rendszerrel kapcsolatban, az Országos Kereskedelmi Szövetség nemrég kiadott közleménye szerint már érkeztek olyan visszajelzések, amelyek szerint  a pénztárgéppel vagy a nyugtaadással ügyeskedõ vállalkozások jobban odafigyelnek a szabályszerû mûködésre, mert az adóhatóság a pénztárgépek bekötését követõen az ellenõrzések során nyilván figyelni fog az elmúlt idõszakok teljesítésére is.

Nagy lépés az adózás történetében

„Nagyon nagy lépés lesz ez az adózás történetében, az intézkedés következtében egy nagyon hatékony adózási rendszer kialakulását várjuk” – mondta Parragh László egy sajtótájékoztatón nemrég. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint idénre eleinte még 95 milliárd bevételt vártak az intézkedés hatására, de a csúszás miatt a nagy lépés miatt várt bevétel 45-50 milliárd forintra csökkent.

Fotó: Marjai János

Bár a boltosok szerint mindig meg lehet találni a kiskaput, ha a NAV tényleg úgy fogja üzemeltetni a rendszert, ahogy azt lapunk kérdésére leírták, kevés lehetõsége marad a kiskereskedõknek a csalásra.

Az új gépek legfontosabb része az úgynevezett Adóügyi Ellenõrzõ Egység (AEE) tulajdonképpen a NAV „szeme” lesz az adott pénztárgépnél. A NAV folyamatosan kapcsolatban áll majd a gépekkel, viszont a tényleges adatátadás csak akkor történik meg, ha erre az adóhatósági szerver utasítást is ad: emiatt az adózót bármikor csekkolhajták anélkül, hogy az tudná, mikor ellenõrzik.

Pontosabban céloznak majd

A boltosok eddig viszonylag egyszerûen tudták kikerülni az adóhatóságot: ahogy azt említették is, könnyen meg lehetett úszni, ha nem minden vásárlást ütöttek be a gépbe, ezzel csökkentve azt az összeget, ami után adózniuk kellett.

Az új rendszer nagy elõnye az lesz az adóhatóság számára, hogy folyamatosan utána tudnak nézni egyrészt annak, hogy a kereskedõk mit, mikor és milyen értékben adnak el, másrészt pedig annak, hogy mikor üzemeltetik a pénztárgépeket. A NAV szerint ezen adatok elemzése alapján szuperegyszerû lesz visszaélési sémákat vagy gyanús bevételeket kimutatni, hiszen egy-egy körzetben mûködõ kisboltok forgalmát könnyû lesz összevetni. A revizorok ezek alapján már úgy tudják majd eldönteni, hogy hova mennek ki ellenõrizni, hogy elõre látják azokat a helyeket, ahol az adatok alapján problémák lehetnek az adózással.

Van viszont egy olyan kiskapu, ami fõleg a kisebb települések kiskereskedõi számára lesz elérhetõ, ahol kevesebb a bolt: mivel a rendszer az átlagostól eltérõ forgalmak alapján szûri ki a gyanús elemeket, ha a környék boltosai elõre lebeszélik, hogy mennyit fognak csalni, akkor könnyedén láthatatlanok tudnak maradni a mindent látó rendszer szemei számára. Hiszen nem lesznek az átlagtól eltérõ boltok a környéken.

Nagyvárosok esetén viszont már könnyen elbukhatnak a csalók, mivel sok boltos esetében nyilván sokkal bonyolultabb összeszervezni azt, hogy mondjuk a forgalom ötöde ne kerüljön be a gépbe.

A bolgároknak bejött a rendszer

Bulgáriában tavaly áprilisban vezették be az új rendszert, kifejezetten sikeresen. A novinite.comszerint az elsõ pár hónapban több mint 2000 céget találtak meg csalás gyanújával, és nagyjából 4,3 milliárd levával (mai árfolyamon kb. 650 milliárd forinttal) nõtt az áfából származó adóalap.

A bolgár rendszerben egy szoftver elemzi a naponta érkezõ adatokat. A novinite.com szerint a legkirívóbb esetek azok a Fekete-tenger partján üzemelõ éttermek voltak, amelyek naponta kevesebb mint 20 leva (3000 forint) bevételrõl számoltak be, az ennyire egyértelmû eseteket a bolgár rendszer nagyon könnyen tudta megtalálni és büntetni.

Az online rendszer elõnye tehát az, hogy a kirívó (túl alacsony vagy túl magas) forgalmak alapján a NAV szinte automatikusan végezhet majd ellenõrzéseket az adóalanyoknál, ezzel visszaszorítva a feketegazdaságot és emelve az adóbevételeket. A rendszer lehetõvé teszi továbbá, hogy az új rendszerben a forgalmi adatok alapján a kormány pontos képet kaphat a kiskereskedelmi forgalom és – ezzel párhuzamosan – az adóbevételek alakulásáról is.

A boltosoknak tehát minden szkepticizmusuk ellenére érdemes lesz arra készülni, hogy a NAV mostantól sokkal hatékonyabban tudja majd ellenõrizni és tervezni a kiskereskedelembõl befolyó adóbevételeket.