2021. október 20. Szerda, Vendel.
 
Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?Forrás: portfolio.hu
Utolsó módosítás: 2013-08-15 10:08:48
Állítólag nem kér a bankszövetség a készülõ devizahiteles mentõcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekbõl. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetõk (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenõ nyilatkozatok mellett.

Most például egy olyan lehetõség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülõ magáncsõd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentõcsomagra esélyes hitelszerzõdések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tûnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprõ lavina készülõdik. Egy viszonylag szûk kört érintõ, de végtörlesztésszerû megoldás lehetõsége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderrõl, a végsõ döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülõ javaslatát.

Cikkünkben elsõsorban arra összpontosítunk, kik is azok, akiket a kormány meg akar menteni. Az intézkedések konkrét tartalma mellett ez fogja ugyanis meghatározni a mentõcsomag méretét és pénzügyi hatásait. Mivel érdemi információk egyelõre nem a mentõcsomagot elõkészítõ bankszövetség, hanem a kormány részérõl hangzottak el, a kormányzati képviselõk nyilatkozatait vehetjük alapul. A végsõ döntést úgyis õk fogják meghozni.

Kiket fognak "megmenteni"?

Az alábbi táblázat azt mutatja, hányan sorolhatók a hitelesek legkülönfélébb csoportjaiba az MNB adatai szerint. Devizaalapú jelzáloghitelbõl e szerint a statisztika szerint március végén 510 ezervolt, ebbõl 226 ezer lakáscélú, 284 ezer pedig szabad felhasználású jelzáloghitel. A devizaalapú jelzáloghitelek darabszám alapján mindössze 9,2%-os arányt képviselnek a lakossági hitelszerzõdésekbõl. Ha viszont a hitelek fennálló összegét (tõketartozását) nézzük, akkor láthatjuk, hogy lakáscélú jelzáloghitelbõl 1933 milliárd, szabad felhasználásúból pedig 1799 milliárd forint volt március végén, így együttes arányuk 54,2% volt a lakosság teljes hiteltartozásából. Amennyiben tehát egy olyan mentõcsomagot fogadna el a kormány, amely az összes devizaalapú jelzáloghitelt érintené, akkor az a hitelszerzõdések mindössze 9,2%-át, de a lakosság hiteltartozásának 54,2%-át érintené.

Nem õk a leginkább rászorultak: jelenleg a 90 napon túli késedelemben lévõ hitelek aránya (a táblázatban NPL-ráta) nem a deviza jelzáloghitelek esetében a legnagyobb: a lakáscélúaknál 15,9%, a szabad felhasználásúaknál 25,1%, aminél magasabb például a késedelmek aránya a szabad felhasználású forint jelzáloghitelek esetében. Összeg (vagyis a probléma abszolút nagysága) alapján azonban kétségtelenül ez a két devizahiteles csoport jelenti a legnagyobb problémás tömböt.

Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?


Hogy õket, vagyis a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezõ ügyfeleket szeretné "megmenteni" (a hitelüket forintosítani) a kormány, arra a korábbi mentõcsomagokkal ellentétben most nem vehetünk mérget. Igaz, már a nekik szóló kedvezményes végtörlesztés (2011 szeptemberétõl 2012 februárjáig) és az árfolyamgát konstrukció (2012 áprilisa óta) során is kizártak bizonyos szûk ügyfélcsoportokat közülük is a lehetõségbõl, de a döntõ többség azért élhet(ett) ezekkel. A végtörlesztés során azokat zárták ki, akik a rögzített árfolyam felett vették fel a hitelüket (náluk kisebb volt az árfolyamemelkedés másokhoz képest), az árfolyamgát során pedig azokat, akik 20 millió forintnál drágább lakást vásároltak/építettek a folyósított hitelbõl (kivéve a legalább 3 gyermeket nevelõket). Úgy tûnik, ezúttal még szigorúbbak lesznek a jogalkotók a devizahitelesekkel szemben.

A PSZÁF számai kicsit más mutatnak

Számításaink során az MNB adataiból indultunk ki. Ezek bár általában jól közelítik a valóságot, nem teljes körûek. A PSZÁF adatai a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások hitelköveteléseinek kissé szélesebb körét fedik le, ugyanakkor ezek kevésbé részletes megbontásban állnak csak rendelkezésre. A PSZÁF-tól kapott adatok alapján 2013. június 30-án: 

- lakossági deviza alapú jelzáloghitel-szerzõdések száma: 540 220 db.(az MNB márciusi adata szerint ez 510 ezer). 
- ebbõl 90 napon túl késedelmes lakossági deviza alapú jelzáloghitel-szerzõdések száma 118 074 db.(az MNB márciusi adataiból általunk becsülve ez 107 ezer). 
- lakossági deviza alapú jelzáloghitel-szerzõdések volumene bruttó 4030 milliárd forint (az MNB márciusi adata szerint ez 3732 milliárd forint). 
- ebbõl 90 napon túl késedelmes lakossági deviza alapú jelzáloghitel-szerzõdések volumene 1 171 milliárd forint (az MNB márciusi adata szerint 759 milliárd forint).


