Mint többször megírtuk, a több százezer egyéni vállalkozónak mindenképpen megérné az új kisadózást választani, mivel csak a garantált bérminimum után több közterhet kell megfizetniük, mint az 50 ezer forintos kata. A bruttó 114 ezer forintos garantált bérminimum után 34 628 forint szochot, 14 535 forint egészségbiztosítási, illetve munkaerõ-piaci járulékot és 11 400 forint nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ez havonta összesen 60 563 forint. Emellett az egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét után meg kell fizetni a 16 százalékos szja-t is, ami a garantált bérminimumra vetítve 18 240 forint.

Egyelõre nem ismertek a pontos okai annak, hogy vajon miért csak a vállalkozások minimális hányadának nyerte el a tetszését az új átalányadó. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter május végén egy konferencián közölte, hogy "az adórendszerben már nem lehet nagyobb átalakításra számítani, de elképzelhetõ, hogy a kisvállalkozásokat érintõ adók terén egy kis finomhangolást végez a Nemzetgazdasági Minisztérium".

Azóta se híre, se hamva a "finomhangolási" elképzeléseknek. Mint arra a Pénzcentrum.hu több ízben felhívta a figyelmet, a nemzetgazdasági miniszternek elsõ körben érdemes lenne a saját háza táján körülnéznie, amikor azt vizsgálja, miért választották a kormány által vártnál kevesebben a katát. Egyfelõl a jelenleg hatályos törvényszöveg rosszul fogalmazza meg, ki számít fõállásúnak, ebbõl következõen pedig mellékállásúnak, másfelõl az adóhatóság és a minisztérium értelmezése szerint dupla járulékfizetés terheli a kisadózókat, ha egy másik vállalkozásban is közremûködnek egyéni vagy társas vállalkozóként, amivel elijesztették a vállalkozásokat.

Riasztó a rendszerben

Az NGM és a NAV jogértelmezése szerint, ha a kisadózó vállalkozó más vállalkozásban is közremûködik egyéni vagy társas vállalkozóként, akkor utána a második vállalkozásban a kötelezõen elvárt járulékterheket teljesíteni kell, függetlenül a kata adóalany vállalkozásában fennálló biztosítási jogviszonyától. Elõfordul, hogy ugyanaz a magánszemély több vállalkozásban is egyéni vagy társas vállalkozóként vesz részt. Az általános szabályok szerint - nem a kata hatálya alatt - ilyen esetben a magánszemély után csak egy vállalkozásban kell a minimálbérbõl - 2013-ban legalább 98 000 forintból - kiindulva a kötelezõ járulékokat megfizetni.

Ha azonban a vállalkozó egy kata adóalany vállalkozásban vesz részt kisadózóként, és utána 50 ezer forint közterhet fizetnek, akkor ezután a személy után még a minimálbérig sem fizetik meg a járulékokat (hiszen a fõállású kisadózó ellátási alapja csak 81 300 forint, kevesebb, mint a minimálbér). Éppen ezért, ha a kisadózó vállalkozó más vállalkozásban is közremûködik egyéni vagy társas vállalkozóként, akkor utána a második vállalkozásban a kötelezõen elvárt járulékterheket - függetlenül a kata adóalany vállalkozásában fennálló biztosítási jogviszonyától - teljesíteni kell - közölte még tavaly december közepén írt cikkünkben az NGM.

Angyal József okleveles adószakértõ nem ért egyet ezzel az érveléssel. Az egyértelmû, hogy a fõfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozásában tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének. Az adószakértõ szerint azonban a kisadókról szóló törvény mentesíti a fõállású egyéni vállalkozót a Tbj. törvényben elõírt minimum járulékfizetési kötelezettség alól, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló (Ka.) törvény speciális szabályként felülírja a fõszabályokat rögzítõ Tbj.-törvényt.

