Tardos Márton, az OTP vezetõ elemzõje szerint, hacsak el nem rontjuk, akkor komoly esély van arra, hogy tartósan beköszöntött az alacsony infláció kora. A rezsicsökkentések mellett ugyanis látható egy olyan folyamat, amelyet persze a nagyon gyenge kereslet váltott ki, hogy a vállalatok nem tudják megnövekedett termelési költségeiket a fogyasztókra áthárítani, így a költségek csökkentével, a visszafogott bérezéssel próbálják helyreállítani jövedelmezõségüket. Ez a folyamat, a rezsicsökkentések hatásával együtt érdemben hozhatja le az inflációs várakozásokat. Az alacsony szinten lehorgonyozott várakozások pedig hosszú távon alacsony fogyasztói árindexet jelenthetnek.

Kondrát Zsolt, az MKB vezetõ elemzõje ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mind külsõ, mind belsõ sokkok gyorsan el tudják rontani azt az idilli képet, amit Tardos felvázolt. Véleménye szerint kizárt, hogy a következõ években ne érje külsõ sokk a magyar gazdaságot, vagy ne legyenek olyan kormányzati intézkedések, amelyek alapvetõen elmozdíthatják az inflációt a mostani szintjérõl. A mostani alacsony szintet egyértelmûen ennek köszönhetjük, amit ráadásul a rezsicsökkentések második köre, vagy (az egyelõre csak) a húskészítményekre beharangozott ÁFA-csökkentés még tovább fog fokozni. Emiatt, jegyezte meg, nem is fog teljesülni az MNB inflációs célja, hiszen az 3 +/- 1 százalék, és jó eséllyel idén alatta leszünk. Kondrát szerint, ahogy a mostani alacsony szintben a kormányzati intézkedések a meghatározóak, úgy egyáltalán nem lesz meglepõdve, ha a következõ idõszakban olyan intézkedéseket látnánk, amelyek viszont felfele tolják a pénzromlás ütemét. Így az szakember óv attól, hogy fanfárokat fújjunk.

Az elemzõk többsége egyébként úgy látta, hogy 2014 második felére a fogyasztói árak növekedési üteme visszamehet 3 százalék környékére, így a jegybank kamatvágási ciklusának valahol 3,5 százalék környékén kell véget érnie. Ez pedig már viszonylag alacsony reálkamatokat jelent, ami tartósan alacsonyabb, 300 és 310 forint közötti euróárfolyamot hozhat a következõ idõszakban.

Némileg szintén eltérõen látják az elemzõk, hogy a fejlõdõ piacokon az utóbbi idõben megfigyelhetõ piaci turbulenciák mikor és milyen mértékben fogják elérni hazánkat. Azzal egyet értenek, hogy az amerikai gazdaság állapota nem teszi szükségessé a mostani szinten a QE programot, így az részben, vagy teljesen kivonásra fog kerülni.  Ez pedig forráskiáramlást okoz majd, illetve már okoz is a fejlõdõ piacokon. Közép-Európában egyelõre mérsékeltek ez a hatás, de Török Zoltán, a Raiffeisen elemzõje szerint ebbõl a fertõzésbõl nem fogunk tudni kimaradni. Tardos szerint is ideérhet a válság, de mivel Magyarország külsõ és belsõ egyensúlya is rendben van, így minket kevésbé fog érinteni. Ugyanakkor a környezõ országokból átgyûrûzõ hatásokkal viszont kell számolnunk. Kuti Ákos, az Equilor elemzõje attól tart, hogy az európai piacok egyáltalán nincsenek felkészülve arra, hogy a fertõzés ideérhet, így ha valóban megjelenik, az komoly felfordulást okozhat, amelynek reálgazdasági hatásai is lehetnek.

szp
mfor.hu