2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Valóban vége lett az eurózóna recessziójánakForrás: portfolio.hu
Utolsó módosítás: 2013-09-05 09:44:24
A végleges eredmények is alátámasztják a korábban mért 0,3 százalékos negyedéves eurózónás GDP-növekedési ütemet - derült ki a ma 11 órakor publikálásra került Eurostat jelentésbõl. Az elsõ negyedéves (felülvizsgált) 0,3 százalékos zsugorodást követõen ebben a negyedévben látunk elõször bõvülést, amivel a régió leghosszabb recessziója ért véget. 

Az eurózóna két jelentõsebb gazdaságában látott, konszenzust felülmúló növekedés járulhatott hozzá ahhoz, hogy a vártnál magasabb eurózónás növekedéssel állunk most szemben. Míg Németország 0,7 százalékkal bõvült, addig Franciaország a vártat (0,2) jelentõsen felülmúlva 0,5 százalékkal tudott növekedni negyedéves alapon.

Valóban vége lett az eurózóna recessziójának


A régió 17 eurót használó országának egészen pontosan hét negyedévre volt szüksége, hogy visszatérjen a növekedéshez. Ugyanakkor továbbra is megosztó képpel állunk szemben, hiszen Spanyolország esetében például továbbra is 0,1 százalékos recessziót látunk. Sõt, az olaszok és a hollandok gazdasága is zsugorodott, méghozzá 0,2 százalékkal.

Az éves változást tekintve ugyanakkor még továbbra is negatív növekedést látunk az eurózóna esetében (-0,5 százalék), ugyanakkor az Európai Unió esetében a 0,4 százalékos negyedéves számmal már elértük a "dicsõséges" nulla százalékos éves növekedési ütemet.

 

Bruttó hazai termék (GDP)
A bruttó hazai termék változásáról negyedéves gyakorisággal közöl adatokat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az elõzetes (Flash estimate) adatok az adott negyedévet követõ hónap második hetében kerülnek publikálásra. Ezt követõen, további kettõ felülvizsgált adat érkezik, általában 20-20 nappal követve egymást.

A bruttó hazai termék a gazdasági aktivitás legfontosabb mérõszáma. Az egyes negyedévek között jelentõs eltérések lehetnek, amit legtöbbször a készletállomány és a nettó export hektikus változásai okoznak. A GDP fõ komponensei: a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati kiadások és a nettó export. Az európai országok esetében a fogyasztás súlya a legnagyobb(a legtöbb ország esetében a GDP felénél is több), szektorálisan nézve pedig a szolgáltatásoké.

Ekkor teszik közzé a GDP és a GDP egyes komponenseinek árváltozásait jelzõ árindexeket, a GDP deflátorokat is. A GDP deflátor elõnye a fogyasztói árindexhez képest, hogy nem rögzített termékkosár alapján számítják, így a fogyasztói szokásokban bekövetkezett változásokat is tükrözi (új termékek megjelenése a fogyasztói kosárban).

Valamennyi mutatóra igaz, hogy a piaci szereplõk leginkább a negyedéves változásokra figyelnek. Az adatok megjelenését gyakran heves piaci reakciók követik, holott a már ismert adatok fényében (személyes fogyasztás, tartós cikk megrendelések, építõipari kiadások, külkereskedelmi forgalom, készletállomány) sokszor megfelelõnek bizonyul az elõzetes piaci konszenzus.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!