A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Idén fellendülés figyelhetõ meg a filmszakmában tavalyhoz képest, eddig (augusztus 15-ig) szinte annyi filmgyártási költést regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz tartozó Nemzeti Filmiroda, mint tavaly egész évben − tudta meg lapunk a Filmirodától. Augusztus 15-ig összesen 39,8 milliárd forint tervezett magyarországi költéssel 158 filmet (bérmunka, koprodukciós és magyar filmet) vettek nyilvántartásba, míg tavaly egész évben 39,96 milliárdos költéssel regisztráltak 244 alkotást. A bõvülés a nagy értékû bérmunkáknak köszönhetõ. A magyar filmek gyártása is beindulni látszik, a regisztrált alkotások tervezett 13 milliárdos büdzséje megegyezik a tavaly egész évben nyilvántartásba vett gyártási költséggel.

A Filmiroda által kiadott adóigazolások (közvetett filmes támogatások) összege is közel azonos a tavalyi egész éves 3,4 milliárd forinttal − azonban ez az összeg tavaly jelentõs visszaesést jelentett a 2011-es 6,3 milliárdhoz képest. A produkciók a költségvetésük 20 százalékáig vehetik igénybe a közvetett támogatást, amit a magyarországi cégek a társasági adójuk terhére nyújtanak az alkotóknak (az összeggel a vállalatok az adóalapjukat és az adójukat is csökkenthetik). A közvetett támogatások alapján (azok ötszörösét véve) 2012-ben 17 milliárdot költhettek el ténylegesen filmgyártásra Magyarországon, míg 2011-ben 31,5 milliárdot. A tavalyi jelentõs visszaesésben nagy szerepet játszhatott, hogy beindultak a sporttámogatások, amelyek a cégek számára a filmtámogatással azonos adókedvezményt biztosítottak. (A sportba így mintegy 40 milliárd, míg a filmre alig több mint 3 milliárd áramlott 2012-ben − Napi Gazdaság, 2013. január 9.)

A kevés céges támogatás miatt az év végén a filmes produkciók "sorban álltak" a közvetett támogatásért. Ennek orvoslására a parlament decemberben módosította a filmtörvényt, s ennek nyomán a Filmalap letéti számlára is gyûjtheti a céges támogatásokat. A társaságok így nem csupán egy konkrét filmet támogathatnak, hanem a filmgyártást magát, a befizetés után pedig azonnal érvényesíthetik a társasági adókedvezményt. A filmtörvény szerint 2013-ben 7 milliárdot gyûjthet letéti számlára a Filmalap − ehhez képest a számla egyenlege jelenleg 616 millió forint. (Ez alapján még nem látszik úgy, hogy visszatért volna a cégek filmtámogatási kedve.)

Ezt a filmes adókedvezmény-rendszert ugyanakkor jelentõs veszély fenyegeti: az Európai Bizottság (EB) versenyjogi fõigazgatósága az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elvére hivatkozva el kívánja érni, hogy a tagállamok saját támogatási szabályaik közül töröljenek bizonyos rendelkezéseket. Ezen rendelkezések szerint a támogatásból csak olyan költségek számolhatók el, amelyek az adott támogató országban keletkeztetnek adófizetési kötelezettséget vagy az adott támogató országban mûködõ vállalkozások, cégek számára lettek kifizetve. "Ha a bizottság terve ebben a formában valósul meg, nem lehetne megakadályozni, hogy a magyar állam által nyújtott támogatást egy filmprodukció jelentõs részben például Csehországban, Romániában vagy Belgiumban költse el, miközben a hazai filmipari szolgáltató cégek megrendelés nélkül maradnak" − hívta fel a figyelmet egy korábbi közleményében Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselõ. A politikus júniusban levélben fordult Joaquín Almuniához, az EB versenyjogi biztosához, és kérte, hogy az adott állam által nyújtott filmipari adókedvezményt ne lehessen másik tagállamban elkölteni. A tervezett módosítás nemcsak hazánkban, hanem több uniós államban is tiltakozást váltott ki, ennek nyomán az errõl szóló konzultációt április végérõl június végéig meghosszabbították. A fõigazgatóság adókedvezményrõl szóló közleményének elfogadása a korábban tervezett július helyett szeptemberben várható.

Azáltal, hogy a stábok máshol is elköthetnék a 20 százalékos magyar támogatást, jelentõs többletbevételtõl esne el a magyar gazdaság és államháztartás, hiszen a kapcsolódó szolgáltatásokat (például szállás, fogyasztás) és munkaerõt is máshol vennék igénybe.