A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A hazai kártyapiacon egyelõre túl sok nyitott kérdés van − például nem tudható, hogy a kereskedelmi elfogadóhelyek valóban a magas költségek miatt nem tervezik a kártyás elfogadást, vagy más az oka. Ennek megválaszolására lehet jó az a pilot projekt, amelyet több mint félévnyi tárgyalás után Fejér megyében indít el az MNB, 6 elfogadó bank, valamint a programot 1 millió euróval támogató MasterCard. A kereskedõk a megyében lényegében ingyen kaphatják meg egy évre a pos-terminálokat − a költségeket a MasterCard-felajánlásból térítik meg a bankoknak. Hemberger András, a kártyacég igazgatója a program tegnapi indító beszélgetésén nem rejtette véka alá csalódottságát amiatt, hogy a tervezett szabályozással nem várták meg a pos-telepítési program tapasztalatait. Ismeretes, hogy a nyáron az Európai Bizottság tervezete is a mostani hazai szabályozásban szereplõ 0,2, illetve 0,3 százalékos interchange-díjat határozott meg a direktívatervezetben − azzal, hogy ezt a szintet az EU-országokban a direktíva életbelépését követõen 2 évvel kell elérni.

Híreink szerint ugyanakkor körvonalazódik egy olyan megoldás, amely − például lengyel mintára − lépcsõzetesen csökkentené a kártyás vásárlások után a kártyát kibocsátó banknak az elfogadó bank által fizetett jutalék mértékét, az interchange-díjat. Amennyiben a parlament lépcsõzetes díjstruktúrát fogadna el, abban az esetben jogi szakértõk szerint biztosítani lehetne a versenysemlegességet a két nagy hazai kártyatársaság között, hiszen a törvényi szabályozás felülírná a korábbi uniós Visa-vállalást, amely miatt a kártyacég ma lényegesen kisebb interchange-díjat tud csak fizetni a vásárlások után a kibocsátó bankoknak. A lépcsõzetes megoldással mindkét társaság azonos díjat alkalmazna (a Visa emelhetne, a MasterCard csökkentene), a bankokért folytatott versenyt így valóban a kártyacégek által nyújtott szolgáltatások döntenék el. A lépcsõzetes bevezetéssel a fogyasztók sem járnának rosszabbul, hiszen számukra indifferens az interchange-díj mértéke. A kereskedõi oldalon sem lenne ez gond − miként arra Hemberger András figyelmeztetett −, a még elfogadó-hálózatba nem kötött kereskedõk esetében nem az interchange-díj, hanem az infrastruktúra költsége (a pos telepítése, monitoringja és szervizelése) az, ami megdrágítja a bõvítést.

A szabályozás másik kényes pontja, hogy a törvényjavaslat jelenleg lényegében csak a Visa és a MasterCard modelljében, az úgynevezett négyszereplõs kártyaelfogadói piacon vezetne be komoly korlátozást, miközben itthon is egyre jobban elõretörnek az egyéb bankkártyás (Amex), illetve alternatív fizetési módok (PayPal). A Napi Gazdaság ezzel kapcsolatos kérdésére Nagy Márton, az MNB ügyvezetõ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabályozóknak feladatuk, hogy abszolút versenysemleges modellt hozzanak létre, vagyis szerinte minden piaci modellre hasonló terheket kell rakni.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség fõtitkára szerint az illeték fenntartása már csak azért sem lehet érdeke a kabinetnek, mert jól látható, hogy minden egyes kártyával fizetett forint áfabevétele (tekintve, hogy lekönyvelt összegrõl van szó) kilencszer nagyobb bevételt hoz a költségvetésnek, mint 100 forint után megfizetett tranzakciós illeték. Márpedig a kártyás fizetés illetékmentessé tétele növelheti a kártyahasználatot − s így az áfabevételeket. Nagy Márton mindehhez azt tette hozzá, hogy az MNB eddig is amellett érvelt, hogy a készpénzes tranzakciókat sújtsa magasabb illetékteher, de õ maga sem zárta ki, hogy az illeték elsõ évének tapasztalatai nyomán akár újabb megoldások is napirendre kerülhetnek.