A jegybanki szerzõk, Balog Ádám és Nagy Márton szerint "fontos átgondolni az árfolyamgát mûködését", és nem rejtik véka alá, hogy ezt a rögzített árfolyam fölötti rész eddiginél jóval bõkezûbb, akár teljes elengedésével képzelik el. Szerintük ez évi 30-40 milliárd forintos költséggel járna.

A cikk elõször is ismerteti az árfolyamgát során eddig elért eredményeket, amelyeket a Portfolio.hu korábbi cikkeiben már összefoglalt. Megjegyzik a szerzõk, hogy az árfolyamgát rendszerében öt évig megszûnik az árfolyamkockázat, a törlesztõrészlet 25%-kal alacsonyabb a piaci árfolyamon elszámoltnál, a gyûjtõszámla-hitel pedig megfelel egy késõbb törlesztendõ, áthidaló forintkölcsönnek a rögzített árfolyam feletti kamattörlesztés banki és állami elengedése mellett. A cikk késõbbi részébõl kiderül, a rögzített árfolyam fölötti tõkerész teljes elengedését, vagyis a gyûjtõszámla-hitel kiküszöbölését is elképzelhetõnek tartják a szerzõk.

2013 júniusáig 153 800 hitelszerzõdés került be a programba 1252 milliárd forintnyi hitelállománnyal, ami a jogosult hitelszerzõdések 37%-a, az állománynak pedig közel 51%-a. 257 600 ügyfél kimaradt eddig a programból, amit az alábbi fõ tényezõkkel magyaráznak a jegybanki szerzõk: 1. A kimaradók esetében kisebb a hitelméret, ami alapján valószínûleg kisebb a hátralévõ futamidõ is, így az adósságtehertõl való gyors megszabadulás a cél. 2. A rendszert sokan bonyolultnak találták, és elriasztotta õket, hogy öt év után hirtelen megemelkedik a törlesztõrészlet, 3. néhány adós pedig arra számíthat, hogy még kedvezõbb adósmentõ konstrukciót alakít ki a kormány. "Éppen ezért fontos átgondolni az árfolyamgát mûködését" - véli Balog Ádám és Nagy Márton.

Az MNB "javaslata"

Bár a cikk nem nevezi meg, hogy az MNB javaslatáról van szó, megállapítja: valószínûleg segítené az adósokat az árfolyamveszteségekben történõ nagyobb tehermegosztás, ami:
- egyrészt az öt éves könnyített idõszak - akár a futamidõ végéig történõ - meghosszabbításával,
- másrészt a 180 forintos svájci frank feletti tõkerész bizonyos mértékû elengedésével képzelhetõ el.

Minél nagyobb a tõkerészben az elengedés mértéke, annál kisebb a gyûjtõszámlán felhalmozódó hitel és ezáltal a késõbbi törlesztõrészlet is. Amennyiben a rögzített árfolyam feletti teljes részt elengednék, az nem jelentene azonnali forintosítást, de a törlesztõrészletek forintosításával lenne egyenértékû. Ennek költségét a mostani árfolyamon számolva a jövõben évi 30-40 milliárd forintra becsülik.

Elemzõk: érdemi segítséget jelentene az MNB javaslata

Érdemi segítséget jelente a devizaadósoknak a jegybank legfrissebb felvetése a törlesztõrészletek teljes forintosításáról az MTI által megkérdezett elemzõk szerint, akik azonban a bizonytalanságokra is felhívták a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank múlt héten indított cikksorozatának harmadik, hétfõn közzétett részében több javaslatot is felvetett az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztõrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövõben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzõje az MTI-nek elfogadhatónak nevezte a javaslatot, amely érdemi segítséget, számításai szerint évi 120-150 milliárdos megtakarítást jelenthetne az adósoknak. A terhet megoszthatná a költségvetés és a bankrendszer, a fogyasztás bõvülhetne, ami akár 0,2 százalékponttal is gyorsíthatná a GDP növekedését - mondta.

Az elemzõ kedvezõnek nevezte, hogy a javaslat értelmében nem csak a lakáshitelesek járhatnának jól, hanem a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek is, hiszen az árfolyamgátat mindkét csoport választhatta. Úgy vélte, ahhoz, hogy a probléma valóban véglegesen megszûnjön, lazítani kellene az árfolyamgát meglévõ korlátain. Példaként a 20 millió forintos hitelösszeg megemelésének lehetõségét említette.

Célszerûnek nevezte az MNB bevonását az új programba, úgy vélte: a jegybanknál árfolyamnyereség is keletkezhet, ha a bankok a devizatartalék terhére váltanák át a forintot devizára, ezt a nyereséget pedig vissza lehetne forgatni a programba. Suppan Gergely szerint a jelenlegi terheknél évente 30-40 milliárddal több költség kezelhetõ a bankrendszerben, különösen, ha a terhek egy részét az állam vállalja át. A költségekbõl 10-20 milliárd átvállalása nem borítaná meg a költségvetést, ráadásul pár év múlva ez a teher akár érezhetõen csökkenhet is a magasabb GDP, az alacsonyabb országkockázati-felár és az erõsebb árfolyamnak köszönhetõen - mondta.

Egyben a bankrendszer számára pozitív hatás lenne, hogy az intézkedés megállíthatná a nemfizetõ állomány növekedését, javítaná a hitelportfolió minõségét, és így céltartatlékok felszabadítását is lehetõvé tenné.
Számításai szerint az adósoknak évi 120-150 milliárd forintos megtakarítást jelentene az MNB javaslata, ez a GDP 0,4-0,5 százaléka. Ha ennek csak a felét fogyasztásra fordítják, az 0,2 százalékkal gyorsíthatja a GDP-bõvülést - tette hozzá.

Óvatosabban fogalmazott Balatoni András, az ING Bank elemzõje. Elismerte ugyan, hogy a javaslat jelentõs engedmény lenne a jelenleg fizetõ adósoknak, és kevésbé jelentene nagy terhet, mint a végtörlesztés, ám úgy vélte, hogy szembe megy a kormányzati kommunikációval.

A kormány egyértelmûvé tette: úgy szeretne segíteni a devizahiteleseken, hogy azok ne járjanak jobban, mint a forintban eladósodottak - emlékeztetett. Úgy vélte, hogy ezzel szemben a javaslat - a részletek ismerete nélkül - a futamidõ teljes hosszában lényegesen kedvezõbb helyzetbe hozná a svájci frankban eladósodottakat.

Az sem teljesen egyértelmû az elemzõ szerint, hogy a Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezetõ igazgató által írt cikkek a jegybank hivatalos véleményének tekinthetõk-e. Fõleg azt figyelembe véve, hogy a jegybank az információk szerint nem vesz részt a kormány és a bankszövetség között folyó egyeztetésen, tehát külsõ szemlélõként fogalmaz meg javaslatokat - hívta fel a figyelmet.