Szeptembertõl hosszabbak és drágábbak lesznek a munka mellett is végezhetõ tanfolyamok, nappali képzésben kevesebben tanulhatnak majd állami támogatással − mondta a Napi Gazdaságnak több intézeti vezetõ. A pesszimisták a drágulást és a népszerûségvesztést az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) feltüntetett szakok drasztikus csökkenésével, a minimum óraszámok radikális emelésével, a kedvezmények csökkentésével magyarázzák. Szeptembertõl 1300 helyett 638 szakképesítésbõl lehet választani. A szakértõk szerint ez is mutatja, hogy egyelõre nem sikerült az oktatási kormányzat terve, miszerint az OKJ felé tereljék a felnõttképzés és felsõoktatás iránt érdeklõdõ hallgatókat − a nyár közepéig ugyanis több iskolában ötödével csökkent a jelentkezõk száma.

Az iskolarendszeren belüli rendszerben a korábbi 2+2 éves (alap- és szakmai) képzésrõl a 3 éves képzésre térnek át. A tanfolyami szakképzésben a kötelezõ óraszám maximálása helyett alsó és felsõ limit mellett tartják meg az oktatók az órákat, a minimum óraszám pedig nagyobb lesz az eddigi maximálisnál. Ez a képzések drágulásához vezet. Kóbor Zoltán, a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakképzõ Iskola igazgatója szerint a tanfolyamok drágulása várhatóan nem tántorítja el a leendõ diákokat a tanulástól. Az iskolaigazgató ugyanakkor elismerte, hogy az általa irányított intézmény a szakképzési lista egyik nyertese, hiszen az OKJ módosítása elõnyösen érintette a vendéglátással és turizmussal kapcsolatos szakmai képzéseket. Tavaly az elsõ félévben a szakácsképzés volt a harmadik legnépszerûbb. A kilenc-tíz hónapos tanfolyamért 210−270 ezer forintot kell fizetni Budapesten.

A legdrágább képzések közé tartozik a kozmetikusi bizonyítványhoz szükséges oktatás. A fõvárosban egy−másfél éves kozmetikusképzés általában 200−300 ezer forintba kerül, a 30-40 ezer forintos vizsgadíjat ezen felül kell megfizetni. Az egyéves energetikusi tanfolyam Budapesten 230 ezer forint. Az egyik legnépszerûbb, a fogyóelektródás ívhegesztõk féléves tanfolyama 190−300 ezer forint, a vizsga 60 ezer. A legolcsóbbak közé tartozik az idegenvezetõi tanfolyam, amely a legtöbb helyen 100−120 ezer forintba kerül. Az egy hónapos gépíráskurzus nemcsak jóval rövidebb, hanem olcsóbb is, 28−40 ezer forint. A bérügyintézõi végzettség megszerzése hat hónap alatt 40−50 ezer forint.

Drágul és sárgul a taxi

A fõvárosi taxitársaságok többsége felkészült a szeptember 1-jei átállásra. A City Taxi határidõre, augusztus végéig benyújtja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-nek a rendeletben elõírt dokumentumokat, igazolásokat − mondta Tamás Miklós, a City Taxi Fuvarszervezõ Szövetkezet elnöke. Horváth Csaba, a Budapest Taxi márkanév alatt szolgáltató RT5 Taxi Holding Kft. ügyvezetõje is arról számolt be, hogy a cég az összes elvárt papírt benyújtotta a BKK-nak. A jogszabály szerint késõbb egyebek között igazolniuk kell a cégeknek, hogy rendelkezésükre áll 50 millió forint, illetve négyszáz fõ fölötti jármû esetében autónként 25 ezer forint. A 750 jármûvel mûködõ City Taxinak csaknem hatvanmillió forintot kell igazolnia. A pénzügyi megfelelés részeként a fuvarszervezõknek nullás adóigazolást is fel kell mutatniuk. Tamás arra számít, hogy mindez nem minden piaci szereplõnek sikerül, ahogyan a jármûvek életkorával, mûszaki paramétereivel kapcsolatos − késõbb életbe lépõ − elvárásoknak sem tudnak majd megfelelni. Így tisztulhat a piac és a jelenleg mûködõ 20-25 taxicégbõl 10-12 maradhat talpon, miközben a sofõrök száma is csökken. Most csaknem kétszer annyi taxis (mintegy hatezer) van Budapesten, mint amennyit a piac el bír tartani − fogalmazott az elnök.

