A Napi Gzadaság hétfõi számának cikke

A korábbi várakozások szerint augusztustól kell az MNB-nek nagyobb tételben átadnia a kereskedelmi bankoknak a növekedési hitelprogram keretén belül biztosított 0 százalékos refinanszírozási forrást, hiszen az elõkészületekkel, szerzõdéskötéssel eltelt idõszak után mostantól kerül sor nagyobb tételben a hitelek folyósítására. Az elõzetes vélekedések szerint az elkövetkezõ hetekben heti 100 milliárd forintot is meghaladó utalások indulhatnak az MNB-tõl a bankok felé. A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek megerõsítették, hogy a lehívás nagyrészt augusztusban történik, eddig a bankok még csak néhány tíz milliárd forint kihelyezését oldották meg.

A szakemberek szerint az MNB múlt csütörtöki döntése, amely a lehívás határidejét egy hónappal, szeptember 30-áig kitolta, némiképp segíthet azon, hogy ütemezettebben lehessen megvalósítani a lehívásokat, ám összességében nem jelent nagy változást, hiszen az ügyfelekkel továbbra is augusztus 29-éig van lehetõségük szerzõdni a bankoknak − a szerzõdéskötés után az utalás ugyanakkor már nem túlzottan idõigényes feladat.

A lapunknak nyilatkozó bankok eddigi tapasztalata szerint a jegybanki "nullás" hitel átlagosan öt évig fogja segíteni a vállalkozásokat − az MNB-forrás a most a bankkal megkötött szerzõdés teljes futamidejében a vállalkozások rendelkezésére áll. Átlagosan ötéves futamidõvel számol jelenleg a K&H Bank Zrt. és az UniCredit Zrt., ennél egyelõre hajszállal rövidebb, 4-5 éves átlagos intervallumot becsül az MKB Bank Zrt. a jelenleg rendelkezésre álló statisztikák alapján. A fentieknél hosszabb futamidõt egyedül a Budapest Bank Zrt.-nél jeleztek: az õ tapasztalataik szerint a kkv-k általában a hosszabb (5-10 éves) futamidõt választják mind a hitelkiváltás, mind az új forgóeszköz- vagy beruházási hitelek esetében.

Komoly segítséget kaptak a bankok az MNB másik döntésével, ami a pénzintézetek számára leosztott kvóták közötti szabad átcsoportosítást tesz lehetõvé. A vállalkozások − a bankok elõzetes várakozásaival szemben − jóval kisebb igényt mutattak a korábban felvett devizahiteleik kiváltását szolgáló II. pillér iránt. Eddig egyetlen bank sem jelezte nyilvánosan, hogy ne tudná kihasználni a II. pillérben kapott kvótát, az azonban jól látszott, hogy az I. pillérben a 425 milliárd forintra emelt keret is kevésnek bizonyul a komoly érdeklõdés miatt. Érdekesség ugyanakkor, hogy az elsõ pillérbõl is hitelkiváltásra fordítják majd a legkomolyabb tételt.