Lórodi László munkaügyi szakjogász az M1 Ma reggel címû mûsorában elmondta: abból a szempontból, hogy mennyi bért kapunk arra az idõszakra, amikor szabadságon vagyunk, gyakorlatilag mindegy, hogy 30 vagy 31 napos a hónap. Mint mondta, korábban egy 174-es osztószámot vezettek be, így a hosszabb hónapokkal jobban járt a munkavállaló, rövidebb hónap esetén rosszabbul járt. "Ezzel azonban manipulálhatott a munkáltató, de a munkavállaló is, így a változtatással mostantól mindig az adott hónapra esõ idõszak leosztott bérét fogja kapni mindenki, függetlenül attól, melyik hónapban vesz ki a szabadságot" - mondta a szakjogász.

A szabadság idejére a korábbi idõszak nem minden pótléka számít bele a munkabérbe; például ha valaki sok túlórát teljesített, a régi törvény szerint a túlóra beleszámított a szabadság idejére fizetett távolléti díjba is, ez az új munka törvénykönyvének bevezetése óta nem így van – fejtette ki Lórodi László, aki kiemelte azt is, hogy egyenlõ munkaidõ-beosztás esetén minden munkanapra megfelelõ szabadságot számolnak, és ezt munkanapban is kell elszámolni. Egyenlõtlen munkaidõ-beosztás esetén a munkáltatónak van döntési jogosultsága abban a tekintetben, hogy milyen módszert választ – tette hozzá.

Az egyik módszer, hogy a munkáltató minden munkanapra kiad egy nap szabadságot és ezt egyenlõen számolja el, figyelmen kívül hagyva a pihenõnapokat és a munkaszüneti napokat. A másik módszer az, hogy órában adják ki a szabadságot, tehát ha 12 órára van a munkavállaló beosztva, akkor 12 óra szabadságot kaphat távolléti díjban – emelte ki. Ennek az az oka, hogy sok helyen – például az állami szférában – hétfõtõl csütörtökig nyolc és fél, kilenc órát dolgoznak, a pénteki nap pedig rövidebb – hangsúlyozta Lórodi László.