A szeptember 1-jétõl hatályba lépõ rendelet más elvárásokat is megfogalmaz a fuvarszervezõkkel szemben, ilyen például a vonalas telefon, a hangrögzítéses címfelvétel technikai feltételeinek megléte, de a pos-terminál is az elvártak között szerepel. Horváth szerint a legnehezebb feladat az volt, hogy mûködjön a csendes címkiadó rendszer − egy nem szokványos flottakövetõ rendszer −, ami emberi beavatkozás nélkül tízméteres pontossággal, öt másodperces frissítéssel megmutatja, hogy hol található szabad autó a rendelt címhez képest. Ezt már megoldotta a Budapest Taxi, a fejlesztés több millió forintot igényelt, ezt a társaság állta, a tableteket pedig a taxisoknak kell fizetniük.

A szigorítások egyik célja, hogy a vállalkozások cégszerûen, "valós" társaságként mûködjenek. Az új rendelet a cégek mellett a taxisok számára is elvárásokat fogalmaz meg, ilyen például a jármûvek "sárgítása", a City Taxi gépparkjából 20-30 már színt váltott (ezt fokozatosan, legkésõbb jövõ szeptemberig kell meglépni). Vasárnaptól új tarifarendszer lép életbe, vagyis a korábbi maximált árak helyett hatósági árakat alkalmaznak, ami a gyakorlatban áremelést jelent. Szeptember és december között, vagyis a taxizás szempontjából erõsnek tekinthetõ hónapokban talán nem érzik meg a 15-20 százalékos tarifaemelést − fogalmazott Tamás −, a jövõ év január−februárban viszont várhatóan forgalomcsökkenés lesz. A tarifaváltozás után sem nõ az a havi tagdíj, amit a taxis vállalkozók fizetnek a City Taxi Fuvarszervezõ Szövetkezetnek. A Mobil Taxit mûködtetõ Wise-Art Marketing Kft. ügyvezetõje, Horváth Csaba pedig csak annyit mondott lapunknak, hogy minden téren − az informatikai rendszer, az autók kapcsán − próbálnak megfelelni a jogszabály által elõírt feltételeknek.

Újra elérhetõ a cégek egyik kedvenc pályázata

Ismét megjelenik az egyik legnépszerûbb uniós tender, amelyik ingatlanberuházás mellett eszközbeszerzésre is alkalmas. Érdemes sietni, mivel az elérhetõ forrásokat várhatóan pillanatok alatt elkapkodják. A jelenleg elérhetõ pályázati kiírás szerint a nyugat-dunántúli, a dél-dunántúli, illetve az észak-magyarországi régióban mûködõ cégek számára lesz elérhetõ a konstrukció (DDOP-1.1.1/D-13, ÉMOP-1.1.1/F és B-13, NYDOP-1.3.1/D és E-13), amely jelenleg két elembõl áll. Az elsõ részcél az úgynevezett telephelyfejlesztés, míg a második kalapban az ipartelepítést találjuk, igaz, ez utóbbi már nem elérhetõ a Dél-dunántúli Operatív Program keretében pályázóknak.

A jelentkezõk számos célra nyerhetnek el támogatást, így többek között a termelõ és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építéséhez, létesítéséhez, vagy a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtásához. Ugyanezen épületek átalakítása, bõvítése, korszerûsítése, helyreállítása, felújítása, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása is lehetséges a forrásból, de akár eszközbeszerzésre, az alap-infrastruktúra fejlesztésére, kialakítására is nyerhetnek pénzt a vállalkozások.

A társadalmi egyeztetés nemrég zárult le, így még nem tudni, pontosan mekkora lesz a rendelkezésre álló keret és a kiírás részletei is módosulhatnak még − hívta fel a figyelmet Essõsy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (MAPI) vezérigazgatója. A szakember szerint a pályázóképes cégek számát valamelyest csökkentheti az a − társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumban szereplõ − megkötés, amelynek alapján nem lesz jogosult a támogatásra olyan cég, amelynek folyamatban lévõ telephely-fejlesztési, ipartelepítési vagy technológiafejlesztési támogatott projektje van a tervezett beruházás helyszínén.

Ez az elmúlt évek egyik legsikeresebb pályázati kiírása − mondta Ferenczy Károly, a Brüsszel Center − Magyar Pályázati Tanácsadó Központ értékesítési igazgatója, aki bízik benne, hogy a következõ uniós költségvetési idõszakban is elérhetõ lesz a konstrukció. A siker részben annak is köszönhetõ, hogy egyes területeken akár 70 százalékos vissza nem térítendõ támogatáshoz lehet hozzájutni, így mindkét szakember egyetértett abban, hogy várhatóan pillanatok alatt elfogy az egész keret, Essõsy szerint "csupán" az a kérdés, hogy ehhez néhány vagy tíz nap szükséges.

