A Dob utcában, az Origo szerkesztõségével szemben volt egy picike zöldséges. A szerkesztõségbõl sokan vásároltunk ott reggelente epret, banánt, almát, épp, aminek szezonja volt. A bolt a napokban eltûnt, a tulajdonos búcsúzóul egy A/4-es papírt hagyott a lehúzott rolón: "Az üzlet végleg bezárt" felirattal. Már hetekkel ezelõtt szólt, hogy erre készül, mert a kötelezõ pénztárgépcsere miatt más választása nem maradt. "Nincs nekem 150 ezer forintom erre, nem termeli ki az üzlet. Inkább bezárok" - ilyesmiket mondott, de másnap reggel mindig újra kinyitott. Egészen mostanáig.

Sehogy se jó

Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként álmodta meg a kötelezõ kasszacserét, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött pénztárgépekkel ugyanis hatékonyabban ellenõrizhetõek lennének a boltok, nehezebbé válna az adóelkerülés. A nemes célok ellenére eddig a programmal több baj volt, mint amennyi hasznot hozott. Az állam késõn kapcsolt, az eredeti, 2013. januári határidõre még engedéllyel rendelkezõ pénztárgépgyártó sem volt, az átállás határidejét így áprilisra, májusra, júliusra, majd szeptemberre halasztották, de tekintve, hogy most - szeptember végén - is csak öt kassza üzemel az országban, a csere valószínûleg 2014 elejéig is eltart. (A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei szerint a késlekedésért nem õk, hanem a piac a hibás.)

Nagyobb baj, hogy az új, számítógépekre kötött, leltározó kiskasszák sok boltos, butikos és vendéglátós számára még az állami támogatás ellenére is megfizethetetlenek.

Kasszamatek

Ahogy egyre több gyártó kap engedélyt pénztárgépeire a NAV-tól, úgy válnak egyre olcsóbbá a kasszák, azonban még így is minimum 170 ezer forintba kerülnek. Ebbõl az állam 50 ezer forintot átvállal, de akinek 10 ezer forintnál nagyobb adótartozása van, nem kérheti ezt a könnyítést. A NAV adatai szerint a nagyjából 250 ezres célközönségbõl eddig 188 ezren regisztráltak a cserére, közülük 50 ezren nem is kérték az állami támogatást, 20 ezer igényt pedig elutasított a hatóság.

Ha egy cég több boltot is üzemeltet, szintén falba ütközhet, egy igénylõ ugyanis csak 5 gép cseréjéhez igényelhet támogatást, többre nem. "A mi pékségünkhöz hat kicsi üzlet tartozik, úgyhogy egyet minimum teljes áron meg kell venni, és bár nem tudom, mit gondolnak errõl a fõnökeim, az én boltom forgalma nem termel ki egy kasszacserét sem. Erõs a gyanúm, hogy a három gyerekem nem sok karácsonyi ajándékot kap idén, mert én már addigra tutira állás nélkül leszek, hála ennek az egész pénztárgéphisztinek" - mondta borúsan egy VII. kerületi pékség eladója.

A külsõ VIII. kerület egyik vegyesboltja szintén bezár. "Nem fizetek 150 ezret csak azért, hogy jobban figyelhessenek!" - fakadt ki a tulajdonos, amikor az új pénztárgépekrõl kérdeztem.

A kasszacsere ráadásul nem csak egyszeri tétel. Mivel a gépet az internetre kell kötni, ennek havidíja is megdobja majd a költségeket. Az egyik VIII. kerületi antikvárium tulajdonosa igyekszik pozitívan szemlélni a dolgot: "Egyrészt örülök, hogy volt pénzem új gépet igényelni. Van aztán a kasszának valami évi egy kötelezõ szerelése meg ellenõrzése, ez állítólag 25 ezer forint, de legalább majd beszélgethetek a szerelõvel. Az internetet is be kell köttetni, az havi 3, évi 36 ezer forint, de az sem baj, 71 évesen ideje megismernem ezt is. Olyanokat fogok itten szörfözni a világhálón, fiatalember, hogy ihaj!"

A legelkeseredettebbek a kis vegyesboltok tulajdonosai. Az õ forgalmukat a válság általános hatásai mellett a trafikok is csökkentik, a pénztárgép már csak az utolsó csepp a pohárban. Egy Eötvös utcai kisbolt tulajdonosa úgy becsüli, hogy a trafikok nyitása óta napi 50 vevõvel kisebb a forgalom, de õ kitart, néhány napja igényelt új kasszát.

A Dob és az Izabella utca sarkán lévõ csemege viszont végleg bezár. Erika, azaz Eri néni, a tulajdonos nem tudja, mihez kezdjen. Nemrég vett új kasszát, persze akkor még nem gondolta, hogy rövidesen megint cserélnie kell. "Alkalmazottat már rég nem tudok fizetni, csak arra az idõre, amikor én áruért megyek. Vevõ nem nagyon van, talán ha óránként bejön egy ember venni például egy 160 forintos csokit. Azt én beütöm, szépen leadózom belõle a 27 százalékot, az egészbõl marad nekem 10-20 forint. Azért az nem valami jó órabér."

Erika egyébként Nógrád megyei, de mivel nagyrészt egyedül viszi a boltot, nem tud hazajárni, a hátsó helyiségben alszik, ami egyébként tökéletes lenne dohányárusításhoz. "Gondoltam is, hogy pályázom, van itt hátul fekete ajtó, minden, ami kell. Viszont akkor még úgy volt, hogy 3 százalékos lesz a trafikos árrés. Amikor felemelték 10-re akkor meg már verhettem a fejem a falba, késõ volt. De amilyen híreket hallok azóta is... Ha én pályázom, valószínûleg úgyse nyertem volna."

A kifehéredés áldozatai

Az Origo szerkesztõségéhez közeli boltokat járva úgy tûnik, hogy a vállalkozók nem önmagában a pénztárgépcsere miatt döntenek a bezárás mellett, inkább arról van szó, hogy aki már eddig is pengeélen táncolt, az sokallt most be végleg. Viszont õk egészen sokan vannak: messze nem reprezentatív körutam során 18 kis üzletben jártam, és 8 helyen (vegyesboltokban, antikváriumban, játékboltban és pékségben) mondták azt, hogy meg sem próbálnak új kasszát venni. Addig mûködnek, amíg a régivel engedik, aztán vége a dalnak. Ennek egyik oka lehet, hogy likviditás szempontjából tényleg ennyire rossz helyzetben vannak a fõvárosi kereskedõk, de az sem kizárt, hogy néhány üzlet már eddig is csak úgy tudott mûködni, hogy egy-két tételt nem ütöttek be a pénztárgépbe.

A Népszabadság e heti cikke szerint a viszonteladók ügyfélkörükben 10-15 százalékos lemorzsolódással kalkulálnak, e szerint nagyjából 2500 üzlet tûnik el végleg a piacról.