2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
A felszolgálási díj megtévesztõ, a borravaló verhetetlenForrás: fn.hir24.hu
Utolsó módosítás: 2013-08-22 10:25:07
A felszolgálási díj nem tudta kiszorítani a borravalót. Bár alkalmazásával kapcsolatban még mindig megosztottak a vendéglátóhelyek, de a szakmai érdekképviseletek szerint kedvezõek a tapasztalatok.

A felszolgálási díj 2005 októberi bevezetésének fõ célja a feketegazdaság visszaszorítása volt, alkalmazása a vendéglátóhelyek számára nem kötelezõ. A díjat fel kell tüntetni az árlapon, mértéke pedig a vendég által elfogyasztott étel és ital fogyasztói árának legfeljebb 15 százaléka lehet. A díjat a vendég számára kiadott nyugtán vagy számlán elkülönítve kell feltüntetni, ez tartalmazza az áfát is.

Az alkalmazott mértékrõl és a felosztásról a vendéglátóhely üzemeltetõjének írásbeli megállapodást kell kötnie a vendéglátásban közvetlenül közremûködõ dolgozókkal vagy a helyi érdekképviselettel. A felszolgálónak a felszolgálási díj után nincs járulékfizetési kötelezettsége, bár a szervizdíj járulékalapot képez. A munkaadónak csak nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége van a felszolgálási díj után.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete tiszteletbeli elnöke szerint a felszolgálási díj nem tudta kiváltani a borravalót, mint ahogy azt annak idején a törvényalkotók el kívánták érni. Háber Tamás kifejtette: a vendéglátósok gondnak tartják, hogy a felszolgálási díj feltüntetése a nyugtán esetleg megtévesztõ a vendég számára. Mert azt látja, hogy plusztétel jelent meg a számlán. Bár az étlapon ennek felszámítását szerepeltetni kell, azonban ezt a vendég vagy észreveszi, vagy nem. Szerinte jobb lenne a nyugat-európai gyakorlatot követni, ahol a számla végösszege mellett magyarázataként szerepeltetik, hogy tartalmaz felszolgálási díjat is.


Fotó: MTI / Beliczay László

A magyar gyakorlatban a felszolgálási díj és a szervizdíj fogalma sok helyen keveredik – tette hozzá Háber Tamás. A nyugati országokban, ahol nagy múltja van a szervizdíj megjelenítésének, csak ott alkalmazzák, ahol ezért többletszolgáltatást is nyújtanak. Például márkás étkészlettel terítenek.

A szakértõ szerint a gyakorlatban az látszik, hogy ahol bevezették a felszolgálási díjat, ott sokkal jobban tudják honorálni a forgalommal arányos teljesítményt a dolgozók bérezésben. Ennek oka, hogy a bérben a felszolgálási díjhoz kapcsolódó tétel sokkal olcsóbb, mint a többi bérelemnél, hiszen csak nyugdíjjárulékot és áfát kell utána fizetni. Hozzátette: a tulajdonosok legtöbben az adott árrendszerüket csökkentették a bevezetett felszolgálási díjjal, hogy alacsonyabb járulék mellett forgalomarányos bérezést tudjanak adni, így kisebb költséggel nagyobb dolgozói érdekeltséget lehetett elérni. A felszolgálási díjat a belsõ üzleti szabályzat alapján osztják el, egyedül a tulajdonos nem részesedhet belõle.

A gyakorlat szerint a felszolgálási díj mellett mindenhol megmaradt a borravaló is valamilyen mértékben. Többnyire a fizetendõ összeget kerekítik, és nem százalékos arányban gondolkodnak a vendégek. A borravalót viszont már nem feltétlenül osztják szét a dolgozók között, az általában a pincér kiegészítõ jövedelme.

Nyernek vagy veszítenek a vendéglátóhelyek?

Szakemberek úgy látják, hogy ahol nem vezették be a felszolgálási díjat, ott többnyire azért nem tették, mert azt látták, hogy a forgalom csökkenésével mérséklõdött a borravaló is, és ezt féltették a felszolgálási díj miatt.

Antalffy Gábor, a Kereskedõk és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezetõ elnöke úgy látja, hogy azért nincs általános tapasztalat, mivel nem rendelkeznek pontos adatokkal. Nem tudni ugyanis, hány vendéglátóhelyen vezették be ezt a díjat, a vállalkozások diszkréten kezelik a témát. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közölte, hogy a bevallásokban nincsenek elkülönítve ezek az adatok, ezért nem tudnak róla információt adni.

Várnai Zsuzsa, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezetõ alelnöke rendkívül kedvezõnek tartja a felszolgálói díj bevezetését, mert ez véleménye szerint átlátható rendszer a dolgozók számára is. A szakszervezeti vezetõ szerint "évszázados" problémát lehet kiigazítani ezzel a rendszerrel, mert a jellemzõen a felszolgálók fizetése a legalacsonyabbak között volt, így a nyugdíj is alacsony lett. A felszolgálási díjjal legalább egy kissé emelni lehet a nyugdíjat.

Megjegyezte: a bankkártyával való fizetés elterjedésével a vendégek külön borravalót már nemigen adnak, így a felszolgálók pici jövedelme még kisebb, amennyiben a vendéglátóhelyen nem vezetik be a felszolgálási díjat.

Egy újpesti cukrászdában az MTI-nek elmondták: azért nem vezették be a felszolgálási díjat, mert a helyben elfogyasztott süteményért többet kell fizetni, mint ha becsomagolva hazaviszik, ez az eltérõ áfakulcs miatt van. A felszolgálási díj bevezetése esetén még ennyien sem ülnének le fogyasztani.

A Szamos cukrászdákban viszont bevezették a díjat. Kelényi Ádám gazdasági vezetõ elmondta, hogy a dolgozók jövedelmét kívánták növelni a kedvezõbb közteher révén. A vásárlók esetenként összetévesztik a borravalóval, és azért nem veszik jó néven, mert míg a borravaló adása az õ döntésük, a felszolgálási díj a megfizetendõ számla része.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!