Változik a gyógyszerfelírási rend

Szeptember 1-jétõl változik a gyógyszerrendelést és -kiváltást érintõ szabályozás. Az 50 ezer forintnál alacsonyabb fogyasztói árú, krónikus betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereknél az orvos a gyógyszerrendelés alapvetõ szabályának megtartása mellett − miszerint egy vényre csak egyhavi, 30 napra elegendõ gyógyszermennyiséget szabad felírni − három hónapra is elláthatja a beteget gyógyszerrel úgy, hogy a vényen nem kell feltüntetni a gyógyszer legkorábbi kiváltásának idõpontját. A vények érvényességi idején belül a beteg dönthet, hogy egyszerre vagy receptenként váltja ki a gyógyszereket.

Az ötvenezer forintnál drágább szerek kiváltása továbbra is 30 naponta lehetséges. Ha a beteg a vényköteles gyógyszerét elõreláthatóan külföldön szeretné kiváltani, októbertõl az orvos olyan adattartalommal (az adott országban forgalmazott gyógyszerkészítmények figyelembevételével) írhatja meg a receptet, ami más tagállamok gyógyszertárai számára a korábbinál biztonságosabb gyógyszerkiadást tesz lehetõvé. Az orvosnak lehetõsége van arra is, hogy a kiváltás országában ismert nyelven állítsa ki a receptet.

Vasárnaptól változnak a gyógyszertárak személyi minimumfeltételei is, amelyek a nyitvatartási idõ és a forgalom függvényében határozzák meg a patika szükséges létszámát. A változást a patikák részérõl meglehetõs aggodalom kíséri, kérdésesnek tartják ugyanis, hogy az egyre csökkenõ jövedelmezõség mellett miként képesek kigazdálkodni a plusz létszámigénnyel járó költségeket. Szakmai szervezetek részben a rövidített nyitva tartásban látják a megoldást.

Lassan pörög fel a pénztárgépcsere

A nyár közepi állapothoz képest, amikor egyetlen engedélyezett, a NAV adóügyi ellenõrzõ rendszerével kommunikálni képes pénztárgép volt forgalomban (170 ezer forintért), sokkal jobb a helyzet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap öt gyártó hét engedélyezett gépérõl adott ki közleményt. Így egy 500 millió forint éves árbevétel alatti cég az állami támogatással együtt 50 ezer forintért cserélheti le a gépeit. Kérdés, hogy mikor.

Az eredeti határidõhöz képest (nyár közepe) kitolt augusztus végi idõpont sem tartható, annyira nem, hogy a minisztérium mostani új határideje szerint legkésõbb szeptember végéig kell a pénztárgép-rendeléseket leadni. (A regisztrációs kódot továbbra is augusztus 31-ig kell igényelni.) Azt egyelõre nem tudni, milyen határidõvel képesek szállítani a gyártók, viszont biztos, hogy szûk szériákkal dolgoznak, nehogy egy elõre nem látott hiba miatt egyszerre kelljen több 10 ezer gépet visszarendelni. Ami sokat elárul a valódi határidõrõl − amikorra üzembe kell állítani a gépet −, az ugyancsak a minisztérium egyik közleményébõl derül ki: december 15-ig lehet a pénztárgépcsere utáni támogatásokra igényt beadni.

A kiskereskedelemnek nem tiszte megítélni az NGM határidõ-politikáját, ám a gépfejlesztés idõigénye egyáltalán nem lepte meg az ágazatot − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fõtitkára. A szervezet korábban azt javasolta, hogy a gépcsere határidejét módosítsák december 31-re. Az NGM láthatóan nem ragaszkodott foggal-körömmel az eredeti határidõhöz. Varga Mihály miniszter az év elején tervezett 95 milliárd forint költségvetési bevétel helyett már csak 45 milliárdról beszél. Vámos szerint azonban a cserébõl származó pótlólagos áfabevétel jelentõsége huszadrangú. Ha ugyanis a NAV a beérkezõ adatok elemzésével képes az adócsalókat nyugtaadásra kényszeríteni, az rövid idõn belül jócskán megdobná a költségvetés bevételeit. Az elhúzódó gépcsere miatt az igazi hatás jövõre lesz érezhetõ a büdzsé számára. Ráadásul a pc-alapú rendszerek NAV-hoz való bekötése még hátravan, ennek határideje december 31. Az utóbbiról azonban egyelõre nem beszélt Vámos, érzékeltetve, hogy a kereskedelmi lobbinak ebben az ügyben is lesz "dolga".

