A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Több változásra is fel kell készülni augusztus elsejétõl. Ezek közül a legfontosabb az emelkedõpénzügyi tranzakciós illeték, ez két ezrelékrõl három ezrelékre nõ átutalás esetén és három ezrelékrõl hat ezrelékre készpénzfelvételnél. Utóbbi esetben a hatezer forintos felsõ határ is megszûnik.

Az augusztustól lekötött betétek és egyéb ügyletek után keletkezõ kamatbevételthatszázalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az eho nem vonatkozik a tartós befektetési számlákon, nyugdíj-elõtakarékossági számlákon felhalmozott megtakarításokra, ha azok kedvezményesen adóznak, illetve egyáltalán nem az augusztus elõtt nyitott számlákra. Fontos, hogy az eho nem terheli az árfolyamnyereségbõl származó jövedelmet, vagyis augusztustól jelentõs különbség lesz a kétfajta befektetés adója között.

Szintén kellemetlen változás, hogy a telefonadó a céges elõfizetõknél emelkedik: hívásoknál percenként két forint helyett három forint lesz az adó, s hasonló teher rakódik az sms-ekre is. (Nem ritka az a megoldás, hogy magánszemélyek is céges flottában vannak az így elérhetõ alacsonyabb tarifák miatt, így az adóemelés e körnek tehernövekedést jelent - a szerk.) Ennek fényében a távközlési cégek is módosítják általános szerzõdési feltételeiket. A módosításokban nem csak a telefonadót érintõen lehetnek változások, így érdemes lehet ezeket átfutni.

Nincs vége még az adóknak, augusztustól lép hatályba ugyanis az úgynevezett kocsmaadórólszóló törvény is. Az éjszaka is nyitva tartó szórakozóhelyeknek kell megfizetniük az úgynevezett felügyeleti díjat. Ez valójában õsszel élesedhet, mert az egyes önkormányzatoknak maguknak is rendeletet kell alkotniuk. A felügyeleti díj a befogadóképesség alapján húsz forint fejenként, s a bevételt kizárólag a szórakozóhelyek okozta károk elhárítására, illetve biztonsági intézkedésekre lehet fordítani. A díjat legfeljebb néhány kerület vezeti be, köztük az egyik leglelkesebb a hetedik.

Van jó hír is

Valamennyi jó hír is marad augusztusra: a munka törvénykönyvének legújabb módosításaként rendezõdik ugyanis a távolléti díj számítása. Kissé félresikerült az eredetileg egyszerûsítésnek szánt, egy szorzószámra épülõ számítási mód, amely egyebek mellett hátrányosan érintette azokat a dolgozókat, akik olyan hónapban mentek szabadságra, amelyben kevesebb volt a munkanap. Még több gondot okozott a számítás azoknál a munkavállalóknál, akik nem klasszikus munkarendben dolgoznak. A szenvedésekkel teli utólagos egyeztetések eredményeképp a szabályozás a korábbi rendszer szerint mûködik augusztustól. Azt nem garantálta a jogszabály, hogy a munkaügyi ellenõrzések alkalmával a jogbizonytalanságból adódó hibákat nem szankcionálják.