A Magyar Bankszövetség két javaslatot dolgozott ki a devizaadósok megmentésére, ezek a forintosítás, a kamattámogatás és az árfolyamgát típusú védelem kombinációján alapulnak. A szövetség elnöke szerint a javaslatok jelentõsen csökkentik az adósok törlesztõrészleteit, a több évre több százmilliárdos teher nagyobb részét a bankok állják.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzõje az MTI-nek kifejtette: konkrétumok továbbra sincsenek a csomagról, és már a bankszövetségi javaslatok elõtt is hasonló irányú megoldások körvonalazódtak. A szakértõ azt tartja a legvalószínûbbnek, hogy "kvázi" forintosítják a devizaalapú lakáshiteleket, vagyis valamilyen összegben fixálnák a törlesztési árfolyamokat. Az árfolyamgáttal ellentétben ugyanakkor nem halmozódna az árfolyamkülönbözet egy számlán, amelyet aztán az adósnak késõbb kell kellene megfizetnie, hanem a azt nagyrészt a bankszektor állná, amelynek így vesztesége keletkezne.

Ennek nagysága attól függ, hogy csak a lakáscélú vagy a szabad felhasználású devizahitelekre is kiterjed-e majd a mentõcsomag - mondta a szakértõ. Réczey Zoltán szerint ha csak szûkebb körre terjed ki, akkor 50-60 milliárd forint lehet a bankszektor egészének vesztesége, amennyiben 180 forintos svájci frank árfolyamnak megfelelõ szinten történik a rögzítés.

Ha a mentõcsomag nem csak a lakáscélú devizahitelekre terjed majd ki, akkor körülbelül ennek duplája, vagyis 100-120 milliárd forint lehet a bankszektor vesztesége éves szinten, ami a hitelek teljes futamideje alatt több száz milliárd forintot jelent. Réczey Zoltán kiemelte: az árfolyamrögzítés mellett kamattámogatás, vagy a kamatfelár maximálása is szóba kerülhet a bankszövetség keddi bejelentése alapján.

A szakértõ szerint az is lehetséges, hogy ténylegesen forintosítják az adósságot, valamilyen államilag támogatott kamatszint mellett. Réczey Zoltán szerint néhány 10 milliárd forintot rá lehetne áldozni erre a költségvetésbõl is, bár a kormánynak kiemelt célja a hiányszámok teljesítése, ezért "nagyon nehezen szán erre a kormány pénzt", leginkább a bankokra hárulnak majd a terhek. Az árfolyamszint meghatározásától függõen az adósok is vállalhatnak át a terhekbõl, mivel valószínûleg nem a felvételkori devizaárfolyamon rögzítik az árfolyamokat - fûzte hozzá a szakértõ.

Balatoni András, az ING vezetõ elemzõje az MTI-nek elmondta: egyelõre nem derült ki, hogy a devizahitelesek számára kidolgozás alatt lévõ csomag egy, vagy több lépcsõben érinti-e a bankokat. Utóbbiak számára kedvezõbb, ha kiszámíthatóbb, tervezhetõ és évente jelentkezõ veszteségük van, mintha egyszerre, nagy veszteséget lennének kénytelenek elkönyvelni, ráadásul ez tõkeproblémákat is magával hozhat, aminek tovagyûrûzõ makrogazdasági hatásai lennének. A szakértõ szerint Patai Mihály szavai arra utalnak, hogy a devizahiteles mentõcsomag elnyújtott költséget fog jelenteni a bankszektor számára.

Azt, hogy ez a kamatokon, vagy egy kedvezményes árfolyamon keresztül valósul meg, egyelõre nem lehet tudni - fûzte hozzá Balatoni András. Úgy vélte: arra lehet számítani, hogy a devizahiteleket nemcsak egyszerûen forintosítják, hanem várhatóan a tartozás egy részét el is engedik annak érdekében, hogy érdemben csökkenjen az érintett adósok törlesztõ részlete, és így megakadályozzák a további portfólióromlást. Balatoni András kifejtette: a nemfizetési ráta meredeken emelkedik, és ennek visszafordítása a bankoknak is érdeke. A nem fizetõ hitelesek közül a szakértõ szerint azokat érdemes megcéloznia a mentõcsomagnak, akik bizonyos átstrukturálásokkal, kamatengedményekkel, forintosítással, vagy a hitel egy részének elengedésével ismét "fizetõvé tehetõk".

Hasonló megoldásokat vetett fel hétfõn a Magyar Nemzeti Bank is cikksorozatának harmadik részében. Egyik megfontolásra javasolt megoldásuk szerint az árfolyamgátat kellene vonzóbbá tenni a törlesztõrészletek teljes - a kamaton és kezelési költségen túl a törlesztõrészlet tõkehányadának - forintosításával 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövõben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene.