Legközelebbi Portfolio.hu Klub rendezvényünkön a legaktuálisabb magyar részvénypiaci sztorik kerülnek terítékre. Fõként az OTP-vel foglalkoznak a meghívott elõadók. Részletekért kattintson ide!

Két hónappal ezelõtt hirdették ki azt a törvényjavaslatot, amely létrehozta a sokak által csak megújított adóamnesztiaként emlegetett Stabilitási Megtakarítási Számlát, a bankoknál azonban még a számlák nem érhetõk el, mert a pontos végrehajtási rendelet még nem készült el. A Magyar Nemzet információi szerint viszont hamarosan erre is sor kerülhet, ami az utolsó akadálya annak, hogy ténylegesen is elindulhassanak a számlák.

A Stabilitási Megtakarítási Számlát a törvényjavaslat indoklása szerint az államadósság devizaarányának csökkentése miatt hozták létre, hiszen az értékpapírszámlákra csak a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír vásárolható. A számlának a legfõbb elõnye, hogy a számlán elhelyezett összegek, függetlenül attól, hogy a jövedelem után megfizették-e az adót, már belföldrõl származó jövedelemnek számít, az adóhatóság pedig nem fogja vizsgálni a pénzek eredetét.

Ezt meghaladóan a számla adózása is az idõ függvényében egyre kedvezõbb lesz, legalább 5 éves tartási periódust követõen adófizetési kötelezettség nem keletkezik, vagyis kamatadót nem kell fizetni (eho-t pedig egyébként sem kellene a magyar állam által kibocsátott kötvényekre fizetni). Aki viszont korábban hozzá akarna férni a megtakarításához, annak akár mélyebben is a zsebébe kell nyúlnia, hiszen kevesebb mint 3 éves tartási periódus mellett az adó alapja a számlán lévõ összeg 200%-a, tehát erre vetítve kellene a kamatadót.

A szabályozás miatt mindenki csak az adóamnesztia megújításaként emlegeti a számlát, a kedvezõ feltételek ellenére azonban a bankoknál nem lehetett ilyen számlákat nyitni, hiszen a pontos végrehajtási rendelet még nincs kész. A lap információi szerint erre is hamarosan sor kerül. A bankok ennek fényében fognak dönteni, hogy elérhetõvé teszik-e a terméket az ügyfeleiknek. Vélhetõen megfelelõ kontroll mellett a bankok is elérhetõvé teszik ezt a lehetõséget.

Az országból évente becslések szerint több százmilliárd forint vándorol ki offshore számlákra, viszont a Svájci banktitok intézményének meggyengítése, az országra nehezedõ nemzetközi nyomás, valamint a magyar állam által megkezdett tárgyalások is elgondolkoztathatják az ügyfeleket. Tavaly év végén megszûnt a korábbi adóamnesztia, 2012-ben az adóhatóság adatai szerint közel 100 milliárd forint tért haza, a kivitt pénzeket ugyanis egyszeri 10%-os adókulcs mellett haza lehetett hozni, és az adóhatóság szankcióitól sem kellett tartani.

Nagy kérdés, hogy most mekkora összeget tudnak majd megmozdulni az új számla hatására, de az esélyek jók, hiszen sok tekintetben javult a hazai környezet, az offshore vagyonkezelési központokra nehezedõ nyomás egyre nagyobb. Például Svájc és Amerika között hamarosan megállapodás születik az évek óta tartó adóvitában, ráadásul a magyar állam is utána akar járni a svájci offshore számláknak, ami a kedvezõ adózás mellett felpörgetheti a pénzek hazautalását. Persze azt már a végrehajtási rendelet és a bankok politikája dönti el, hogy pontosan milyen pénzeket engednek majd visszatérni.