A tranzakciós illetéket bevezetése az elsõ menetben – decembertõl februárig - még „mindössze” 14 százalékkal dobta meg az árakat. Február óta a bankkártyák átlagos éves díja nyárra további több mint 15 százalékkal emelkedett. Az új adó mértékének augusztus elsejétõl érvényes növelése október elsejére megint ugyanekkora drágulást hoz (a rövidesen hatályos kártyadíjakról itt tájékozódhat). Ez azonban az átlag: akad 30, 45, de akár 65 százalékos díjemelés is. Az ügyfelek feje felett pedig további tehernövekedés lebeg.

A drágulást részben a ma még kedvezményesen kínált feltételek „kifuttatása” hozhatja. Például az OTP-nél eddig nulla forint volt a diákszámlához adott kártya díja (Junior), de most már csak akciósan az. Az UniCredit az ATM-be befizetés díjaként a kondíciós listájában 0,2 százalékot jelez, amit – a tranzakciós illetéknek a kártyás vásárlás utáni felszámításával egyezõen – szintén akciósan nem terhel. Ennél érdekesebb megoldásra is bukkanhatunk itt. Az UniCredit ugyanis egészen sajátos módon (az apróbetûk között feltûntetve) azt jelzi, hogy éves díjként a bankkártyával az esedékességet megelõzõ 12 hónap alatt lebonyolított vásárlási forgalom összegének 0,1 százalékát, de minimum 3300 forintot számít fel. A minimumként feltüntetett összeg feletti rész felszámításától „akciós jelleggel” eltekintenek. Az akció visszavonásig érvényes. 

A drágulás nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a tranzakciós illetéket a bankoknak a kártyás vásárlások után is fizetniük kell (itt nézheti meg, mely kártyáknál kérnek díjat a vásárlásért). A hitelintézetek többsége azonban ezt nem akarja továbbhárítani ügyfeleire. Legalábbis egyenes módon nem. Az új adónem bevezetése óta végrehajtott majdnem ötven százalékos díjemelés összegét ugyanis számításaink szerint átlagosan 450 ezer forintos kártyás költés után kellene fizetni – már a magasabb illetékkel számolva. Ez azt jelenti tehát, hogy a kártyájukat legfeljebb készpénzfelvételre használókkal fizettetik meg a bankok „nagylelkûségüket”.

Megbolygathatja a piacot a kereskedõi jutalék korlátozása

A kártyabirtokosokat veszélyeztetheti még az elfogadói jutalék (interchange-díj) várható korlátozása is. A kormány már elkészített egy olyan javaslatot, ami az Unió területén mintegy három év alatt bevezetendõ korlátozást azonnali hatállyal érvényesítené. Mindenféle hatástanulmány, felmérés és hasonlók nélkül. A szabályozást még azelõtt készítették el, hogy elindult volna az kísérlet, amelyet több mint félévnyi tárgyalás után Fejér megyében valósít meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hat elfogadó bank, valamint a MasterCard. A program keretében a kereskedõk a megyében lényegében ingyen kaphatják meg egy évre a pos-terminálokat – a költségeket a MasterCard-felajánlásból térítik meg a bankoknak.

A fogyasztók számára közvetlenül nem érzékelhetõ, mennyit fizetnek jutalékként a kereskedõk. Közvetve persze cseppet sem hatástalan a dolog. A bankok ugyanis az így befolyó pénzbõl fedezik a fejlesztéseket. A kártyadíjak változása mögött pedig a kínálat átalakítása is áll. Terjed a biztonságosabb chip, és a PayPass funkció. Emellett persze a kiesõ bevételt (lásd a kártyás vásárlás befizetendõ illetéke) valahonnan pótolni akarhatják majd. Ez pedig a kártyás költségek további megugrását hozhatja – esetleg úgy, hogy a plasztikkal való fizetési lehetõségek közben nem is igazán bõvülnek.