Augusztus elsejével módosul a távolléti díj számítása, így például egy-egy szabadságos hónapban a munkabér nem változik majd az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét idõtartamától függõen.

Módosulnak csütörtöktõl egyes szabadsággal kapcsolatos rendelkezések is, valamint más lesz a bérpótlékok számítása. Ezeket még június közepén határozta el a parlament, de csak holnapután lépnek hatályba.

Év elején lépett életbe a szabadságszámítás új szabálya. Az alapján változott a kézhez kapott bér attól függõen, hogy melyik hónapban ment el szabadságra az ember, így rövid, kevés munka- és fizetett ünnepnapot tartalmazó hónapban sok ezer, akár pár tízezer forintot is bukhatott a dolgozó. A bér ráadásul kevesebb is lehetett így, mint ami a munkaszerzõdésben szerepel. Az új rendelkezések miatt ezért óriási volt a felháborodás, és bár már január végén elég nagy csinnadratta lett a dolgozók nagy részét felháborító szabály körül, a parlamentnek négy és fél hónapjába telt visszaállítani a korábbi rendszert.

Van, akinek nem jár ezentúl vasárnapi pótlék

A törvény szerint a bérpótlék számítási alapja ezentúl nem a munkavállaló alapbére, hanem egy órára járó alapbére lesz. A számítási alap meghatározásakor a havi alapbér összegét vagy 174 órával (teljes napi munkaidõ esetén) vagy a 174 óra idõarányos részével kell elosztani (rész- vagy általánostól eltérõ teljes napi munkaidõ esetén).

Nem kap 50 százalékos vasárnapi bérpótlékot az a munkavállaló, aki a munkaköre vagy a munkáltató tevékenységének sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre. A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik.

A munkavállaló augusztus 1-jétõl akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidõ-beosztás szerinti napi munkaidõt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidõben, a munkaidõkereten vagy az elszámolási idõszakon felül dolgozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a bérpótlék helyett szabadidõt is kaphat a dolgozó, amely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidõ vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár.

A szabadságot augusztustól – eltérõ megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggõ napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenõnap (heti pihenõidõ), a munkaszüneti nap és az egyenlõtlen munkaidõ-beosztás szerinti szabadnap vehetõ figyelembe - tartalmazza a törvény.

Egyenlõtlen munkaidõ-beosztás esetén a szabadság kiadásakor a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti heti pihenõnapot és a munkaszüneti napot. Egyenlõtlen beosztás esetén úgy is ki lehet adni a szabadságot, hogy a munkavállaló beosztásával azonos idõtartamra mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Augusztus elsejétõl emellett nemcsak azoknak a munkavállalóknak jár majd öt munkanapos pótszabadság, akiknek legalább 50 százalékos mértékû egészségkárosodásuk van, hanem a fogyatékossági támogatásra, vagy a vakok személyi járadékára jogosult dolgozóknak is.