Két idõs asszonyt már biztosan elveszítettek ügyfeleik sorából a bankok az elmúlt napokban, amikor tudatosult bennük, hogy a bankbetétjük után mostantól már egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetniük a kamatadón felül, és mindennek tetejébe jócskán emelkednek a különbözõ költségek. "Nem fizetjük mások tb-jét" felkiáltással mindketten elhatározták, hogy megszüntetik a számlájukat - derül ki az Origónak küldött levelükbõl. Unokájuk hiába gyõzködi õket, hogy nem errõl van szó. Nem a vadidegen banki alkalmazottak járulékát kell 84-85 éves korukban helyettük megfizetniük, ez csak egy újabb sarc, amely minden betétest terhel, függetlenül attól, hogy dolgozik-e még, fizet-e személyi jövedelemadót és tb-járulékot, vagy sem.

Az eset szép példája annak, milyen faramuci dolgok jutnak eszébe a kormánynak, ha az adóbevételeket kell növelni, és milyen nehéz azokat érthetõen kommunikálni. Józan ésszel nehezen indokolható, hogy jön a képbe az eho, ha egy banki lekötésrõl van szó (erre a törvény indoklása sem ad magyarázatot), de a törvény az törvény: augusztus 1-jétõl a kamatadón felül 6 százalékos eho terheli a legtöbb megtakarítást (kivételek azért akadnak). Valójában tehát nem történt más, minthogy a kamatadó 16 százalékról 22 százalékra emelkedett úgy, hogy közben látszólag nem sérült az egykulcsos adórendszer - ezt szerette volna a kormány elérni, ezt a megoldást találta hozzá.

Ez a Varga-csomag

A két nagymamának az eho volt az utolsó csepp a pohárban, pedig nem is ez a legdurvább változás, amely a banki ügyfeleket mostanában sújtja. Az eho-t is tartalmazó Varga-csomag legkeményebb eleme a tranzakciós illeték emelése volt: augusztustól az átutalásoknál 2-rõl 3 ezrelékre nõtt a teher, a készpénzfelvétel után pedig 3 helyett 6 ezrelék lett az illeték, ráadásul itt eltörölték a korábbi 6000 forintos plafont, a határ a csillagos ég.

Mindebbõl augusztus végén még alig lehet valamit érezni, de napok-hetek kérdése, és mindenhol bekövetkeznek a díjemelések, mivel az illeték áthárítására minden joguk megvan a bankoknak. (Nem ez az elsõ megszorítás, amit a bankokon keresztül alkalmaz a kormány. Az õket sújtó adóemelések korábban is a banki díjak növekedésével jártak.)

Hogy hol mekkora díjemelkedéssel kell számolni, azt ma még elég nehéz számszerûsíteni. Minden banknál tucatnyi számlacsomag van, emiatt akár ugyanaz a banki szolgáltatás egészen más díjakkal futhat ugyanazon bankon belül is, és az új tarifák idõzítésében is vannak eltérések. Az Énpénzem blog gyûjtése szerint a sort augusztus 28-án az MKB és a Budapest Bank nyitja, szeptember 2-án folytatja az Erste és a Volksbank, de csak idõ kérdése, a hónap végéig szépen felzárkóznak a többiek is.

ATM!

Innentõl kezdve még jobban oda kell figyelni azokra az alapvetõ praktikákra, amelyekkel eddig is csökkenthetõ volt a havi számlaköltség, mostantól viszont tényleg nagyot bukhatunk, ha elmulasztjuk õket. Az elsõ és legfontosabb a készpénzhasználat csökkentése, különösen a nagyobb összegeknél és különösen a bankfiókokban.

Ahogyan ugyanis eltûnt a plafon a pénzfelvételt terhelõ illetéknél, úgy tûnt el több bankban is a készpénzfelvételi költség maximuma, vagy legalábbis szürreálisan kitolódott (a Budapest Banknál 100 ezer, a Volksbanknál 250 ezer forintig), ha valaki nem ATM-bõl, hanem a bank pénztárából vesz fel pénzt.

Hétköznapi tranzakcióknál ez nyilván nem okoz sokkot, hiszen 100 ezer forintnál még a megduplázott kulccsal is csak 600 forint az illeték, de nagyobb összegeknél - például egy lakás- vagy egy autóvásárlásnál - ahol az embereket motiválja a nagyobb biztonság, és szorítja a limit, amelyet az automatás pénzkivételekre sokan szabnak maguknak, ezért inkább bemennek a bankfiókba - bele lehet futni egy csapdába.

Nincs tuti tipp

A másik alapszabály, hogy ha mindenképpen készpénzre van szüksége valakinek, akkor a bankja saját automatáját keresse inkább, de az a legjobb, ha a kártyás vásárlást próbálja erõltetni. Ez még akkor is így van, ha mostantól ez utóbbi ingyenessége is szinte mindenhol eltûnik, vagy (mint az MKB-nál) csak egy akció keretében marad meg. Az akciókkal egyébként szintén érdemes óvatosan bánni, mert ezekkel tudnak trükközni a bankok.

A kedvezményeket általában visszavonásig hirdetik meg, de épp ezért bármikor meggondolhatják magukat, és kivezethetik, ami felér egy azonnali díjemeléssel. Ebben az esetben ugyanis nem kell 60 napot várni a magasabb jutalékok életbe léptetéséig, mint egy szokásos tarifaváltásnál, és az ügyfeleknek sincs gondolkodási idejük.

Bankon belül számlacsomagot váltani, vagy magát a bankot is lecserélni persze bármikor lehet. Idõrõl idõre érdemes is végignézni a számlacsomag feltételeit, és valamelyik összehasonlító programmal a többi bank kínálatát is. Az új kondíciók ismeretében akár több ezer forintot is el lehet bukni egy szerencsétlenebb számlaválasztással vagy a rossz beidegzõdések fenntartásával, márpedig így a rezsicsökkentés is könnyen odavész.

Ráadásul nem csak az egyes tranzakciókra - azok díjaira és a rájuk terhelt állami elvonásra - kell odafigyelni. A mostani emelések érintik a számlavezetési vagy az éves kártyadíjakat is, és az sem mindegy, hogy milyen aktívan használja valaki a bankszámláját és a kártyáját. Tuti tipp tehát nincs, legfeljebb az odafigyelés, ez az idén õsszel minden eddiginél kifizetõdõbb lehet.