A kormányzati nyilatkozatok ugyanakkor homályosak, és sokszor egymásnak is ellentmondanak:

1. Varga Mihály augusztus 1-jén azt mondta: "az elsõszámú kedvezményezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt". Ez alapján nem 510 ezer, csupán 226 ezer devizahiteles szerzõdés kerülhet a kedvezményezettek közé.
2. Varga Mihály többek között ebben az interjúban is elmondta, hogy "a kormánynak a forinthiteleseket is képviselnie kell", az NGM július 31-ei közleménye azonban csak a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezõ megsegítésérõl szól. Az ezt valószínûsítõ kormányzati nyilatkozatok dacára nem tudni, hozzá akar-e nyúlni a kormány a 618 ezer forintalapú jelzáloghitelhez is. Mivel ezek nem az árfolyam-emelkedés miatt kerültek problémás helyzetbe (márpedig a cél ennek enyhítése), valószínû, hogy erre végül nem kerül sor.
3. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára e hét elején egy rádiómûsorban legutóbb azt mondta, hogy mindenkin segíteni kívánnak, aki devizahitel miatt került bajba, konkrétumokat azonban nem említett. Ha a devizahitel miatt bajba kerülõk alatt a 90 napon túli késedelemben lévõ devizahiteleseket értjük (akár jelzálogosok e hitelek, akár nem), akkor belõlük becsléseink szerint 171 ezer van (az állományarányos megoszlást vettük figyelembe a darabszámra egyébként nem elérhetõ adatok becsléséhez). Közülük 36 ezer lakáscélú, 71 ezer szabad felhasználású, 63 ezer pedig nem jelzálogfedezetû hitellel rendelkezik. Tartozásuk összege (ezzel csúsztak 90 napon túli késedelembe) rendre, 307, 451, illetve 66 milliárd, vagyis összesen 825 milliárd forint. Közülük a devizaalapú jelzáloghitel szerzõdések darabszáma 107 ezer körül lehet, tartozásuk összege 758 milliárd forint. Ehhez jön hozzá az a - becsléseink szerint közel 90 ezer - deviza jelzáloghitel, amit már felmondtak a bankok, a tartozás pontos összege azonban nem ismert.
4. "Most azokon szeretne segíteni a kormány, akiken eddig nem tudtak", a már létezõ lehetõségeket (pl. árfolyamgát) figyelembe véve kell megszületnie a megoldásnak - mondtaugyanebben az interjúban Rétvári Bence. Szavai alapján arra lehet következtetni, hogy csak azoknak szólna az új mentõcsomag, akik nem éltek eddig a lehetõségekkel: ilyen volt a kedvezményes végtörlesztés (169 ezer fõ), az árfolyamgát (167 ezer fõ), a forintosítás 25%-os tartozáselengedés mellett (az MNB tavaly novemberi stabilitási jelentése szerint 3100 fõ), vagy a Nemzeti Eszközkezelõ (a devizahitelesek közül becsléseink szerint 5100 fõ). A "mentõcsomagokból" kimaradó deviza alapú jelzáloghitel szerzõdések száma ma közel 340 ezer lehet, ebbõl becsléseink szerint 150 ezer lakáscélú hitel. Az alábbi ábra a 2011 szeptemberében hatályos deviza jelzáloghitel-szerzõdések "sorsát" mutatja be a nyilvános adatok és minimális részben becsléseink alapján.

Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?


5. Végezetül nem egy nyilatkozat, hanem egy sajtóértesülés: a kormány szerdai ülésén tárgyalhat a deviza jelzáloghiteleseknek segítséget nyújtó új mentõcsomagról és a családi csõdvédelembevezetésérõl is, utóbbi pedig azok számára nyújtana megoldást, akik nem jelzálogfedezetû devizahitelt vettek fel - írta saját értesülése alapján kedden a Magyar Nemzet. A családi csõdvédelem (lényegében a magáncsõd egyik fajtája) szinte biztos, hogy kizárólag a már 90 napon túli hitelek esetében lenne megoldás. Hogy pontosan melyik, fent már említett körre vonatkozna, egyelõre nem világos.

Magáncsõd: pro és kontra

Több probléma is van a magáncsõddel: 

- Nem világos, miként venné figyelembe a rendszer a fekete jövedelmeket az adós mozgásterének meghatározásakor, és miként kezelné az ügyfél és a csõdgondnok közötti ezzel kapcsolatos információs aszimmetriát 
- Nem világos, miként érintené a szabályozás a közmû-tartozásokat, amelyek az érintett ügyfelek lejárt tartozásának jelentõs részét teszik ki 
- A magáncsõd bizonytalanságot okozhat a bankok számára is (nem tudni, velük egyeztettek-e a javaslatról), hiszen a követelés fennmaradó részének leírása, a hiteltörlesztés felfüggesztése vagy átütemezése kedvezõtlen esetben sértheti eredményességüket és jövõbeni hitelezési tevékenységüket. 

Minden bizonnyal létezik jó megoldás is a magáncsõd bevezetésére, ez azonban hosszabb idõt igényelhet néhány hónapnál. Körültekintõen megalkotott szabályozás mellett pozitív hatása is lehet egy ilyen programnak, például: 

- A banki portfóliótisztítás felgyorsítása, 
- A bank-adós kapcsolatok helyreállítása, az ezzel kapcsolatos banki kockázatok mérséklõdése 
- A fentieknek köszönhetõen a lakossági hitelezés gyorsabb beindulása. 
- Az érintett adósok anyagi/szociális helyzetének szabályozott rendezése.



Mi sül ki ebbõl?

Jelen állás szerint a kormány úgy rendezné a devizahitelesek helyzetét, hogy az alkalmazott intézkedések valamelyike bármely deviza jelzáloghiteles számára nyújtson megoldást. Ha nem is személyre szabottat, de az egyes ügyfélcsoportokhoz jobban illeszkedõt:

- Az ügyfelek egy része a meglévõ árfolyamgáttal (esetleg annak még kedvezõbb, esetleg kötelezõ változatával) éljen. Mivel az árfolyamgátban a törlesztõrészlet rögzített árfolyam fölötti összegének egy része (tõke) forinthitellé válik, ez részleges forintosításnak tekinthetõ, ugyanakkor mivel csak a bankok kamatbevételét érinti, számukra egy végtörlesztésszerû megoldásnál sokkal inkább elfogadható. Jelenleg az árfolyamgátat már igénybe vevõk több mint 169 ezren vannak.
- Akik számára az árfolyamgát nem vonzó megoldás (vagy valamiért egyáltalán nem megoldás), de még fizetõképesek, azok számára jöhet a forintosítás valamifajta forintosítási árfolyamkedvezmény (lényegében részleges tartozáselengedés) vagy kamatkedvezmény mellett. Számuk a 90 napon túli késedelmes hitelesekkel együtt 340 ezerre, nélkülük 222 ezerre lesz tehetõ, ha az árfolyamgátból eddig kimaradók mindannyian igénybe veszik.
- A 90 napon túl késedelmes hitelesek számára egyrészt a Nemzeti Eszközkezelõ, másrészt a magáncsõd nyújtana megoldást. Egyelõre nem világos, milyen "feladatmegosztásban". Elképzelhetõ, hogy esetükben szintén alkalmaznák a forintosítást bizonyos tõketartozás-elengedés mellett. Ez a bankoknak a hitelekre már megképzett céltartalékok miatt kisebb érvágás lenne a jól fizetõ többség esetében esetlegesen alkalmazandó követelés-elengedésnél.

A fontos kérdések megválaszolatlanok

A fentiek természetesen csupán találgatások annak figyelembevételével (illetve egy-egy becslés megadásával), hogy ezek a lépések hány devizahitel szerzõdést érinthetnek. A legfontosabb kérdések azonban továbbra is tisztázatlanok:

- A terv "csupán" a késedelmes hitelekre, vagy az összes deviza alapú jelzáloghitelre vonatkozna?
- Milyen lesz végül végül a lakáscélú és a szabad felhasználású vagy befektetési célú jelzáloghitelek közötti megkülönböztetés? Igénybe veszik-e ehhez például az adóhatóság illetéknyilvántartását?
- Egyszeri (végtörlesztéshez hasonló) vagy tartós (árfolyamrögzítéshez hasonló) könnyítést adnának a devizahiteleseknek?
- Mekkora lehet a haircut? A folyósításkori vagy attól eltérõ devizaárfolyamot vesznek figyelembe?
- Milyen arányban viselik a terheket a bankok, a hitelfelvevõk és az állam? (Varga Mihály említett nyilatkozata alapján utóbbi semmi nem vállal)
- Hogy oldanák meg azt a kormányzati óhajt a törlesztõrészletek növelése nélkül, miszerint rövidíteni kell a hitelek futamidejét?
- Leírhatják-e a bankok a terhek egy részét a bankadójukból?
- Hogy egészítené ki egymást az új mentõcsomag és a magáncsõd?

A kormány mai ülése után talán valamivel közelebb kerülünk a válaszokhoz.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!