A Ka. törvény 9.§ (1) bekezdés c) és d) pontja rendelkezik a Tbj. törvény 29.§ (3) bekezdése és a 29/A.§ (1) bekezdése által elõírt járulékfizetési kötelezettségrõl. A Ka. tv. 9. § (1) bekezdése kimondja:"A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerûen választó kisadózó vállalkozások és a kisadózók mentesülnek (...) alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása, megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása, és megfizetése."

Az okleveles adószakértõ véleménye szerint, ha a fõfoglalkozású egyéni vállalkozó, vagy bt. beltagja bejelentkezik katásnak, akkor az azzal egyidejûleg meglévõ társas vállalkozásában is személyesen közremûködõ tagra a Ka. törvény nem ró újabb járulékkötelezettséget. Angyal József tapasztalatai szerint a kettõs járulékfizetéssel riogatás a legfõbb gátja annak, hogy az egyébként nagyon kedvezõ adózási formát az arra jogosultaknak csak az egytizede választotta eddig.

Zavar a törvényben: ki számít fõállásúnak, és ki nem?

Mint arra a Pénzcentrum.hu az elmúlt fél évben többször felhívta a figyelmet szintén Angyal Józsefre hivatkozva, az Országgyûlésnek második nekifutásra sem sikerült egyértelmûen megfogalmaznia azt a rendelkezést, amely rögzíti, mikor minõsül fõállásúnak a kisadózó. A törvény szerint az a kisadózó fõállású, aki nem felel meg a törvényben foglalt feltételek valamelyikének. A jogszabály ötféle szempontot sorol fel. Az okleveles adószakértõ - aki egyben matematikus is - szerint a jelenlegi törvényszövegben a "valamelyikének" kitétel azt jelenti, hogy egyetlen katás vállalkozás sem lehetne nem fõállású, amelynek a fõállásúakra vonatkozó havi 50 ezer forint adó helyett csak 25 ezer forintot kellene fizetnie. A felsorolt feltételek valamelyike ugyanis biztosan nem fog teljesülni - magyarázza Angyal József. Az adószakértõ szerint úgy szólna helyesen a törvény, hogy fõállású kisadózó az a kisadózó, aki a tárgy hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek egyikének sem.

A NAV adatai szerint az augusztus közepén nyilvántartott, összesen 70 257 katás vállalkozásból 50 219 a fõállású, 20 939 pedig a nem fõállású adóalanyokra vonatkozó szabályok szerint adózik. Januárban még csak 46 980 katás vállalkozást tartott nyilván az adóhatóság, közülük 33 371 fõállású, 14 381 nem fõállású adóalany volt.

Csaknem tízezer katásnak a kevés is sok volt

Hiába hívta fel az adóhatóság több alkalommal a figyelmet arra, hogy június végéig rendezzék az adótartozásukat a katás vállalkozások, összesen 5 573 adózónak meghaladta a 100 ezer forintot június 30-án a nyilvántartott, végrehajtható adótartozása, ami miatt a törvény szerint ki kell zárni õket a kata hatálya alól, esetükben megindította a NAV az adóalanyiság megszüntetésére irányuló hatósági eljárást.

További kizáró ok, ha a vállalkozást az adó- vagy vámhatóság számla-, illetve nyugtaadás elmulasztása miatt megállapított mulasztási bírsággal, vagy jövedéki bírsággal sújtja. Emiatt 179 kisadózó kerülhet ki a kata hatálya alól. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt 34 katás veszíti el a kedvezõ adózás lehetõségét, igazolatlan eredetû áru forgalmazása miatt pedig 8 kisadózó inthet búcsút két évre a katának. Végelszámolás, felszámolás, illetve kényszertörlési eljárás 33 kisadózó vállalkozást érintett. 

A legmeglepõbb, hogy év közben összesen 3 555 kisadózó vállalkozás jelentette be, hogy a jövõben nem a kata szabályai szerint teljesíti az adókötelezettségeit, vagyis önszántából lépett ki a kata hatálya alól.