Varga Mihály pénteken a bankkártyás fizetéseket, illetve a kártyapiacot nagyban érintõ törvényjavaslatot nyújtott be. Az Országgyûlés honlapján megjelent javaslat szerint a belföldi kártyás fizetési mûveletekre vonatkozó korlátozások lépnek életbe. A betéti kártyás tranzakciók után legfeljebb a fizetés értékének 0,2, hitelkártyás fizetésnél 0,3 százalékát szedhetik be a fizetési kártyát kibocsátó bankok. A javaslat szerint 2014. január elsejétõl lesz érvényes a korlátozás. A törvényjavaslat indoklása tartalmazza azt, hogy a kormány célja a készpénzfizetés visszaszorítása. Miután jelenleg a nemzetközi díjakat jóval meghaladják a belföldi díjak, a kormány törekvése, hogy a belföldi díj is a külföldi szintjére csökkenjen.

Az MNB szerint a kártyatársaságok önkéntesen nem csökkentették az interchange díjakat, emiatt készült egy hosszú egyeztetés után egy tervezet, amelyben azt javasolta az MNB, hogy a nemzetközi díjakhoz igazítsák a hazai bankközi jutalékokat. Az MNB szerint a piac ezt a díjcsökkenést továbbadja majd a kereskedõknek.

A nemzetközi, vagyis a határokon átnyúló fizetéseknél érvényes inetrchange díjakra már eddig is körülbelül 0,2-0,3 százalékos korlátozás volt érvényben az unióban, azonban a belföldi tranzakciók között (lásd lenti táblázat) országonként is nagy eltérések tapasztalhatóak. A kártyás tranzakciók túlnyomó többsége belföldi, vagyis az egyes nemzetek helyi bankjai által kibocsátott kártyákkal, és helyi elfogadókkal történik.

Az Európai Bizottság által július végén közzétett irányelvtervezet gyakorlatilag a most megjelent magyar javaslattal azonos mértékben korlátozná az interchange díjakat, de kezdetben csak a nemzetközi bankközi jutalékokra lenne érvényes. Csak egy közel két éves átmeneti idõszakot követõen vonatkozna az EU-s javaslat a belföldi interchange díjakra.

A szabályozás ellen szóló érvként a piaci szereplõk arra hívták fel a figyelmet, hogy drasztikusan nõ majd a kibocsátás költsége, ami növelheti a kártyadíjakat. Ezt modellezve a jegybank arra jutott, hogy egy az egyben áthárítva 20 százalékos kártyadíj növekedés (körülbelül 5-600 forint) elképzelhetõ, de nem reális, hogy emiatt sokan visszaadnák a kártyáikat.

Ezzel gyakorlatilag lezárul az úgynevezett bankkártyacsata, amely a két legnagyobb kártyatársaság közötti vitát jelenti. A Visa jelenleg a MasterCardnál alacsonyabb bankközi jutalékkal rendelkezik Magyarországon egy korábbi uniós vállalása miatt, és szerintük ezért veszítették el a magyar piacon szerzett részesedésük nagy részét az utóbbi években. Elméletileg ennek a szabályozásnak nincsen köze a Visa és a MasterCard interchange díjai közötti köülönbséghez, de mivel mindkét társaságra vonatkozik, megszûnteti az interchange díjakban tapasztalt különbségeket.

A kibocsátó bankok az elfogadóktól szedik be az interchange díjakat, amelyeket eredetileg a kártyakibocsátás ösztönzésére, és a kibocsátás költségeinek fedezésére vezettek be. A bankközi jutalékot az elfogadásért cserébe a kereskedõktõl beszedett kereskedõi jutalék fix elemként kezelik a pénzintézetek. Vagyis a beszedett, majd továbbadott bevétel összességében a bankszektor jövedelme. Egy-egy bank nem csak kibocsátó, vagy elfogadó, hanem gyakran mindkettõ egyszerre, így összességében az egymásnak fizetett jutalékok szektorszinten akkor eredményeznek nagyobb bevételt, ha a díj minél magasabb, és azokat az elfogadók áthárítják a kereskedõkre (ami a gyakorlatban így is történik).

Mivel a most javasolt korlátozás alacsonyabb szintekre szorítja az interchange díjakat, az elfogadó bankok az MNB várakozása szerint csökkenteni fogják a kereskedõi jutalékokat, így nõhet azon kereskedõk száma, amelyek kártyát fogadnak el. Az elfogadói infrastruktúra fejlesztése jelenleg a jegybank egyik fontos célkitûzése, így a szóban forgó javaslat e cél teljesülését segítheti.

A fizetésikártya-rendszerek mûködése

"A fizetésikártya-rendszerek mûködéséhez négy szereplõ együttmûködése szükséges. A négy szereplõ a kártyabirtokos, a kereskedõ, a kártyabirtokos pénzforgalmi szolgáltatója (kibocsátó) és a kereskedõ pénzforgalmi szolgáltatója (elfogadó). Miután a kártyabirtokos fizetési kártyát kap a kibocsátótól és fizet vele a kereskedõnél, az ellenõrzi a kibocsátónál, hogy van-e elegendõ fedezet a kártya mögött álló számlán. Amennyiben megtörténik a fizetés, a kereskedõ elküldi a tranzakció adatait az elfogadónak, aki ezt továbbítja elszámolás céljából a — jellemzõen kártyatársaságok által üzemeltetett — elszámoló rendszerbe. A bankközi elszámolást és kiegyenlítést követõen az elfogadó jóváírja a vásárlás összegét a kereskedõ számláján.A fizetési kártyák elfogadásáért a kereskedõk jutalékot fizetnek az elfogadói szolgáltatásra szerzõdött pénzforgalmi szolgáltatónak (kereskedõi jutalék). Ez tartalmazza többek között az elfogadói szolgáltatáshoz kapcsolódó költségeket, az esetek többségében a POS terminál bérleti díját és a bankközi jutalékot. A bankközi jutalék a vásárlás összegének százalékában meghatározott érték. A bankközi jutalékot az elfogadó pénzforgalmi szolgáltató fizeti meg a fizetésnél használt kártyát kibocsátónak, az elfogadó pedig beépíti ezt a kereskedõi jutalékba." (MNB, Jelentés a fizetési rendszerrõl, 2012.)