Több mint 23 milliárd forintot használnának fel az egészségügyi dolgozók idei, szeptembertõl esedékes béremelésére, és 6,1 milliárdot a háziorvosi és védõnõi szolgálatok finanszírozásának, ezzel elvileg az ott dolgozók fizetésének emelésére. Ennek a mintegy 30 milliárd forintnak köszönhetõen a jövõ hónaptól több mint 96 ezer dolgozó vihet haza több pénzt, és mivel a béremelés januárig visszamenõleges, õk egy összegben annak a nyolc havi összegét is megkapják.

Lesznek olyanok is, akik kimaradnak a bérfejlesztésbõl, és nyitott kérdés az ügyeleti és túlmunkadíjak emelése – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában. Szócska Miklós egészségügyért felelõs államtitkár még májusban jelentett be, hogy szeptemberben 95 ezer egészségügyi dolgozó kap béremelést, januárig visszamenõleg. Ez havonta legalább tízezer forintos bérnövekedést jelent, átlagosan pedig negyvenezer forintot. A kórházi gyógyszerészek havi 45 ezer forint pluszpénzt kapnak, de kiemelten kezelik a diplomás szakdolgozókat is, nekik 41 ezer forintra egészítik ki az idei béremelésüket. 40 ezer forintot kapnak a szakorvosok, 10 ezret a szakorvosjelöltek – mondta az államtitkár még nyáron a 180 percnek.

Az összesen 30 milliárd forintos béremelésre a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adója biztosít fedezetet. Szócska Miklós hangsúlyozta, az alacsony infláció és a csökkenõ rezsiköltségek mellett valós bérnövekedésrõl lehet beszélni, sokak esetében nagyon komoly reálbéremelés lesz.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy látja, üdvözlendõ a fizetésemelés, de továbbra is befagyasztva maradnak az ügyeleti és túlmunkadíjak, márpedig ebbõl az érintettek számára akár havi több tízezer forintos keresetveszteség is következhet. A jogszabály ugyanis továbbra is a kétszeri béremelés elõtti szinten befagyasztott alapbérbõl számíttatja az ügyeleti és túlmunkadíjakat – magyarázta Éger István, aki szerint mindez méltánytalan és hátrányos.

A MOK elnöke kiemelte: az alapellátásban dolgozó orvosok és ápolók bérrendezésére egyelõre csak egy korábbi ígéret utal. Kifejtette: az alapellátásban 10 ezren dolgoznak, több mint 3000 alapellátó fogorvos, illetve 7000 háziorvos, házi gyermekszakorvos, illetve vegyes praxisban dolgozó szakorvos. Õk nem részesültek béremelésben – jelentette ki Éger István felidézve: ugyan tavaly õsszel az alapellátó praxisok kaptak bizonyos praxispénz-emelést, ez azonban nem béremelés, és mivel a praxisok jellemzõen veszteségesek, ebbõl alapvetõen nem, vagy csak alig lehetett béremelésre fordítani.

A mostani béremelés nem érinti az egészségügyben mûszaki, gazdasági területen dolgozó mintegy 23 ezer embert, adminisztrátorokat, karbantartókat, munkaügyi elõadókat, pedig az õ munkájuk hiánya is okozhat nehéz helyzetet az ágazatban – hangsúlyozza az Egészségügyi Gazdasági Vezetõk Egyesületének elnöke, Molnár Attila. Átlagosan ezek a dolgozók a minimálbér és az afölötti mintegy 70-80 ezer forintos sávban keresnek. „Azt gondoljuk, egy 10 százalékos béremelésre mindenképpen szükség lenne” – jelentette ki.

A Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt sérelmezi, hogy a differenciált béremeléssel feszültség keletkezhet az ágazatban. Cser Ágnes szavai szerint nem eredményez jó hangulatot, ezáltal nem a beteg érdeke, ha egy légtérben dolgozik az, aki már másodszor kap bérfejlesztést, meg az, aki már másodszor marad ki belõle. Az egészségügyért felelõs államtitkár a béremelések mellett folyamatos fejlesztéseket ígér az ágazatban. Számos szûrõprogramot is indítanak, egyebek mellett a nõgyógyászati megbetegedések visszaszorítására, ami újabb többmilliós forrást igényel – hangzott el a 180 perc összeállításában.

Bár e lépéssel ismét emelkedik az egészségügyben dolgozók fizetése, a szakma érdekképviseletek egyike szerint sem lehet ágazati béremelésrõl beszélni. Ugyan az orvosok és ápolók mellett gyakorlatilag az összes kórházban, szak- és háziorvosi rendelõben dolgozó alkalmazott – beleértve a mentés, a betegszállítás és a vérellátás területén tevékenykedõket – bére emelkedik, a mûszaki-gazdasági területen dolgozó mintegy 23 ezer ember idén is kimarad az emelésbõl. Pedig az Egészségügyi Gazdasági Vezetõk Egyesülete (EGVE) szerint az adminisztrátorok, karbantartók, informatikusok, munkaügyisek bérét legalább 10 százalékkal meg kellene emelni ahhoz, hogy ne fokozódjon a szakemberhiány ezen a területen is az. Az egészségügyi államtitkár azzal érvelt a béremelés elmaradása mellett, hogy a gazdasági-mûszaki területen foglalkoztatottak többsége olyan munkakört lát el, amelyhez elengedõ a 8 általános. A béremelésnél pedig a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezõket, illetve a speciális szakismerettel rendelkezõket preferálták. Az EGVE ezt most egy, az érintettek körében végzett felméréssel igyekszik cáfolni.

A gazdasági-mûszaki terület dolgozóival szemben a védõnõk ugyan kaptak béremelést, õk viszont diszkriminatívnak tartják azt, mivel rájuk meg a visszamenõleges emelés nem vonatkozik. Jó hónap lesz a szeptember viszont a szeptember az orvosok és az ápolók, de különösen a gyógyszerészek számára. A szakorvosok bére havi 40, a szakorvosjelölteké 10, az egyéb diplomás dolgozóké 10 ezer forinttal, míg az intézeti gyógyszerészeké 44 ezer forinttal emelkedik. A szakdolgozók fizetése sem egységesen nõ, mert míg például egy gyógytornász vagy diplomás ápoló bére több mint 41 ezer forinttal emelkedik, az egyéb felsõfokú szakképesítéssel rendelkezõké (pszichológusok, logopédusok, vegyészek, biológusok) mindössze tízezer forinttal nõ. A béremelést változatlanul nem követi a mozgóbér, tehát az ügyeleti, készenléti, túlmunka- és a mûszakpótlék-díjának emelése.