Nehezebb lesz az orvhalászok élete

A szeptember elsejétõl hatályba lépõ új halgazdálkodási és horgászati törvény számos ponton átalakítja a jelenlegi szabályokat. Több változás azonban csak késõbb, csúsztatva lép életbe. Az idén például még érvényesek lesznek az eddig kiadott állami horgászjegyek és fogási naplók, az új szabályoknak megfelelõen kiállított dokumentumokat januártól kaphatják majd kézhez a horgászok, míg a horgászturizmus fellendítése érdekében kitalált állami turista-horgászjegyeket csak jövõ tavasztól vezetik be. A kifogható halak méretkorlátozásának, illetve a fogási tilalmi idõszakok változásai ugyancsak januártól lépnek életbe. Szintén januártól lesz hatályos a természetes vizekbõl kereskedelmi céllal kifogott halak nyomon követhetõségét biztosító halászati fogási tanúsítvánnyal kapcsolatos változás is, így év közben a halászati, tógazdasági haltermelést végzõ vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni a változásokra. A tanúsítvány bevezetésével a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban felhasznált halak forgalmát fehérítené az agrártárca. Ágazati becslések szerint a természetes vizekbõl illegálisan kifogott, feketén forgalomba kerülõ halak mennyisége meghaladja a legálisan kifogott, évi 6-7 ezer tonnát is.

A törvény többi része azonban már szeptemberben hatályba lép − értesülések szerint szeptember közepéig megjelennek a részletes végrehajtási rendetek is. Ezek egyike a halászati korlátozásokat, egy másik pedig a halgazdálkodási hatóságok kijelölését részletezi majd. A most hatályba lépõ törvényszakaszok egyebek között pontosítják az orvhorgászat, -halászat definícióját, felsorolják a tiltott horgászati és halászati eszközöket. Erre többek között azért van szükség, mivel idén nyár óta a Büntetõ törvénykönyv hatálya alá tartozik az orvhalászat és -horgászat szankcionálása. A tetten ért elkövetõk akár kétévi börtönre is számíthatnak. A halgazdálkodási hatóság a jövõben elkobozhatja az illegális halfogáshoz használt eszközöket. A jogszabály szerint a jövõben társadalmi halõrök is segíthetnék a halászati, horgászati jogok hasznosítója halõrzéssel kapcsolatos feladatai ellátását.

Változások az iskolákban is

Az õszi tanévtõl hatályba lépõ tankönyvreform legfontosabb célja, hogy néhány éven belül minden általános iskolás diák ingyen jusson hozzá a tankönyvekhez - tudatta korábban az Emberi Erõforrások Minisztériuma (EMMI). Ez a következõ években felmenõ rendszerben valósul meg. Most szeptembertõl viszont "még csak" minden elsõ évfolyamra beiratkozott tanuló családi állapotától, a családja jövedelmi és vagyoni helyzetétõl, a testvéreinek számától függetlenül részesül az ingyenes tankönyvellátásban. Ingyenességre jogosultak még a tartósan beteg tanulók, illetve a sajátos nevelési igényû diákok. A 2013/2014-es tanévben három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelõ családban élõk, a nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülõk szintén nem fizetnek a tankönyvekért. Akár 5 ezer, akár 25 ezer forint az iskola által összeállított tankönyvcsomag ára, minden tankönyvet és ahhoz kapcsolódó más kiadványt térítésmentesen kell biztosítani az ingyenességre jogosultaknak - figyelmeztet a Magyar Szülõk Országos Egyesülete (MSZOE). Így 90 ezer család spórol több 10 ezer forintot. A jogosultságot igazolni kell. Az ingyenesség az iskolába járásig tart.

A normatív tankönyvtámogatásra való jogosultság elbírálásánál a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élõ, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak legkönnyebben az iskoláztatási támogatás felvételérõl szóló bérjegyzékkel, pénzintézeti számlakivonattal, postai igazolószelvénnyel lehet bizonyítani. Nehezítés viszont, hogy idén már nem lehet utólag, számlák alapján iskolakezdési támogatást igényelni - írja az Adózóna. Azt egyelõre nem tudni, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) milyen forrásból mennyit szán a tankönyvek ingyenes szétosztására. A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan változatlanul tanulónként 12 ezer forint hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetõsége is van: tankönyvkölcsönzés, használt tankönyvek biztosítása, pénzbeli támogatás. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény elsõ helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történõ biztosítását.

Szintén szeptembertõl életbe lépõ változás, hogy a kiemelten veszélyeztetett iskolákban megkezdi mûködését az iskolarendõrség. A nyomozók a tantestület tagjaként vesznek részt a nevelõ munkában. A Klik jelöli ki azt a 200 iskolát, ahová bûnmegelõzési tanácsadót vezényelnek. Többségüket a korábban, még nyugdíjkorhatár elõtt szolgálati nyugdíjba vonult bûnügyesekbõl toborozták, de volt, ahol a helyi rendõri vezetõk választották ki az iskolák leendõ "rendõreit". Egy rendõr legfeljebb három iskolában szolgálhat párhuzamosan.